OLVASÓINK ÍRTÁK | Hogy ne menjenek feledésbe…

OLVASÓINK ÍRTÁK | Hogy ne menjenek feledésbe…

 A könyvtárakban, a világhálón se szeri, se száma azoknak a kiadványoknak, különféle írásoknak, amelyek segítségével rácsodálkozhatunk nyelvünk hajdani szókincsbeli sokszínűségére és gazdagságára. Egymás után jelennek meg olyan általános tájszótárak, népies-és tájszó, valamint régies kifejezések gyűjteményei, melyek egy mára szinte letűnt világ lenyomatai.

Megismerhetjük belőlük a hajdan használt eszközöket, a munkafolyamatok menetét, ahogyan a helyi szokásokat is. Falvaink korábbi életéhez a gazdálkodás mellett sok helyen a különféle ipari tevékenységek is hozzátartoztak. Környékünkön jelentős volt a kohászat, bányászat szerepe, így az ebbéli szakmák által használt szavak is beépültek sajátos palóc régióbeli nyelvjárásunk szókészletébe.

Önéletrajzi műveiben és több kötetében –Vadócok a Bükkben, Szivárvány a Sajó felett, mondagyűjtemények stb.- Balogh Béni író, falunk szülötte is egy-egy kis szótárat állított össze a könyvben előforduló ritka tájszavakból, idegen szavakból és kifejezésekből, megmagyarázva azok jelentését.

Magyar Imre alábbi gyűjteményét ajánljuk az idősebbeknek emlékezésre, kiegészítésre, bővítésre, a fiatalabb generációnak pedig szüleik, nagyszüleik életének megismerésére anyanyelvünk tükrében, bízva abban, hogy ezzel is hozzájárulhatunk ezúttal nyelvi hagyományaink megőrzéséhez.

–szerk.-

Nekézsenyi szavak

Hogy ne menjenek feledésbe…

Nekézsenyben (is) használt tájszavak, kifejezések, mondások

A gyűjtést kezdte: Magyar Imre 2015. december

abajgat            zavar, piszkál (ne abajgasd má’! – hagyd békén!)

abárlé              hurka főzésére szolgáló lé az üstben (amiben főtt előtte a belsőség)

abárol              szalonnát, belsőséget főz a disznótorban, disznóölésen

abléz               váltás (bányában, gyárban) eredet: ablösen /német/ – felváltani (őrséget)

abrak               lovak szemestakarmánya

abrakol            a ló eszi az abrakot

abrakostarisznya         a ló fejéra húzták a határban, amikor pihenés volt és ekkor ette az abrakot

abriktol           jól megabriktol – megver alaposan  (német: abrichten- idomít ; die Abrichte – simítógyalu)

abrosz             asztalterítő

ácsingózik       óhajtozik vagy álldogál (Mit ácsingózol itt?  Ne ácsingózzál utána!)

ágaskodik       lábujjhegyre áll, úgy nézeget

aggasztás        túró készítésének egyik mozzanata, része

agyusztál         javít, javítgat

aljazó              aljazó anyag; aljazás: az állatok alá szalmát, szénát terít az ólba, istállóba

állás                 ló, tehén istállóbeli helye, állása vagy a mezőre kihajtott tehenek déli pihenőhelye

állás                 a kőműves állványzata a vakolásnál

Állomás          a vasúti állomás neve, ahol váróterem és több vágány volt (Csokvaomány-Nekézseny)

álltó helyébe   egyhelyben, egy helyben állva – egy álltó helyében …

alómars           menj, indulj, el innen; eredet: marsch /német/  – indulj

alsó                 orsó; a guzsalynál a kész, megfonott kenderszálat tekerik erre a fából készült orsóra

Alvég              Nekézseny „alsó” része, vége a patak folyásiránya szerint nézve

angin               dunna, párna szövetanyag, amibe a tollat teszik

ángyi               nagybáty felesége (ángyom)

aprószösz        kender feldolgozása során keletkezik

ár                     hegyes, erős acéltű fanyélbe helyezve a kikészített bőr átszúrásához pl. varrásnál

ártány              kiherélt kandisznó

asztalfia          asztalfiók

átalvető           összefogott, felkötött hamvas: a vetéskor ebből szórják szét a földre a búzát

áteresz             út vagy vasút alatti vízáteresztő betonhenger vagy az ebből készült betonalagút

bá                    bátya, bátyám, bácsi rövidítése

bábaguzsaly    mezei, réti zsurló

babra munka   aprólékos, sok időt igénylő művelet

bádok              lemez vagy zománcozott ivóedény

bagarol            régebbi cipőkrém, cipőboksz márka

bak                  szekérbak: keresztbe fektetett ülődeszka a szekér elején

bakó szőlő       kékszőlő fajta; direkt termő, azaz nem oltott, betegségekkel szemben ellenálló

bakszakáll       mezei növény; régi nevei zabgyökér vagy kecskedísz

baktista           baptista

baltafoka         a balta azon része, amivel ütni lehet, nem pedig az élezett része

bányászdrót    színes műanyag bevonató vékony, egyeres acéldrót bányai robbantásokhoz

barackot ad     barackot nyom a fejére – nagyujj bütykével fejen koppint,  közben elhúzva azt

barhét              meleg ruha-anyag

barkó               palóc tájszó a pofaszakállra

batu                 batyu: a hamvasból összefogott, a vállon átvetett, háton hordott „szállítóeszköz”

beelőz             megelőz valakit, valamit az úton (beéri és megelőzi praktikus összevonása)

begyerő           közismert néven nudli

békacsont        kereklevelű repkény a hivatalos neve

békatekenő     kagylóhéj

bekecs             birkaprém mellény

bellinkendő     nagykendő: asszonyok vastag, téli kendője vállra téve viselték (vastag, kötött fekete anyag)

bellőke                        gyerek, baba elhelyezésére, ideiglenesen a határban végzett munkák alatt (hamvasból)

bengészik        keresgél, böngész: főleg a betakarítás után elmaradt termény, termés után

bepipul            mérges lesz, haragos lesz

beretva                        borotva, még a cserélhető pengés is

beretvaéles      nagyon éles

beretvaélező    régebben bőrszíj, majd a merevpengéhez fenőszerkezet ami forgatta és fente a pengét

beretvapamacs            az arc melegvízzel való benedvesítésére szolgált

beretválkozótál           kis méretű alumínium edény a melegvíznek a borotválkozáshoz

berke               a berkefán van és a mogyorófán (bokron) – a porzós virágokat jelenti

berkefa            barkafa: a hivatalos neve kecskefűz ami koratavasszal barkázik és virágzik

bevágás           vasúti kőbevágás és homokbevágás: földkiszedés a hegyoldalból a vasút részére

bíberedik         a folyadék lehűl és a tetején réteg képződik

bikkfa             bükkfa

bivalytej          pótkávéból (malátából) készült fekete színű (mint a bivaly) ital (reggelire) a katonaságnál

