„Engem a hitem tart meg…” Beszélgetés az alapító Csorba Ilonával

„Engem a hitem tart meg…” Beszélgetés az alapító Csorba Ilonával

A minap megemlékeztünk a két évvel ezelőtt elhunyt Csorba Ilona színművésznőről. Most, Négyessy Richárd jóvoltából –köszönjük-, az Arcanum Adatbázis segítségével, egy eddig nem ismert reprezentatív interjúból még jobban megismerhetjük a művésznő életútját, munkásságát, sok új információt tudhatunk meg belőle. Ajánlom figyelmükbe a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 2001/4. számában megjelent cikket, mely a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház 20 évéről (1981-2001) szóló emlékezés része volt.

Bánfalvi Lászlóné

 

A Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 2001/4. számát Csorba Ilona színművésznőről készült portré rovatunk alatt is elolvashatják.

PORTRÉ | Csorba Ilona

A mályinkai lelkipásztor lánya- egy elfeledett írónő

A mályinkai lelkipásztor lánya- egy elfeledett írónő

A mályinkai lelkipásztor lánya- egy elfeledett írónő, Újlaky Vilma

Örömmel adok hírt róla, hogy új munkával jelentkezett Hideg Ágnes, a miskolci Herman Ottó Múzeum szakkönyvtárának ny. vezetője. A számos kiadványt, bibliográfiát jegyző könyvtáros szakember, helyismereti kutató munkáiban mindig is nagy hangsúlyt fektetett Miskolc és a megye kevéssé ismert alkotóinak bemutatására. Szerzőtársam volt a Balogh Béni életéről és munkásságáról szóló kötet megírásában, tavaly pedig a Szirma kastélyáról írt könyve látott napvilágot.

Új munkája is kötődik szűkebb hazánkhoz, nevezetesen a Bükk északi lábánál fekvő Mályinkához, egy új adalékot adva a település történetéhez.

A 19. és 20. század fordulóját megelőző években sok változás történt a nőket érintő ügyekben. Ekkor vált lehetővé munkavállalásuk, egyetemekre jelentkezhettek, választójogot kaptak, megjelentek a művészi és értelmiségi pályákon és az irodalomban is. Ebben az időben működött Kaffka Margit, Reichard Piroska, Lányi Sarolta, Ritóók Emma és még jó néhány női író. Ekkor élt a mályinkai születésű, de Miskolcon működő írónő, Újlaky Vilma is.

Újlaky Vilma arcképe a Csokor antológiából. Miskolc, 1926. 172. o.

A református papcsaládban nevelkedett fiatal nő verseit, elbeszéléseit a helyi újságok már 1880-tól kezdve rendszeresen közölték. Később, a századforduló után, több önálló kötete is megjelent. Nevét ma már kevesen ismerik, ezért olvashatjuk érdeklődéssel Hideg Ágnes Újlaky Vilma életéről és írói munkásságáról szóló kis kiadványát.

                                                  Önálló köteteiből

A szerző bemutatja az eddig fellelt adatok alapján életét, felsorolja megjelent köteteit és a különböző újságokban, folyóiratokban publikált műveit. A szöveggyűjteményben az írónő elbeszéléseiből és verseiből olvashatunk egy rövid válogatást. A kiadvány megjelentetésének célja az volt, hogy Újlaky Vilma munkássága megmaradjon a helyi irodalmi emlékezetben, mint korának egyik érdekes színfoltja.

Ajánlom figyelmükbe Újlaky Vilma egyik szép versét.  

Magányban

(Miskolcz 1880. 57. sz. 1. o.)

Sűrű erdő magányában
Egyedűl andalgok;
Reád én édes kedvesem,
Te reád gondolok.

Te messze vagy, távol tőlem,
Gondolsz-e rám néha?
Fölgyúl-e olykor lelkedben
Szerelmünk világa?

Megjelen-e előtted is,
Miként álomlátás,
Sötét éjnek sugáraként,
Boldog viszontlátás?

S im, szellő kél a fák között;
Figyelve hallgatom;
Szívem heves dobogását
Halkan elnémítom.

Azt suttogja a lágy szellő,
Azt a fák levele;
Nem lesz már az én szívemnek
Soha kikelete.

Újlaky Vilma

Gratulálok a szerzőnek új kiadványához és további sikeres alkotómunkát kívánok.

[Hideg Ágnes: Források Újlaky Vilma életrajzához és írói munkásságához. Miskolc, Magánkiadás, 2020. 43 o.]

