Volt egyszer egy szabóműhely…

Volt egyszer egy szabóműhely…

Volt egyszer egy szabóműhely…

Nekézsenyben 2015 szeptemberében, a Faluköszöntő napon nyitottuk meg a Hagyományok Házát különféle falutörténeti kiállításokkal és bemutatókkal. A múzeum anyaga azóta folyamatosan bővült, újabb gyűjteményegységeket tártunk a látogatók elé.

Ilyen volt két évvel ezelőtt a Mesterségek asztala elnevezésű programunk is, melyben többek között a szabó mesterségnek kívántunk emléket állítani, az előző évben elhunyt Magyar Barnabás szabómester alakjának, műhelyének a felidézésével.

Az önálló iparosmesterek között a falu emlékezete megőrizte több szabómester alakját is az elmúlt évszázadban, így a II. világháborút megelőző időszakból Rigó Lajosét, az idősebb Magyar Barnabásét.

A jól képzett mestereknél számos fiatal tanulta ki a szakmát, így például a század második felében Magyar Dezső szabómester oktatta a szakma fortélyaira Szaniszló Istvánt, majd Szabó Bélát.

Ifj.Magyar Barnabás szinte beleszületett a mesterségbe, hiszen édesapja ismert szabómester volt nemcsak a faluban, hanem a környéken is.

Idősebb Magyar Barnabás (1911-1995) sok mindent átélt a múlt században, hosszú katonáskodást, több évig tartó orosz hadifogságot, de az 1960-as években rokonsága révén több hónapot tölthetett az Amerikai Egyesült Államokban is.

Fia, ifjabb Magyar Barnabás 1934-ben született Nekézsenyben. Édesapja példáját követve ő is szabómesternek tanult, képezte magát. Dolgozott az ózdi szabó szövetkezetben is, később önálló iparos lett. A sors megengedte az apának és a fiának, hogy együtt munkálkodjanak abban a szabóműhelyben, melyben szinte az utolsó pillanatig dolgozott. Életének 82 esztendeje alatt megélte mesterségének nehéz évtizedeit. Sokan ismerték nemcsak a faluban, hanem a Bükki Hegyháton is, az ózdiak az ózdi piacról emlékeznek rá, melynek rendszeresen kitelepült árusa volt.

Halála után a családi porta új gazdára lelt és a sokak által ismert szabóműhely is felszámolásra került. A műhely berendezési tárgyaiból, a szabómesterség eszközeiből, családi fényképekből a család jóvoltából a Hagyományok Házában fel tudjuk idézni egy hajdani szabóműhely képét. Köszönet érte.

Ebben nagy segítség Bánfalvi László 2015-ben készült fotósorozata, mely a még meglévő szabóműhelyt és a már idős, betegeskedő szabómestert mutatja be.

Szolgáljanak ezek a képek tisztelgésül egy letűnt kor, egy szép mesterség és annak egy művelője előtt.

Elsőként néhány családi fotót láthatnak, majd a 2015-ben, a szabóműhelyben készült képek következnek, végül a Hagyományok Házában lévő kis kiállítás anyaga következik.

Köszönöm  az anyag öszeállításához nyújtott segítséget Varga Emese Katalin ny. református lelkipásztornak és Ottenberger Balázs református lelkipásztornak. Képek: Bánfalvi László, Tóth Jánosné, Győri János és Magyar Imre.

Bánfalvi Lászlóné