bocfa               bodza-fa, bodzabokor

bógyi szilva     Boldogasszony szilva – régi, igénytelen apróbb szilvafajta (1900-as években terjesztették el)

bojtocska        keskenylevelű gyapjúsás a hivatalos neve

bonc                comb (megeszed a levesből a boncát? – a csirkecombot)

bonyík             rendetlen viselkedésű gyerek

borízű alma     nyári, zöldes-sárgás savanyú alma

bornyú            borjú

borozda           barázda, a művelt szántóföldeknél jellemzőbb a földeket elválasztó „árok”

botos               télen használt, posztószárú bőrcsizma

bödön             zománcozott edény, felfelé szűkülő, a disznózsír tárolására

brigézés           gyerekjáték volt, amikor egy kihegyezett fadarabot kellett elütni

brontos            brontos krumpli: rothadásnak induló, bebarnult

brúgó              nagyméretű fagereblye, amivel a tarlón húzták össze az elmaradt búzaszálakat

brünget           brüngeti az autót – zúgatja, járatja az autót

búbikázik        négykézláb megy a gyerek

bucsek szőlő   kékszőlő fajta, direkt-termő azaz nem oltott,  betegségekkel szemben ellenálló

bugyboríkol    buborékol, buborékot vet a víz

bugyelláris      pénztárca

bűcsű              bölcső

büssalma         birsalma

büszke             egres, pöszméte, köszméte

cakompak       minden együtt, mindennel együtt; eredet: Sack und Pack – teljes szereléssel

cigarita            cigaretta

cígat                uszít, piszkál

cikra                szikra

cikrahányó      csillagszóró

cimet               fahéj néven ismert fűszer

cinke               cinege

cirkás              szabálytalan foltok és csíkok vannak a szöveten

cocó                ló, lovacska

coide               coide ne! – vezényszó a hajtott állatnak

curikk              curikk: hátra, tolass hátra (curikkol a ló a szekérrel – hátratolat) eredet: Zurück!

csacsogó         rozsdafarkú / házi rozsdafarkú madár: hívóhangja csattogó hang

csajtos             vizes, nedves, csatakos: csupa csajt a fű – tiszta víz a fű

csanál              csalán

csapófa           aratáshoz a kaszára erősített rendvető fa (somvesszőből, mogyoróvesszőből hajlítva)

császkál           mászkál

csáté                éles szelű mocsári növény: a hivatalos neve mocsári sás

csátékötel        az árpa aratásához készített kötőanyag (ezzel kötik össze a learatott árpát kívébe)

cselő hajsz       tehenek, ökrök hajtásakor használt:  cselő – jobbra, hajsz – balra

csemel             megcsemelsz tőle – gyomorrontást kapsz tőle

csena               ló

csengettyű      az érett szőlőfürtöket vesszőjükkel levágva teszik el a spajzba télre

csepű               kender feldolgozása során keletkező legrosszabb minőségű alapanyag a fonáshoz

csepűpuska     bocfából készült „puska” amivel csepű golyókat lőnek ki

cserba              csorba, törött szélű edény

cserbóka          csorbóka, pitypang, gyermekláncfű (Eger környékén: csormolya)

cseresnye        cseresznye

csesznye          tesznye, csúnya

csiga                csigatészta: négyzet alakú tésztából sodort csőtészta (hasonló a csigahajtás csigatengelyére)

csigaleves        húsleves csigatésztával

csigacsináló     egy bordás deszkalap, amin „csinálják a csigát” – sodorják a tésztát csiga alakra

csigacsinálás   lagzi hetében az asszonyok a lagzis háznál csigatésztát készítenek a lagzira

csiger              csiger bor: másodlagos erjesztés után préselt bor

csík                 mákos csík, túrós csík – tészta

csima               káposztacsima: a káposzta középső része (torzsa)

csimbókos       darabos;  nem egyenletes minőségű pl. a mártás

csirkegomba    rókagomba:  erdei sárgás színű gomba

csizsma           csizma

csorba             kicsorbult edény: a szájánál kitört egy darab (cserba)

csoroszlya       az eke szántási mélységét állítják be vele

csörgősalma    nyári piros édesalma (éretten a magja mozgatás hatására „csörög”)

csuhé               kukoricacsuhé – a kukoricacső borítólevelei

csurgó             csövön kivezetett vizű, befoglalt forrás (a megállónál lévő forrás egyedi neve is ez)

csutak             apró gyerekre, apró állatra is mondták

csutak             húslevesben az összekötött zöldséglevél

csutak             mosogatáshoz használt durva vászonrongy

csutak             szalmacsutak – a ló lecsutakolásához összefogott szalmaköteg

csűr                 magas melléképült a széna, szalma tárolására (szekér is elfért középen)

dagonya          saras hely (vaddisznó dagonya – saras, vizes gödör)

danol               dalol

debella                        nagydarab

delelés             a marha déli itatása, pihentetése

demizsony      korsó, fonott korsó, kívülről befonott üvegkorsó – demizson

deres               leszállt a dér a hideg miatt a földre – deres a fű

deres               olyan szürke ló, amelyiknek fehér fedőszőrei vannak

dikics              görbe kés amivel a suszter vágta a bőr szélét, esetleg valami rosszabb szúró-vágó eszköz

dikó                heverő, kisebb ágy

dióspatkó        dióskalács, hasonló mint a közismert „diósbejgli”

direkció           utasítás, parancs

direkt-termő    nem oltott, hanem gyökereztetett szőlő (betegségekkel szemben ellenálló, apróbb szemű)

disznóölés       disznótor, disznóvágás

disznótök        az állatok – disznók – számára termelt tök

dívány             fekhely, ágy;  Dívány-kő Nekézseny-ben a Mogyorós oldalában

dombéroz        játszik, ugrál a gyerek vagy a macska

domó              kenyérvég

doszt elég       éppen elég, teljesen elég (doszt elég amit ettem, doszt elég amennyi víz van benne)

dögkút                        állati tetemek elhelyezésére szolgáló mély gödör a határban hatóságilag kijelölve

döngölö          fatuskó, farönk két oldalára szögelt léc, amivel a lakásban a földet döngölték

döngölő          vaslap, függőleges szárral, fogóval:  talaj simítására vagy vászonanyaghoz használták

drótostót         vándorló, házaló iparos apróbb javítgatásokat csinált (szegecselés, fazékfoltozás …)

dudva             gyomnövény

duggat            libát töm, ledugja a torkán a kukoricát

dunna              dunyha, tollal töltött takaró

eger                 egér

egrecíroz         mozgat, parancsol (egrecíroztat – parancsolgat) eredet: exerzieren – gyakoroltatni

egyék              egyen (egyék má valamit)

egyel               egyeli a zöldséget: kihúzza a sorból a feleslegeseket

elán                 nagy elánnal kezd neki: nagy lendülettel kezd neki

elejbe              elébe

elkámpicsorodik         elkeseredik, elsírja magát

előz                 eltakar valamit, valaki elé áll így nem látnak tőle

elül                  elül a szél estére – nem fúj a szél, elül a tyúk estére – felülnek az ólba a helyükre