A  kötetet az érdeklődők megvásárolhatják Miskolcon a színház melletti antikváriumban (Miskolc, Déryné u. 2.).

Bánfalvi Lászlóné

 

Járvány idején …

Járvány idején …

Járvány idején…

Nekézsenyi adalékok az 1831-32. évi kolerajárványhoz

A mostani koronavírus járvány okozta nehéz  időkben  az előzmények között legtöbbet talán a spanyolnátháról hallani, de úgy tartják, a modern járványügy a XIX. század rettegett kolerajárványával kezdődik. Az ország egész területén pusztított az Ázsiából indult és viharos gyorsasággal terjedő 1831-32. évi kolerajárvány, mely betegség a században még többször visszatért.

A téma hosszas, érdekes kutatómunkát igényel a Bükki Hegyhát, s Nekézseny történetével kapcsolatban is.

Most csak három adalékot említek, mely Nekézsenyhez kötődik.

1.

A járvány ideje alatt, a közel félmillió megbetegedés több mint fele, 250 ezer eset végződött halállal, ami az akkori lakosság közel fél százaléka.  A szigorú hatósági intézkedések, ­mivel a kórokozót és a védekezést csak az 1880-as években fedezték fel, ­nem tudták megakadályozni a járvány országos elterjedését. Így az intézkedések nemcsak hiábavalóak voltak, hanem károsak is. A legnagyobb mezei munkák idején a jobbágyok nem járhattak ki a földekre. Hatósági kordonokkal leállították a közlekedést, a kereskedelem megbénult. A kor elégtelen közegészségügyi viszonyai, a higiéniai hiányosságok, különösen a szegény emberek körében, a babonás félelem az ismeretlen nyavalyától, elkeseredést szültek az egyszerű emberekben. Ezt csak fokozta a hatóságok által a betegség ellen gyógyhatásúnak tartott bizmut por túladagolása folytán fellépő sok mérgezéses haláleset, melyek nyomán még az orvosokat is gyanúsnak tartották. Amikor pedig úgy próbálták fertőtleníteni a kutakat, hogy nem tájékoztatták a falvakban az embereket, elterjedt a vélekedés, hogy az urak ki akarják irtani őket.
E vélekedések nyomán, 1831 július utolsó napjaiban robbant ki a hamar elfojtott jobbágyfelkelés Északkelet-Magyarország öt vármegyéjében, elsősorban Zemplénben, Szepes és Sáros vármegyében, de kisebb megmozdulások Borsodban is voltak.

Erre a momentumra utal – illetve a tényre, miszerint Nekézsenyben és környékén nem volt semmiféle megmozdulás-, az akkori politikai biztos feljegyzése, melyet a vármegyének küldött.

 „Tekintetes Állandó Deputatio!

     Alázatossan egyszer ’s  mind hivatalosan jelentem, hogy a’  szakaszomban lévő betegekrül, ’ s jobban lettekrül, úgy szinte a’ meg holtakrul is a’ tekintetes alispány úrnak e folyó hólnap 4-én a’ tabellát alázatosan  meg küldtem …

     Azon bal vélekedések a’ szakaszomban lévő helyiségeimben is uralkodnak, hogy a’ kutak meg mérgesítve legyenek,- és azért hal a köznép: kivévén Csokva hellysége, a mely a tekintetes egri káptalan által meg adott orvossággal továbbá is magokat orvosoltatni kívánnyák. Azon igen örvendettek a’ hellységeimben lévő népek, hogy az orvos ennek utána a’ mérges orvossággal őket meg nem ejtheti, mivel a Tekintetes Deputatio által felmentődtek az orvosnak további orvosoltatásátul. A mi’ a’ köz bátorságra való csendességet illeti, semmi ollyan mozgás, a’ mi az ellen indulóan látczana, nem tapasztaltatik.

     Melly alázatos ’s hivatalos jelentéseim mellett alázatos tisztelettel maradván, Nekézsenyben , augusztus 15-én, 1831. Janoviczky Ferencz politikai biztos (Sáta, Uppony, Nekézseny, Bóta, Csokva és Omány helységek felügyelője). – A Chorelaris Deputatio iratai, 1154/1831. sz.-

( A Borsod-Abaúj-Zemplén  Megyei Levéltárban található forrásanyag:  Borsod Vármegye kolera ügyében kiküldött Állandó Bizottságának iratai (Choleralis acták) 1831. IV. 504.)

2.

