A mályinkai lelkipásztor lánya- egy elfeledett írónő

A mályinkai lelkipásztor lánya- egy elfeledett írónő

A mályinkai lelkipásztor lánya- egy elfeledett írónő, Újlaky Vilma

Örömmel adok hírt róla, hogy új munkával jelentkezett Hideg Ágnes, a miskolci Herman Ottó Múzeum szakkönyvtárának ny. vezetője. A számos kiadványt, bibliográfiát jegyző könyvtáros szakember, helyismereti kutató munkáiban mindig is nagy hangsúlyt fektetett Miskolc és a megye kevéssé ismert alkotóinak bemutatására. Szerzőtársam volt a Balogh Béni életéről és munkásságáról szóló kötet megírásában, tavaly pedig a Szirma kastélyáról írt könyve látott napvilágot.

Új munkája is kötődik szűkebb hazánkhoz, nevezetesen a Bükk északi lábánál fekvő Mályinkához, egy új adalékot adva a település történetéhez.

A 19. és 20. század fordulóját megelőző években sok változás történt a nőket érintő ügyekben. Ekkor vált lehetővé munkavállalásuk, egyetemekre jelentkezhettek, választójogot kaptak, megjelentek a művészi és értelmiségi pályákon és az irodalomban is. Ebben az időben működött Kaffka Margit, Reichard Piroska, Lányi Sarolta, Ritóók Emma és még jó néhány női író. Ekkor élt a mályinkai születésű, de Miskolcon működő írónő, Újlaky Vilma is.

Újlaky Vilma arcképe a Csokor antológiából. Miskolc, 1926. 172. o.

A református papcsaládban nevelkedett fiatal nő verseit, elbeszéléseit a helyi újságok már 1880-tól kezdve rendszeresen közölték. Később, a századforduló után, több önálló kötete is megjelent. Nevét ma már kevesen ismerik, ezért olvashatjuk érdeklődéssel Hideg Ágnes Újlaky Vilma életéről és írói munkásságáról szóló kis kiadványát.

                                                  Önálló köteteiből

A szerző bemutatja az eddig fellelt adatok alapján életét, felsorolja megjelent köteteit és a különböző újságokban, folyóiratokban publikált műveit. A szöveggyűjteményben az írónő elbeszéléseiből és verseiből olvashatunk egy rövid válogatást. A kiadvány megjelentetésének célja az volt, hogy Újlaky Vilma munkássága megmaradjon a helyi irodalmi emlékezetben, mint korának egyik érdekes színfoltja.

Ajánlom figyelmükbe Újlaky Vilma egyik szép versét.  

Magányban

(Miskolcz 1880. 57. sz. 1. o.)

Sűrű erdő magányában
Egyedűl andalgok;
Reád én édes kedvesem,
Te reád gondolok.

Te messze vagy, távol tőlem,
Gondolsz-e rám néha?
Fölgyúl-e olykor lelkedben
Szerelmünk világa?

Megjelen-e előtted is,
Miként álomlátás,
Sötét éjnek sugáraként,
Boldog viszontlátás?

S im, szellő kél a fák között;
Figyelve hallgatom;
Szívem heves dobogását
Halkan elnémítom.

Azt suttogja a lágy szellő,
Azt a fák levele;
Nem lesz már az én szívemnek
Soha kikelete.

Újlaky Vilma

Gratulálok a szerzőnek új kiadványához és további sikeres alkotómunkát kívánok.

[Hideg Ágnes: Források Újlaky Vilma életrajzához és írói munkásságához. Miskolc, Magánkiadás, 2020. 43 o.]

A  kötetet az érdeklődők megvásárolhatják Miskolcon a színház melletti antikváriumban (Miskolc, Déryné u. 2.).

Bánfalvi Lászlóné

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.