elpucol                        elszalad, eltűnik

első csata        először kelt kislibák, kiscsirkék

elszalajtott      úgy nézel ki, mint egy elszalajtott – rendetlen, mocskos ruházatú

eltelni              nem tud eltelni vele: nem tudja abbahagyni a csodálását, a nézését

engesztel         kiolvaszt fagyasztott, fagyott anyagot

eredj má’         no eredj má’ – most már hagyjál békén értelemben is

ereszke            lejtősre ásott földfelület (lejtakna a bányászatban)

esső                 eső

esső szele        esőt hozó szél fúj

eszetokja         mondásként használt

eszkábál          barkácsol, fúr-farag

fahaj                fahéj nevű fűszer

fahordó kötel  házilag szövött, kb 3 cm széles laposkötél kenderből

fajin                fájintos: remek, nagyszerű (német: fein – kiváló, kitűnő)

fangli              kőműveskanál

farigcsál          farag: esetleg céltalanul vagy időtöltés végett

favágótőke      50-70 cm magas erősebb farönk a földre rakva favágáshoz, fahasításhoz

fejel                 párna

fejeltakaró       lepedőszerű anyag, letakarták vele a párnát, védve a zsírosodástól

Felvég             Nekézseny „felső” része, vége a patak folyása szerint magasabban van

fercseg                        fercseg a zsír –  fröcsköl

ferslók             láda, szecskásláda állatoknak

feszke             faék; kifeszkéz – kiékel

feszt                nagyon (feszt tolta – nagyon tolta, teljes erővel tolta)

figét mutat      fügét mutat, fityiszt mutat

file gambája    a disznófül közepe, amit kivágnak disznóöléskor

findzsa                        bögre, kerámia vagy agyag bögre

finyak             finyakos hús: inas hús

firhang                        függöny

firma               jó firma: jó gyerek, jó ember gúnyosan mondva

firnajsz                        kence, máz: fabútor kenőanyaga –lenolajkence  (másik bevonat a fényes  politúr volt)

firnajszos        eszes, csavaros eszű, furfangos

folyóka           folyókás gyomnövény: a hivatalos neve apró szulák

fon, fonás       kenderszösz-ből, csepű-ből kenderszálat fon a guzsalyon 

foncsik                        összefogott, összefonott haj a lányoknál

fonóház           az a ház ahol az asszonyok-lányok összegyűltek téli estéken fonni

fonottkosár     fűzfából vagy iszalagból font kerek kézikosár kisebb szállításra – krumpli, tűzifa …

fonottkossó     fonottkorsó: fűzzel vagy neylondróttal befonott, körülfonott üvegkorsó

fordít              földet fordít: a termőréteget a föld tetejéről mélyre lefordítja a szőlőültetés előtt

forgatás           a széna szárításánál ha az egyik oldal már megszáradt, villával átfordítják a másik oldalra

fődes padló     döngölt földes aljú szoba, konyha

früstököl         reggelizik

furik                fából vagy mostanában vasból készült ember tolta egykerekű szállítóeszköz

furikol             furikkal anyagot szállít

füstölő            egy kisebb melléképület, ahol a kolbászt és a disznósajtot füstölték a disznótor után

fütyülő                        fűzfakéregből tavasszal készült „furulya” (gyövesztéssel)

gabona            rozs

gajdol              félrebeszél

galárizs            nyaklánc

gám                 szúrós, töviskes fa vagy ebből készült kerítés

gambán vág    fülön csap

gamó               ághúzó gamó: hosszú nyelű kampó vagy kampós végű fa

ganaj               állati trágya

ganajászás       a trágya kihordása az ólból, istállóból

ganajhordás    a trágya kihordása a szántóföldre a téli. fagyos időben

ganca              kukorica vagy krumpliganca: főtt kukoricalisztből vagy krumpliból-lisztből készül

gancsos           görcsös, ágas-bogas (fa)

garám              karám, disznógarám: bekerített jobbára fedél nélküli terület

gát                   kerítés

gázmál            összetapos, összemocskol

gebe                sovány vagy sovány ló

gebernye         megfőzött tyúkhúson a bőrös rész

gebeszkedik    lábujjhegyre állva próbál elérni valamit

géplés              a learatott gabona cséplése a traktor hajtotta cséplőgéppel

gereben           kender tisztító eszköz, hegyes acél fogakkal

gersli               árpakása, hántolt árpa – jellegzetes használata a töltött káposztában

gésztinóc         mars ki, eredet: geht hinaus

gíga                 gége, libanyak

girind              görény

girindező kutya          kotorék eb, tacskó

glancol                        fényesít, tisztít; eredet: glanzen – ényesíteni

gombóta          tésztaféle a levesbe, kézzel szaggatott (reszelt tészta helyett)

gordony          mezei aszat ami főleg a vetésben nem kívánatos

gordonyozik   a zöld vetésben a mezei aszatot vágja ki a gordonyozóval ami egy hosszú szúró-vágó eszköz

göcsörtös        görcs a fában, deszkában

görhő              kukoricagörhő – kukoricalisztből sütött „édeskalács”

grabanc           grabancon fog – nyakon csíp (gallér?, kabátgallér?)

grasszál           sétál „ mutogatva előkelőségét”

gumipuska      csúzli

guzsaly                       kender fonásához használt eszköz (alsó részére ráülnek, felülre a szöszt teszik)

gyösz              elgyösz: eljösz

gyövesztés      a tavaszi mézgás fűzfáról a héját ütögetéssel szedik, mozdítják fel, húzzák le

gyufaméreg     a gyufaszálon lévő gyújtóanyag vagy a gyufásdoboz gyújtó oldala

gyűrő              gyűrű

ha                    hanem helyett (nem a bótba vótam ha a postán)

habajka           szétszórt, ügyefogyott,  figyelmetlen

had                  rokonság értelemben is használják; a Kapás had – a Kapás rokonság

hadovál           mellébeszél, félremagyaráz

hajnaltűz         a lagziban hajnalban a szabadtéren, úton gyújtott szalmatűz, amit körbetáncolnak

háklis              érzékeny valamire; rosszul esik neki valamilyen szó, téma

haluska            galuska: vízbe „szaggatott” tészta

hamvas            szállításra szolgáló „vászonkendő” az asszonyok részére, háton-vállon hordva

hangya                        a Hangya Szövetkezet élelmiszer- vagy italboltja

hapták             vigyázba áll; eredet: Habt Acht! – Vigyázz! (vezényszó)

hátamon          hátamon viszlek be a házba – előre megyek, mutatom az utat

hátyi                fonott fűzfakosár, amelyet a háton hordtak a vállra vetett kötelével

hátyikosár       fonott fűzfakosár, amelyet a háton hordtak a vállra vetett kötelével