Az egyházi anyakönyveket a lelkipásztorok vezették. 1837 és 1876 között Kerekes István volt a falu református  lelkipásztora. A Nekézsenyi Református Egyházközség ide vonatkozó Anyakönyvében  –  A meg holtak ’s el temettettek  – csak 1831 szeptemberében ( 3-28. között) van jelölve a kolera, mint a halál oka, semmikor máskor. A bejegyzések szerint, ebben a hónapban tizenhatan haltak meg a nyavalyában, mely kiugróan magas szám, ha azt vesszük, hogy átlagban a faluban évente 12-15-en haltak meg. Az anyakönyv jelöli a temetés módját is, mely minden esetben így van beírva: Énekszóval. A „kolerás” halottak énekszóval és nem prédikációval való eltemetése érdekes. Az énekszós temetés abban az időben (is) a szegénysorban élőknek jutott, de valószínű, hogy ebben az esetben a nyavalyától való félelem, a temetés minél gyorsabb lebonyolítása is közrejátszott ennek a módnak a választásakor.

3.

Nem a kolerajárványhoz, hanem egy másik, rettegett járványos betegséghez, a pestishez kötődik a mai nekézsenyi temető megnyitása.

Egyházi forrásból tudjuk, hogy a temetőt 1877 szeptemberében nyitották meg. Az első, ide temetett halott Gömöri István földműves volt, aki az akkori rettegett betegségben, pestisben hunyt el.

(Csak zárójelben jegyzem meg: vajon hol volt a régi temető? Ez a téma is megér egy írást, majd legközelebb.)

A téma feltárására vonatkozó kutatómunka elkezdődött.

Források:

  1. Nagy KárolyTóth Péter | Seresné dr. Szegőfi Anna:  Régi históriák. Ózd és környéke múltjának írott forrásai. Ózd, Ózdi Népművelési Intézmények, 1984. 111. l. / Ózdi Honismereti Közlemények 4. /
  2. A Nekézsenyi Református Egyházközség Anyakönyvei ( 1796-1868 Vegyes anyakönyvezés: Keresztelés; Esketés ; Temetés) Az Egyházközség archívuma

Köszönöm Ottenberger Balázs nekézsenyi református lelkipásztor segítségét.

  1. Bánfalvi László: Évszázadok a Bükki Hegyháton. Fejezetek Nekézseny történetéből 1415-2015. Nekézseny, 2015. 81. l.

Kép: Faragott fejfák a nekézsenyi temetőben (Bükk útikalauz. Bp. 1977, Sport)

Kép: Egyházi bejegyzés Ottenberger Balázs

Bánfalvi Lászlóné

 

 

A Költészet Napja előtt- Szeleczky Zita versfüzetéről

A Költészet Napja előtt- Szeleczky Zita versfüzetéről

Április 11.-e, József Attila születésnapja a magyar vers ünnepe.

Kevés olyan rajongó szerelmese volt a magyar költők műveinek, mint Szeleczky Zita, aki egész életében a magyar vers elhivatott őrzője és tolmácsolója volt.

A művésznő hosszú emigrációs évtizedeiben elvitte a szép verseket szerte a nagyvilágban élő honfitársainak. Nagy sikerű előadóestjei a magyar haza kedves, fájó emlékeit idézték fel hallgatói lelkében.

 

 

„Neked szól ez a pár sor… Neked, aki pályám első percétől kezdve a szívedbe zártál és aki otthon s az emigrációban egyaránt szereteted és megbecsülésed annyi megható jelével halmozták és halmozol el… Olyan kimondhatatlan boldoggá tettél és én olyan tehetetlennek érzem magam ennyi felém áradó szeretettel, elismeréssel szemben! … Szeretném neked valahogyan megköszönni, szeretnék valami szépet, soha el nem múlót adni mindezért cserébe, hogy lásd, én is ugyanúgy szeretlek, fájón, jobban, mint valaha, — örökre! … Mit adhatnék neked? Szegény és kifosztott vagyok,… bujdosó magyarok bujdosó igrice… Egyetlen kincsem, egész életem a magyar szó, a magyar vers, a magyar dal… Nekem nagy kincs s veled is meg akarom osztani. Fogadd el tőlem. Hozom neked híven őrizve, ápolva és becézve, — tengereken, világrészeken át hordom az örök magyar gondolatot, fájdalmat, hitet, reményt és biztatást úgy: ahogy az költőink lelkéből kiszakadt és ajkukon verssé, dallá formálódott…”

Szeleczky Zita írta e gondolatokat egyik verslemeze elé. …

Az „Üzennek a csillagok…” : a magyar költészet ragyogó csillagai című estjén,  Ady Endre, Mécs László, Reményik Sándor és  Szabó Lőrinc gyönyörű verseit tolmácsolta közönségének.  Ezzel a címmel meg is jelentette az 1965. május 1-én Los Angelesben megtartott előadóestjének anyagából 40 vers szöveganyagát. A kiadvány hasonmás kiadását a Szeleczky Zita Alapítvány 2016-ban újra elkészíttette.

