Takács Gyula:
Szüreti vers
Szüretelnek, énekelnek,
láttál-e már ennél szebbet?
Dió, rigó, mogyoró,
musttal teli kiskancsó,
Sose láttam szebbet.
Az öregnek aszú bor jár,
gyerekeknek must csordogál.
Dió, rigó, mogyoró,
Szüretelni, jaj de jó!
Igyunk erre egyet!
Takács Gyula versével idézzük fel az október 10-i, délutáni Szüreti felvonulást, s annak vidám hangulatát, melyet a Nekézsenyi Napraforgó Óvoda szervezett, kicsiknek -és nagyoknak egyaránt, felelevenítve a régi szokást, miszerint az ősszel zajló szőlőkben és pincékben végzett munka nemcsak társas esemény, hanem egyben táncos mulatság, ünneplés is volt.
Köszönet a segítőknek, a felvonulóknak, akik vették a fáradtságot és jelmezben, tánccal, énekkel mutatták meg, él még a hagyomány, amit érdemes megőriznünk a jövőnek. Képeink akkor készültek, amikor a menet a Hagyományok Házához érkezett.
A délutáni felvonulást este Szüreti Bál követte a szülők szervezésében, melynek bevétele az Óvodát, s a gyerekeket támogatja.