hebrencs          szeleburdi, mozgékony gyerek

hékás               fickó, ember, gyerek vicces megnevezése

helytelenkedik                        helytelenül, rosszul viselkedik takarékosságból összevonva

henceg            dicsekszik

hendergőzés    az elvetett búza földjének síkba dolgozása ló húzta forgó fahengerrel, hendergővel

hendergőzés    gyerekek játéka, amikor fekve gurulnak a lejtőn lefelé

hengerelt fal    festőhengerrel mintázott fal

here                 lóhere takarmánynövény

hermónika       harmónika, népiesebb nevén tangóharmónika

herőce             csörögefánk közismertebb néven

hetfű               hétfő

hétköznapló    hétköznapi, azaz munkás viseletre való ruha

hévér               mechanikus emelő teherautókhoz, buszokhoz használták

hidegvágó       acél vágószerszám amit kalapáccsal kell ütni, drótok-lemezek vágásához

hídlás              disznóól, istálló vastagdeszkás alja

hível                elhível a leves – elhűl, kihűl a leves

hívítős cukor   mentolos cukorka

hokedli            szék, támla nélküli

hordás             a learatott búza, árpa, gabona behordása a házakhoz vagy a Fűdesre  a gépléshez

iborka              uborka

ibrant              ibrantsd meg – valami állatot, állatokat más irányba tereléshez megriasztja

icsar                vicsorog, vicsorít

igyék               igyon (igyék má!)

ímeleg             émelyeg  (a gyomra)

innya               inni

inóf                 elmegy, elszalad:  akkor inóf – most már szaladj

inóf mars         rögtön szaladj, rögtön indulj

irányzomra      körülbelüli mérés, igyekezve a jó irányba mérni valamit

irka                  füzet

iszkiri              most osztan iszkiri – most aztán tűnjünk el

itatókút           kút vagy forrás ahol a mezőnjáró állatokat itatták

itt                    ivott

íz                     az íz egye meg; káromkodás

Íz, éz               jó éze van ennek az ételnek: jó íze van ennek az ételnek

járóka              járni tanuló gyerekek számára

járom               a tehenek, ökrök szekérbe fogására használt faeszköz

jártatja ..          jártatja a száját – folyton beszél

jártatás                        a lovat szokták jártatni, amikor nincs elég munka, mozgás a számára a téli időben

javába van       a kapálásnál azt jelenti a legjobb időben van, nem sáros már és még nem kiszáradt a föld

jegenye alma   nyári alma, kissé fanyar, a fája a jegenyefához hasonlóan nő

jegenyefa        jegenye nyár: vizes helyen nő, erőteljesen felfelé álló ágakkal

kabáz              összekabáz: összekever, hirtelen munkával, figyelmetlenül elront

kacskaringós   kanyargós (út)

kácsong            rendetlenkedik

kajmul             elkajmul – elhajlik esetleg kicsorbul

kajtat               megy, szalad

kákabinkó       káka, gyékény virága-termése a buzogányos-bunkós kinézetű feje miatt

kakréj              kakas

kalandáriom    kalendárium

kaláris             nyaklánc

kamóca           köves talaj – kőkamóca

kaparó             csirkeláb, a comb nélküli alsó rész

kaparó             kapáláskor, ásózáskor a sáros föld leszedésére használt fa- vagy vasdarab

kapca              csizmába, bakancsba használt rongy, amivel a lábat betekerik (zokni helyett)

kapizsgál         kapizsgálod? – érted?

karaj                karéj kenyér

karbid             karbid lámpa – bányászlámpa: karbidból víz hatására létrejövő gáz égése adja a fényt

kardozás         vívás fakarddal a fiúknál

karének           énekkari próbát, előadást jelentett

karingat           görget, gurít

karos lóca        háttámlás, oldalkaros deszkalóca

karul                gurul, elgurul – elkarul

kas                  fűzfavesszőből fonott kas főleg kiscsirke, kisliba legeltetésére a fűben ezzel lefedve

kasika              mocsári növény

kaszafén          kaszához való fenőkő

kaszakocs        a kasza markolati része amit jobbkézzel fognak

kaszatarisznya             a kaszához való eszközök  tárolására, hordozására (szőtt vászonból)

kaszaverés                   kaszapengéjének ütögetése kalapáccsal, ezáltal vékonyítva-nyújtva az élét

kaszaverő kalapács     a kasza pengéjének élesítéséhez szolgáló kemény, rövidfejű kalapács

kaszaverő        a kasza pengéjének élesítéséhez szolgáló acélüllő egy földbe üthető kúpos fában

kászta              izgága

katula              skatulya, doboz (gyufáskatula)

kavircol           megy esetleg jön-megy, téblábol (humorosan)

kecskelábú asztal        „X” alakú lábakkal ellátott általában szétszedhető asztal

kékfőd                        az Ata-völgyben kiásott, a házak kék színűre meszeléséhez használt anyag

kékkő              rézgálic a szőlő permetezéséhez

keleb               kebel; kelebébe rejti

kéménykotró   kéményseprő

kenderáztató   kenderáztató mocsolya a levágott kender feldolgozásához

kenyérhaj        kenyérhéj

kerekes guzsaly          rokka: kender fonásához, lábbal egy kereket hajtanak ez forgatja az alsót (orsót)

kerekkötő        kerekkötő lánc: a lejtőkön lefelé a szekér hátsó kerekét megkötik, hogy ne forogjon

kereszt            búzakereszt: a  learatott búzakévék összerakva a szántóföldön

keresztfa         búza hordásakor a  felrakott kévék lefeszítésére szolgáló farúd

kérő                 kéretés, kézfogó : eljegyzés

keze alá           keze alá dolgozik: mindent előkészít, odaad a kezébe valakinek

keze alatt        valakinek a felügyelete alatt dolgozik, valaki keze irányítja

keze ügyébe    a kezéhez közel készíti, előkészíti, odakészíti

kifogó             a csecsemők törölközője, kendője a fürdetés után ebbe törölték őket

ki kell lépni     sietni kell

Kilső sor         Anyik alatti, Sordély tetőre vivő utca ami a katolikus templomtól indul

ki van állva     el van fáradva

kishíd              patak feletti gyaloghíd, deszkapalló

kisszék                        deszkából készült alacsony, háttámla nélküli szék (sámli)

kitanál             kitalál

kitőti               jó’ kitőtötted az időt! – sokáig voltál, jól eltöltötted az időt

kíve                 kéve, búzakéve, a learatott gabona összekötve

kível                kívül – kint; rajtad kível – rajtad kívül

koboz              kaparászik, „zajong”

kócs                kulcs

koksz              gőzmozdony fűtésére szolgáló préselt szénpor (tojásbrikett) ami a vasúton is elhullott

kolonc             kutya nyakába kötött fadarab, hogy nehezebben tudjon menni, elkóborolni

komendíroz     parancsolgat; eredet: kommandieren /német/ – parancsolni

kommendál     a lányt a legénynek vagy családjának ajánlja illetve fordítva

kommendál     felkínál eladásra, megvételre

komora            kamra

komót             komód

kompánia        had, csapat; eredet:  Kompanie – század

kompri            krumpli, burgonya

koncsorog       kóborol, elkóborol, elmászkál

kondás                        disznók pásztora – kanász

konkordi szőlő            kékszőlő fajta direkt-termő azaz nem oltott, nagyobb szemű, illatos

konyi               ló

korc                 gatyakorc – az összehúzó madzag helye a gatyaderékban

korhely            züllött

kormol            a koromtól tisztítja meg a tűzhely csöveit, amik a kéménybe vezetnek

koslat              jár, járkál, megy  (megint hova koslatsz?)