A 26 oldalas kis kiadványt így ajánlotta olvasóinak:

„Előadásaim után sokszor fordultak hozzám honfitársaim azzal a kéréssel, hogy az esten hallott verseket szeretnék emlékként megőrizni. Ennek az estének anyagából tehát összeállítottam egy kis csokrot,- s ebben a kis füzetben szeretném most átnyújtani. Költészetünk e fényes,  ragyogó csillagainak üzenete, tanítása jusson el az arra lelkileg szomjúhozókhoz s szerezzen nekik olyan nagy és tiszta lelki örömet, mint amilyet nekem szerzett, míg kiválogattam, betanultam s előadtam e szép költeményeket!

Hollywood, 1965. május 1-én.”

Szeleczky Zita”

1997-ben, a hazatérése előtti évben interjút adott Filip Gabriellának, az Észak-Magyarország  című napilap újságírójának, akinek kazettáit is  mutatja: „…A magyar költészet gyöngyszemei (alcím: A magyar hazafias líra remekei), Magyar Rozika Amerikában (Szellemes humoros magánjelenet a Kalocsáról Amerikába szakadt talpraesett okos magyar falusi lány élményeiről, szép magyar nótákkal), Édesanyám lelkem (Színes csokor a magyar édesanyákhoz), Kis testvéreim, magyar gyermekek (Gyerekdalok, versek, magyar legendák), A láthatatlan lobogó (Wass Albert, az Amerikában éló, erdélyi származású nagy magyar költő és író legszebb verseiből és novelláiból)… És így tovább: versek, dalok, hangfelvételek …”

 A kiadvány, valamint Szeleczky Zita verslemezei, verskazettái a nekézsenyi Szeleczky Zita Emlékházban láthatóak és hallhatóak. Legendásan szép versmondására hivatottak emlékezni az Együtt Nekézsenyért Egyesület által rendezett szavalóversenyek is.

                            

Forrás: Bánfalvi Lászlóné: Szeleczky Zita nekézsenyi emlékezete. Nekézseny, 2019 /Nekézsenyi füzetek 1./ Képek: Szeleczky Zita Emlékház, Nekézseny

Bánfalvi Lászlóné

Életműdíjat kapott Igó Lenke

Életműdíjat kapott Igó Lenke

„…legyen a zene mindenkié”-Kodály Zoltán-

Életműdíjat kapott Igó Lenke

A Parlando, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének zenepedagógiai folyóirata, melynek évente hatszor megjelenő számaiban a művészetelmélettől, a zenei tehetséggondozáson át, a művészetpedagógián keresztül, a nagy zeneszerzőkre való emlékezésekig, a zenei élet számos más területeiről is olvashatunk írásokat.

A folyóirat idei második, márciusi számában- többek között- a Kodály 53 rovatban, az 53 éve, 1967. március 6-án elhunyt Kodály Zoltánra, a múlt század egyik legnagyobb magyar zeneszerzőjére, népdalkutatóra és zenepedagógusra emlékezik.

Itt olvashatjuk az Igó Lenke életműdíja című exluzív riportot, melyből megtudhatjuk, hogy Igó Lenke karnagy, zenetanár, a világhírű Kodály módszer egyik kiváló „nagykövete” a nagyvilágban, 2020 márciusában az OAKE (Organization of American Kodály Educators) Életműdíját kapta meg.

Az  OAKE (Az amerikai „Kodály-tanárok” szervezete) olyan intézmény, amely az egész USA területét lefedi. A „Lifetime Achievement Award” Életműdíjat  olyan kiváló személyiségek kapják meg, akik sokat tettek a Kodály módszeren nyugvó zenei nevelés magas szintre emeléséért, a zenei örökség megőrzéséért, a magyar szakemberek közül például az utóbbi években Kodályné Péczely Sarolta.

