Tüzet viszek, lángot viszek…
IGÓ ISTVÁN
Az elmúlt hónapokban több alkalommal adtunk hírt arról, hogy az augusztus végi, immár negyedik alkalommal megrendezett Hagyományőrző Nap és Népdalünnep programjai között egy különleges produkció is szerepel.
Több település dalosainak és táncosainak összefogásával az emlékezetes Tüzet viszek… remake-jét láthatják az érdeklődők, mely az 1977-es Röpülj, páva! vetélkedőnek a megyénk népdalkincsét bemutató előadása volt.
Már a címválasztás is üzenetértékű volt akkor és az most is, hiszen ismerjük a dalocskát: “„Tüzet viszek, lángot viszek…“
Ha ma idézzük e sorokat, a tűz az eltűnőben lévő népi hagyomány képviselőinek tudását, szellemi, emberi értékeit; az őket megőrző és továbbadó előadók, kutatók elhivatottságát és a magyar népzene iránti szeretetét jelenti.
Általánosságban pedig azt a szemmel nem látható, az embert belülről hajtó lángot is jelképezi, ami egyre csak viszi előre, mind tovább és tovább.
Ilyen ember volt Igó István pedagógus, iskolavezető, karnagy Nekézsenyben, aki 80 évvel ezelőtt érkezett a faluba, hogy aztán generációkat tanítson meg a zene művelésére és szeretetére.
Az augusztus végi népdalünnep Igó István emlékünnepe is lesz, hiszen többféle módon is megidézzük alakját, kézbe vehetjük az életét és zenei munkásságát feldolgozó könyvet éppúgy, mint ahogy a Hagyományok Házában ott lehetünk az Igó István Emlékterem avatásán.
Minden részletet nem árulhatunk el, sem a kiadványról, sem pedig a kiállításról, hiszen nem akarjuk csökkenteni sem a meglepetés erejét, sem pedig a rácsodálkozás örömét.
Jöjjenek el, hozzák el családjukat, barátaikat, hívják a régi pávakörösöket és emlékezzenek velünk!
A fentiekben mellékelt kép pedig, ígérem, látni fogják, hogy valahol visszaköszön majd!
Bánfalvi Lászlóné