koppózás         tyúk, csirke kopasztás, tisztítás

kossó               korsó, üvegkorsó, fonottkorsó – fűzzel vagy neylondróttal fonott korsó

koszt               élelem az étkezéshez

kotoz               kaparászik, zajong, keres valamit

köcsög            tejesköcsög: tej tároló agyagedény, lekvárosköcsög – csorbult, így tejhez nem volt alkalmas

kőfúró hal       patakban található apróhal

köpül               vajat köpül, vajat készít kézi erővel a köpülőben

kőttkalács       keltkalács

kötték             kötötték

kredenc           „konyhaszekrény”, aminek alul fiókos felül üveges vagy ajtós része van

kriptály           olyan sírgödör, ahol a leásás után előrenyúló üregbe (kriptály) tették a koporsót

krumliganca    főtt krumpliból készült étel; sütőben megsütve tepsiben és túróval, tejföllel fogyasztva

krumplipuska              libatollból készült „puska” amiből krumpliszelet darabokat lőnek ki

kukoricafosztás          ősszel a kukoricacső „letisztítása” a csuhétól

kuperta            boríték

kutacs             piszkavas a tűzfelszításhoz (hajlított lemez vagy gömbvas anyagból)

kutul               kotor, kavar, keres, felforgat

külyök             kölyök

kvártély           szállás; eredet: Quartier – szállás

lagzit lesni       a vonuló násznépet megnézni az utcán

lajbi                 mellény, varrott mellény

laksa                tészta amit a platnin sütöttek és a levesbe teszik tördelve

lápa                 nagyobb terjedelmű mélyedés, gödör vagy laposabb rész  a dombok alján

lapu                 lapulevél: széles, nagy levél a növényen

laska                krumplilaska, amit sütnek a platnin és megkenik zsírral, megsózzák

láttatja             nincs semmi láttatja –  nincs semmi látható eredménye

lecel                lecezik, léceket rak, szögel a tetőre

lelécel              eltűnik, lelép

lenyitós           lenyitós szekrény, aminek az ajtaja alul zsanérozott tehát felülről kell „lenyitni”

leppentő          disznóól etetőajtó, ami felfelé-előrefelé nyílik (tehát lengő ajtó, amit a tetejénél rögzítenek)

libatömés        a libák téli hizlalása kukoricával

lóg az eső..      lóg az eső lába: hamarosan eső lesz, vagy már esik is a távolban, csíkokban

lópokróc          durvaanyagú (lószőrrel szövött) szekérbakra vagy álláskor a lóra helyezett takaró

lósóska            mezei növény, magas barna termés-szárral

lucázás                        Luca ünnepén a legények a kapukat leszedték, lecserélték vagy eldugták

magazin          bolt, népbolt, vegyesbolt

magok             maguk (magok vótak? – maguk voltak?)

májfa               májusfa, amit május elsejére állítanak a legények a lányoknak

mákospatkó    mákoskalács, hasonló a „mákosbejgli”

mál                  napos, jobbára déli lejtőjű lankás domboldal

málé                kukoricamálé:

málészájú        ügyetlen, félénk, visszahúzódó, tapasztalatlan

mamáni           Hova mégy? – Mamáni (mamáékhoz) Hol vótal? Mamáni  (mamáéknál)

mamlasz          ügyetlen

mancsos          sáros, ragacsos

markolya         apró édes termésű szilvafa

maródi            táppénzen van, nem dolgozik; eredet: Marode  – gyengélkedő (ember)

marok              marék

mátyásmadár  szajkó madár

megálló           vonat megálló, váróépület nélküli vasúti megálló

megélesít         megélez; kést vagy fejszét, sarlót

megent                        megint – megent nem vót jó

meggebed       megszakad (az erőlködéstől)

megmakuláz    legyőz, jobban teljesít

megszolgál      ho’ tudom én ezt me’szolgálni – hogy tudom én ezt megszolgálni- viszonozni, „visszafizetni”

mellyesztés     liba- vagy kacsa-toll tépése dunnába, párnába

menek             megyek (mënëk – a jellegzetes palóc  ë–betűvel)

menek a …     hova mégy? – menek a dolgomra

menetke          menyét

menőnk           megyünk (mënőnk – a jellegzetes  ë–betűvel)

mérges             haragos vagy  mérges; mérges kutya – harapós kutya

meszo              paprikáskrumpli

mihent             mihelyt  (mihent ez megvan …)

mindég            mindig

mink                mi

mire vetsz?      Mire gondolsz? – arra vetek, hogy a róka vitte el a csirkét

mis vagy?         Milyen vagy?

mocsolya         a rétben ásott 2-3 méter átlójú vagy átmérőjű vizesgödör

morvány          morványkalács: a lagzira sütött édes keltkalács

moslék            disznóknak való „összekevert” eledel (konyhai maradék, korpa, dara, főzött krumpli, tök …)

motolla            a fonott kender áttekerésére szolgáló eszköz

motoszkál       tevékenykedik, tesz-vesz

muzsikaszó     olyan muzsika, ami szól az ember lelkéhez

nehány                        néhány

nejlondrót       bányászdrót: színes műanyag bevonató vékony, egyeres acéldrót bányai robbantásokhoz

nem tér el        praktikus összevonás: nem fér el és nincs tér hozzá (esetleg nem tér ki)

noha szőlő       fehéres, sárgás szemű direkt-termő, könnyen hulló

nyakló             a ló nyakára tett széles bőrszíj: a szekér irányítására, fékezésére szolgál

nyálító             a kenderfonásnál a csepű sodrásához nyál is kell, ehhez kellettek savas ételek

nyálító             aszalt szilva, susinka, fagy által megcsípett vadszilva amit a padláson tároltak gallyastól

nyammog        rágcsál, rágicsál

nyápic             bátortalan

nyavúkol         nyávog

nyess               nyers

nyikhaj            rossz viselkedésű, semmi ember, csavargó

nyírág              nyírfa ága, amit ősszel a hó, az udvar sepréséhez begyűjtöttek

nyírfaseprő      nyírágból kötött seprű nyéllel ellátva

nyiszog           nyiszog, mint a kenetlen kerék

nyitol              szegecsel

nyizgol            vagdal, vág valami életlen szerszámmal

nyörteni          szaggatni, tépni esetleg még nagy erővel tépni pl. a füvet

nyövés            kender nyövés: érett kender kiszedése a földből, kendervászonnak

nyuszifül         dísznövény kertben, temetőben: puha, bársonyos levelű, gyapjas tisztesfű a hivatalos neve

nyüst               nyist: kenderszövésnél a szátyván használt eszköz a szálak tartására, rendezésére

obsit                obsit, katonai leszerelő irat; eredet: Abschied – végelbocsájtó (irat)