Igó Lenke négy évtizedes kiváló szakmai tevékenységét ismeri el ez a rangos díj, melyre joggal lehet büszke, nemcsak maga a díjazott, hanem szülőfaluja, Nekézseny is. Büszkék lennének rá a szülei is, kiknek emlékét őrzi a falu, édesapjáról tavaly megjelent könyvvel, Emlékszoba avatásával. A mag, amit édesapja, Igó István a népzenei kultúrában évtizedekkel ezelőtt elvetett, ma is élőn virágzik a Bükki Hegyháton.

A riportból sok mindent megtudhatunk Igó Lenkéről, kötődéséről a szülőfalujához, szakmai pályafutásáról, a világhírű Magyar Rádió Gyermekkórusa karnagyaként végzett munkájáról, s arról is, hogy miként vélekedik a zenei nevelés fontosságáról.

Gratulálunk a díjhoz, további szakmai sikereket, jó erőt, egészséget kívánunk.

Reményeink szerint, ebben az esztendőben édesapjához, Igó Istvánhoz kötődő jeles események alkalmával találkozhatunk, amikor gratulációinkat személyesen is átadhatjuk.

Az Igó Lenkét bemutató írás itt olvasható:

http://www.parlando.hu/2020/2020-2/Igo_Lenke.pdf?fbclid=IwAR3Iyr11q511mdcXNhR2ZMqkdsywQLRMp3xZ4eE5GGlz-_Titk0SqCuSjns

Induló információ és kép: “Nekézsenyből elszármazottak és persze a mostani lakosok oldala” facebook oldal (2020.IV.5.)

Bánfalvi Lászlóné

 

Tűzgyújtási tilalom megyénkben is

Tűzgyújtási tilalom megyénkben is

A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága híranyagát közöljük

https://www.katasztrofavedelem.hu/29/hirek/236615/tuzgyujtasi-tilalom-het-megyeben

Tűzgyújtási tilalom hét megyében

2020. április 03.

Hét megyében tűzgyújtási tilalom van érvényben. Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Heves, Nógrád, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területein tilos tüzet gyújtani erdőkben, fásításokban, facsoportokban, útszéli fasorokban és ezek kétszáz méteres körzetében, még a kijelölt tűzrakóhelyeken is.

A csapadékszegény időjárás miatt a szabadtéri tüzek száma ugrásszerűen megemelkedett az elmúlt napokban. A tűzoltókat idén már háromezer szabadtéri tűzesethez riasztották. Ezeknek a tüzeknek a 99 százaléka emberi gondatlanságra vezethető vissza. Megkezdődtek a kerti munkák és sokan leégetik a tarlót, meggyújtják a száraz növényeket. A szabadtéri tüzek 45 százaléka kerti zöldhulladék égetése miatt alakult ki. Kerti zöldhulladékot csak ott szabad égetni, ahol ezt az önkormányzat kifejezetten erről szóló rendeletben engedélyezi. Ilyen esetben is csak a rendeletben meghatározott időben szabad égetni. Amennyiben az önkormányzatnak nincs a kerti zöldhulladék égetésére vonatkozó rendelete, akkor az tilos, például Budapest teljes területén. Ha a rendelet engedi az égetést, az alábbiakra kell figyelni:

•          A tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül,

•          Legyen a közelben megfelelő mennyiségű oltóanyag,

•          Legyen kéznél a tűz megfékezéséhez szükséges szerszám,

•          Ha feltámad a szél, oltsuk el a tüzet,

•          Az autóból, vonatról ne dobjunk ki égő cigarettacsikket, mert az út menti száraz növényzet pillanatok alatt meggyulladhat.

•          Erdőben, füves területen álló autó motorját ne járassuk, mert a kipufogó hőjétől is meggyulladhat az aljnövényzet.

•          Üveghulladékot se hagyjunk az erdőben, réten, mert egyrészt szennyezi a környezetet, másrészt az üveg a nap sugarait összegyűjtve nagyítóként képes meggyújtani a növényzetet.

•          Baj esetén hívjuk a 112-es segélyhívó számot és kérjük a tűzoltók segítségét.

A tarlók, nádasok leégetése milliós nagyságrendű pénzbüntetést vonhat maga után. Az, aki a szabályokat nem tartja be, az okozott kár megtérítésén felül tűzvédelmi bírsággal is sújtható. Ha egy szabálytalan égetés miatt keletkezett tüzet a tűzoltóknak kell eloltaniuk, a bírság mértéke 10 ezer forinttól egészen 3 millió forintig terjedhet!

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról az www.erdotuz.hu  vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképen tájékozódhatnak.