ócsó pályinka              aratáskor jellemzően ezt itták (a melegben az alacsonyabb szeszfok is elég volt)

ódalgó             oldalazó rák a patakban

okuláré            szemüveg

oltsd le            a villanyt, kapcsold le a lámpát

orkánkabát      vízálló anyagból készült barna, béleletlen hosszúkabát

ortás                tisztítás, irtás, cserjék – gazok kivágása

ortókapa          keskenyfejű, U-alakú, igen erős kapa, amivel ki lehet vágni még a cserjét is

oszt, osztan     tehát, és jelentéssel (oszt kész – tehát kész, és kész)

ölet                  ölet, öleti: a nadrágnál, ahol annak  a szára elágazik

öl                     mértékegység régen: 1,9019 méter; kb. a széttárt férfikarokkal átfogható

öl fa                jellemzően: a fa tűzhelyhez hordásakor a behajlított balkézre rakott faanyag (magához öleli)

öntözködés     locsolkodás Húsvétkor

ösmer              ismer (valakit)

összömarok     összemarék: mértékegység – összefogott tenyérbe elférő mennyiség

pacérozik        futkározik

pacuha             rendetlen öltözetű

pacurka           maskarás, álarcos, farsangoló vagy a határban állított madárijesztő

pacsmagol       összeken, összefestékez

pad                  padlás

pajesz              oldalszakáll, pofaszakáll

pakompart       pofaszakáll; eredet: a német Backenbart szóból

pákosz             mozgékony, rendetlen

pampuszka      fánk

pankét             olyan sírgödör, ahol a leásás után két oldalra csúsztatták ki a koporsót

pankét             útoldal, emelkedő, emelkedős oldal

papsajt             gyomnövény, aminek zöld, korong alakú ehető termése van

parhét              tűzhely, sparherd ( spar /német/ – spórolós, takarékos ;  herd /német/ – tűzhely)

pászít              illeszt valamit

pászma            szövésnél: egybefogott 100 szál fonott kender

passzentos       pontosan összepasszol, összeilleszthető

paterol             elpaterol: elrak, elvisz onnan – eltesz onnan

patics              patics kerítés – vesszőből font kerítés (pacsit alakban is előfordul)

Patócsik          Nekézseny egyik része: az Arany János utca környéke

patrac              rendetlen öltözetű

paxit                ipari robbanóanyag

peckás             az iskolai cserépkályha „tűzfelelős” diákja, bármikor joga volt felállni, rakni a tűzre

peckes             dölyfös, büszke viselkedésű, tartású

pectej              borjúszületés utáni második fejést felforralva eszik meg  (első fejést a borjú kapja)

pécsik              bögöly

pelyva             a gabonafélék géplésénél (cséplésénél) kalászokból keletkező hulladék

pendel             pendely,  pendel: női alsóruha vászonból, esetleg hálóruha

penye              kényes, nem elég „erős” természetű

pepecs             pepecs munka: aprólékos, nem haladós, hosszú ideig tartó munka

pessett             pessedt, possadt: romlott, rosszízű – savanyú?  megpessed – megromlik a lé

petróslámpa    petróleumlámpa

picérke                        picérkegomba: csiperke, champion nevű mezei gomba

picsog             sírdogál

piheg               liheg

pihinka            pelenka

pille                 a felforralt tej tetején megjelenő réteg

pimpó              cserbóka, csorbóka, pitypang, gyermekláncfű (Eger környékén: csormolya)

pimpós bor      romlott bor, aminek a tetején fehér réteg van

pingál              fest, ecsettel mintát fest

pipál                pipál az erdő, pipál a Bükk: eső után párázik, a pára felszáll az erdőből

pipiskedik       lábujjhegyre áll

piricka             vékony

piszmog          lassan csinál valamit

pitar                pitvar

plajbász           ceruza

platnyi             a parhét öntöttvas teteje (tűzhely, sparhelt) eredet: sparherd – takarékos tűzhely

platnyikarika   a platnyinak az a része, ami öntöttvas karikákból van és ezek külön kiemelhetőek

pokróc             háziszőttes szőnyeg és az ágytakaró is

porció              adag; eredet: Portion – adag

posatt              possadt: romlott, rosszízű – savanyú

pozderva         a kenderfeldolgozás szemete ( a kender belső, kemény szála vagy szára)

pöföteg           pöfeteg gomba a hivatalos neve

prézsmitál       magyaráz, prédikál (fölöslegesen)

prezsmiter       prezsbiter a református egyházban   

prics                fekhely nyers deszkából vagy fonatból összeütve

priccses nadrág           széles, buggyos felsőrész és szűk térd alatti lábszár (esetleg gombbal); bricsesz

prücsök           tücsök

pucol               krumplit pucol – hámoz, cipőt pucol – tisztít

pucúr               has, kidomborodó has főleg gyereknél

pufajka            bélelt, derékigérő munkáskabát pamutanyagból

puhakő                        erősebb állagú homokkő (tufa)

pusmorog        sustorog, sugdosódik

puszlik            ebéd vitel a gyermekszülés után (puszlikos kosár)

ráfordító         ablak, ajtó bezárt állapotban rögzítésére szolgáló fém L-alakú forgatóvas

rajcsúroz         szaladgál, zajong; eredet: Reitschule – lovagló iskola

rakonca           függőleges támasztófa, támasztórúd, amit szállításkor a szekéren és utánfutón használnak

rangasz            rendetlen öltözetű

rapcsos            rücskös, érdes, erezett felületű

raport              megbeszélés, „kihallgatás”; eredet: Rapport – kihallgatás

rázogatás         a lekaszált vastag fű vagy lucerna szétrázása villával, hogy jobban száradjon

reckíroz           megpróbál, szerencsét próbál, kipróbál (riskiert /német/ – kockáztat)                     

régi út             régi makadám út nyomvonala a Malomútban

regula              szabály, szabályzat; eredet: Reglement – szabályzat

rekesztés         elrekeszti, megrekeszti a patakot (felduzzasztja a vizet)

rekli                 gyerekruha, felsőruha, gyerek kising ami hátul gombos és elölről adták rá a gyerekre

répareszelő      lemez-szerszám nagy fogakkal: a marharépát reszelték rajta az állatoknak

ríjok még         sírok még

riktig               valóban  (richtig  /német/– igaz, korrekt, valóságos)

riktol               igazít; (richtung /német/ – irány, megigazítás) RICHT EUCH! (Jobbra igazodj!)

ringlispíl          körhinta; eredet: ringli –karika, kör,  spiel: játék

rizskása           rizs, hántolt rizs – az árpakása vagyis hántolt árpa után elnevezve

rocska             öntöző vagy vödör

rostokol           várakozik, téblábol

róstol               kikaparja a parazsat a hamuból az öntöttvas róst feletti részben

rossz                rossz álljon bele – káromkodás

rózan               józan (kirózanodik – kijózanodik)

rőf                   1 rőf = 80 cm, a szátyvára 20-60 rőfnyi anyag fért fel

rudallókötél    vastag kötél amivel a szekéren leszorítják a learatott búzát miközben behordják

rudas               szénarudas az a kisebb boglya amit két ember visz a két szénahordó rúdon

rukkol             kirukkol valamivel – előáll valamivel; eredet: Rücken – vonulni

sajmol             belet tisztit /disznóvágáskor/

sajtalan            sótlan

sajtár               a tehén fejésekor ebbe fogták fel a tejet, ebbe fejték bele (zománcozott edény fogólyukkal)

saller               belsőgumi defektfoltozására tojásdad aluminium doboz (rászorították és meggyújtották)

sank                sóder, kavicsos anyag

sarnyú             széna a második kaszáláskor

seggenülő        seggenülő bab: bokorbab, ami nem kúszik fel a karóra vagy a kukoricára (ül a seggén)

sejdít               sejt valamit

semlyék           mocsár, mocsaras hely

senkiházi         csavargó negatív értelemben (senki házához nem tartozik)

sereg               sërëg: forog, pörög (a jellegzetes palóc „ë” betű az „e” helyett)

sergő               általában rossz, elhasznált fonóorsóból készített pörgetős gyerekjáték

sergő               körhinta a búcsúban

sezlony            ágy, amely rugós és kárpitozott

sifony              ruhás-szekrény

sifra                 egyenes bot vagy szál

síkárló             sodrófa, nyújtófa a tésztanyújtáshoz

síkos                csíkos, csíkos minta

sikta                műszak (a bányában, gyárban – 6-tól kettőig vagy 2-től este tízig …)

sikta                oszt sikta: kész, vége (műszak vége)

siltes sapka      szemellenzős sapka (schild /német/ – szemellenző)

simi                 simi cipő, vászon tornacipő (dorkó)

sing                 díszítő lyukacsos, varrott  „szalag” amit a boltban vásároltak készen

singolás           a sing felvarrva a párna, dunna szélére

sinkózik          csúszkál a jégen cipőtalpon

sipirc               most osztán sipirc – most aztán futás

sivít                 visít, sípol

slafrok             női ruha, „hálóruha”( schlafen – aludni és rock – szoknya) másnéven viganó

slengol            mozgat, keresztben átlósan, hol az egyik hol a másik végről

somozni          somot szedni (egy időben pénzért begyűjtötték mint gyógynövényt)

somzani           lehámozni, lehámlani mint az érett hagyma külső részei

sor                   utcasor: sori vagy sorosi legények – ebben az utcában lakó legények

soroglya          kő vagy beton hordásához használ eszköz deszkából, amit két fogóval két ember visz

soroglya          saroglya, a szekér hátulján lévő rész

sózóka             apró szemű kékszilva, a vadszilvához hasonló ízzel, de faformára nő

söndörget        ujjai között forgat, pöndörget

spajz                spájz, élelmiszer tároló kamra

spendírozik     gondolkodik, mérlegel

sróf                 srófold meg – szorítsd meg, csavard meg, csavard feljebb (sróf – menet, menetes rúd)

srófra jár         egy srófra jár az agya – egyet gondol

stampedli        pálinkás pohár 3 cl méretű

stampó                        pálinkás pohár

stampós pohár

stanga             feszítővas: kb. 120 cm hosszú erős vasrúd a két végén kihegyezve (emelésre, szétfeszítésre)

stimmel           egyezik (stimmen / német/ – összhangban van)

stímol              hangszert hangol, hangnemet egyeztet (stimmen / német/ – felhangol)

stoki                szék, hokedli katonanyelven

strajfa              elválasztófa az istállóban

stram               stram ember- jókiállású, erős ember

stróf                eredet: Strafe /német/ – büntetés, fenyítés

subickol          csizmát vagy cipőt tisztít, fényesít

suhinka           kb. 60-80 cm-es hajlékony bot, amire sárgolyókat lehet tűzni és így nagyerővel eldobni

sulyok             sulyokkal verték a mosás közben a ruhát (faragott deszkadarab)

surc                 kötő a férfiaknak, amivel megóvják nadrágjukat a kosztól a házkörüli munkáknál

susinka            aszalt alma esetleg aszalt szilva

suszter             cipész: cipő, csizma készítő és javító

suszterol          elpakol, elhelyez, begyömöszöl

suvickol          csizmát vagy cipőt tisztít, fényesít

sűdő                süldő malac: nagyobb korú disznó, már nem malac, de még nem hízó

sürgő               körhinta

süsü                 nem normális, hibbant ember

szakajtó           gabona (rozs) szalmából fonott kúpos formájú tároló és egyben mérőeszköz

szalagóriás kalács       szalakálival készült szárazkalács

szalmahúzó gamó       a szalmakazalból egy adag szalma kihúzására szolgált

szánka             szánkó fából vagy vasból

szánkázni        szánkózni

szánkaódal      a lovas-szán két oldala, amit használatkor összeállítanak

szárnyacskafa             juharfa, aminek a termése (szárnya) kettétörve forogva, pörögve esik lefelé

szaszuka          olyan világoskék ibolya-féle ami a mezőn található általában és nincs illata

szátyva            szövőszék, ami fából készült és összerakható, szétszedhető

szecska            összevágott, aprított anyag állatok etetésére (ló, tehén)

szecskavágó    kézzel hajtott acél vágószerkezet a kukoricaszár, marharépa összevágására

szédel              szédül, elszédül

szeker              szekér, parasztszekér

szekerce          faragó fejsze, aminek nagyobb méretű kicsit elfordított feje van: az ácsok használták

szekerderék     a szekér középső része, a szekéroldalak közötti rész

szekerkenőcs   szekértengely zsírozására szolgáló piros ipari kenőzsír

szekfűvirág     sugártalan székfű hivatalosan

szeleburdi       mozgékony, meggondolatlan, hirtelen természetű gyerek

szemel az eső  szemerkél az eső – alig esik még, apró cseppekben

szemellenző    a ló szétlátását gátolja a szekérbe fogva

szénahordó     szénahordó rúd: két darab 3-4 méter hosszú farúd, amin 2 ember viszi a szénát

szénavágó       szénaboglyánál használt éles acéleszköz, a széna darabokba szedésére, vágására

szín                 vagy szárazalja: tetővel fedett rész, aminek jellemzően nincs oldala (max 3 oldala van)

színe                az anyag (szövet) elülső oldala (a visszája az anyag hátoldala)

szódásszekér   szódásüvegek szállítására

szopósmalac    kismalac, amit még szoptat az anyakoca

szög                utcák kb. derékszögű találkozásánál alakul ki

szög                szeg, amit kalapáccsal bevernek a fába

szösz               kenderszösz: kikészített kenderszálak fonás előtt kukoricaszösz: kukoricacső tetején

szöszmötöl      lassan, aprólékosan tevékenykedik

tajkol               tákol, javítgat

takarás             a megszáradt széna összegyűjtése boglyákba (takarni – szénát gyűjteni)

taktus              ütem: üssed a taktust – adjad az ütemet, ritmust

talló                 tarló, ami az aratás után visszamarad a földön lévő gabonaszálakból

talló hántás     a learatott vetés utáni tarlót nagyoltan felszántja, leforgatja

tallórépa          a tarlóra vetett őszi répa állati takarmánynak

talyiga             taliga, kisebb általában kétkerekű szekér

tapicskol         egyhelyben tapos

taposgál          összetapos

taxi                  személygépkocsi: elsőként a faluban inkább az állami taxi jelent meg, mint személykocsi

tefu                 tehergépkocsi (TEher FUvarozó vállalat tehergépkocsija volt csak annakidején)

tehen               tehén

tehencsorda    tehéncsorda: a mezőre kihajtott tehenek

tejbekocka      tejben főzött kockatészta – leves

tejesfazék        anyagból készült tejesedény, tejesköcsög

tejesfazéktartó                        a gát oszlopai közé szerkesztett tüskékkel ellátott fa, itt száradtak a tejesfazekak

tekenő             teknő: lemeztekenő, fatekenő

teker’ meg       no teker’ meg: káromkodás ha valami nem jól sikerült

telázsi              polc vagy polcos, falhoz állított deszkaalkotmány a spajzban

tesped             pihen; negatív értelemben

teszőnk           tëszőnk: teszünk (palócos ë betűvel)

tetyű               tetű

tidő                 tüdő

tík                   tík vótatok? – ti voltatok?

tilinkó             furulya

tiló                  kender szálait összetörő lábon álló faeszköz

tilol                 használja a tilót

tinó                 kiherélt bikaborjú

tirhulj              tűnj innen, takarodj

tokos               tokos madár: madárfióka aminek még csak a tollai tokja látszik (esetleg legényke)

tollfosztás       libatoll fosztása, tépése a párnába, dunnába

tologó             fekvőhely, felnőtt vagy gyerek részére aminek kereke volt és napközben az ágy alá tolták

tolyú               toll

tolyúseprő       a liba szárnyának a levágott vége /por törlésére, seprésére használták/

tonna, kistonna           hordó, kis hordó

tompor                        comb, csípő tájéka

topolya fa       topolya nyárfa: vizes helyeken növő puhafa, szétágazó gallyakkal

torkos              torkos láb: bokarészen vastagabb láb, főleg csizmánál okoz gondokat

tő                    tű

tőke                 favágótőke: 50-70 cm magas erősebb farönk a favágáshoz, fahasításhoz

tőke                 szőlőtőke a tőkés szőlőművelésnél (ellentéte a lugasos művelés)

töklámpa         tökből, disznótökből kifaragott lámpa, amibe gyertyát tettek világítani

töklotyó          tökleves, tökfőzelék

tökmag            kistermetű vagy kisgyerek értelemben is használatos

tömkeleg         tömeg, sokaság, számtalan: tömkelegével – megszámlálhatatlanul sokan

törek               a gabonafélék géplésénél (cséplésénél) kihullott törött száldarabok (hulladék)

töretés             kender, kenderszárak töretése a malomban

troszka                        darabos szénhamu

turbuk             párna varrott szövetanyaga, amibe töltik a tollat

tyűkör             tükör

tülled              tülled ne! – vezényszó az igásállatnak:

ugráncozik      ugrándozik

úritök              sütőtök

útilapu             nagy útifű a hivatalos neve

útkaparó          útkarbantartó, útszélét karbantartó

ülep                 a nadrág azon része, amire ülnek, fenékrésze

ülésdeszka      egy keményfa deszka, a szekér elejére a lőcshöz rakva keresztbe, erre ül a hajtó

üsző                üszőbornyú – a nőnemű kicsi szarvasmarha – tehén lesz belőle

vajling             zománcozott, nagyméretű kétfülű „tál”

vakaró             kenyérvakaró, a kenyérsütésnél az utolsó „összevakart” adag

választási malac          az anyjától épp elválasztott, már moslékra fogott eladható malac

válló                vályú: etetésre itatásra szolgáló fa, fém, beton anyagból

vállós út          vályús út, erőteljes mély keréknyomokkal rendelkező út

vasbakó           nagykalapács  kb. 5 kg (másik népi neve Samu)

vasárnapló       vasárnapi és ünnepnapi viseletre való ruha

vaskó              rossz, törött, rozsdás kés udvari pucolásokra, sárkaparásra

vattok             kik vattok? – kik vagytok?

vég                  vég vászon, szövött vászonanyag mérésére

végtellős         végtellős végig: a végéig, egészen a végéig ugyanúgy

véka                mérőeszköz, mértékegység (1 véka=4 szakajtó, 1vékás föld= 300 négyszögöl föld)

vendégódal     vendégoldal – hordásnál a szekér két oldalán hosszában elhelyezett rudak

veres-szilva     nyári leveses kékszilva-fajta

vetélő              kender szövésénél használ csónak alakú eszköz ami a kereszt- hímző szálat vitte

vídul az idő     javul az idő, mindjárt kisüt a nap

viganó             női ruha

vigéc               úriember, de inkább rossz értelemben; német „megszólítás”: Wie geht’s? – Hogy vagy?

viharkabát       erős, némileg vízhatlan erős vászonból készült kabát

viharlámpa      lemez-szerkezetű, felakasztható, üvegezett olaj vagy petróleum lámpa

villanypászta   lakott területen kívüli nagyfeszültségű vezeték kitisztított útvonala

vinkó               gyenge, rossz bor

virágos bor      romlott bor, aminek a tetején fehér réteg van

visszája           az anyag (szövet) hátoldala (elülső oldal a színe)

vizes-szék       olyan szék, hokedli, láda amin az ivóvízzel teli vedret tartották (esetleg ivóbögrét is)

zabostarisznya                        a ló etetéséhez használt tarisznya, amit kint a határban akasztanak a ló fejére

zíbol                tör-zúz

ződ ágra…      nem tudok ződ ágra vergődni vele – nem tudom megérteni, megegyezni vele

ződel               a szőlőben a zöldhajtásokat egyeli, ritkítja

zsámiska         másik nevén kukoricaganca: sós vízben főzött kukoricadara

zsemlye           zsëmlye – zsemle

zsétár              a tehén fejésekor ebbe fogták fel a tejet, ebbe fejték bele (zománcozott edény fogólyukkal)

zsinatol           zajong