Felhívjuk a figyelmet, hogy  községünkben továbbra is érvényes  az  önkormányzati rendelet, miszerint az ingatlanokon kerti zöldhulladékot továbbra is az engedélyezett keddi és csütörtöki napon szabad égetni, ez továbbra is érvényes. Minden lakostól a szabályok betartását és kellő odafigyelést kérünk környezetünk és saját biztonságunk érdekében.

Szeleczky Zita emlékgyűrű, immár harmadszor

Szeleczky Zita emlékgyűrű, immár harmadszor

Szeleczky Zita emlékgyűrű díjat 2018-ban alapította a Szeleczky Zita Alapítvány. A díj adományozásával a Nemzeti Színház azon fiatal színészeit kívánják elismerni, akik a színház hajdani színésznője szellemében kiemelkedően tesznek a versmondásért, a versek népszerűsítéséért.

A djat 2018-ban Rubold Ödön, 2019-ben Bakos- Kiss Gábor színművészek kapták.Utóbbi tavaly a Szeleczky Zita halálának 20. évfordulóján rendezett ünnepség résztvevője volt Nekézsenyben.

A z idei díjazott Szűcs Nelli lett.A  hírről egyebek mellett a Nemzeti Színház honlapja tájékoztat. Gratulálunk a színművésznőnek.

Szűcs Nelli

Bővebben: https://nemzetiszinhaz.hu/hirek/2020/04/szucs-nellinek-iteltek-iden-a-szeleczky-zita-emlekgyurut

Bánfalvi Lászlóné

ÚJ ROVATUNK – KÖNYVESPOLC

ÚJ ROVATUNK – KÖNYVESPOLC

Kedves Olvasók!

Elkészült honlapunk új rovata a KÖNYVESPOLC, melyben egy csokorba gyűjtöttük azokat a könyveket, melyek Nekézsenyben megjelentek az elmúlt öt évben. A Könyvespolcon természetesen helyet kapott a nekézsenyi sportélet múltját bemutató korábban megjelent munka is. A könyveken túl a sort hamarosan az egyéb kiadványokkal folytatjuk és szándékaink szerint a leírásokat még ki is egészítjük.

Ezek a munkák nem ismeretlenek Önök előtt, hiszen a bemutatójuk többnyire egy-egy jelentős évfordulóhoz, faluünnephez kötődött, melyben bőven volt részünk az utóbbi időben.

Emellett honlapunkon, közösségi oldalunkon szövegben és képben mindig hírt adtunk az új könyvek megjelenéséről, fogadtatásáról, a róluk megjelent ismertetésekről.

Most így egy csokorba szedve „könyvtermésünket”, van mire büszkének lennünk.  Nem hagytuk feledésbe menni múltunkat, emlékeinket, van mit hagynunk az utánunk jövőknek.

Köszönet illeti a kiadványok megjelentetése iránt elkötelezett településvezetőt, Uj-Tózsa Csabáné polgármester asszonyt, aki megteremtve az anyagi erőforrásokat, támogatva az írókat, elkötelezte magát a múlt értékeinek megőrzése és az erre épülő új értékek megteremtése mellett.

Biztos vagyok benne, hogy képzeletbeli könyvespolcunkra kerül még új könyv, hiszen van még feltárandó, megörökítendő érték, amit megmutathatunk a világnak.

Bánfalvi Lászlóné

Rovatunkat itt találják: http://www.nekezsenykozseg.hu/category/konyvespolc/

Polgármesteri tájékoztatás

Polgármesteri tájékoztatás

 

Tisztelt Lakosság!

A koronavírus járvány terjedése miatt az alábbiakról szeretném tájékoztatni Önöket:

Figyelembe véve a koronavírus megfékezésére irányuló, a Kormány által létrehozott Operatív Törzs ajánlásait, kérem a településünk lakosságát, figyeljenek az idősekre, hisz ők vannak kitéve leginkább a járványnak, segítsenek abban, hogy az idős családtagjaik csak a legszükségesebb esetekben legyenek kénytelenek elhagyni otthonaikat. Az iskolabezárásokról kormánydöntés született. Ennek következtében mindannyiunk érdekében elrendelem a:

Nekézsenyi Napraforgó Óvoda működésének korlátozását 2020. március 17-től!

Kérem a Tisztelt Szülőket, hogy igyekezzenek megteremteni a gyermekek otthoni elhelyezésének a feltételeit, jelen esetben ez a szülő kötelezettsége. Az óvoda ügyeletet tart, fogadja azokat az egészséges, tünetmentes gyerekeket, akiknek a szülei igazolt munkavégzés miatt egyiken sem tudják megoldani a gyermekek elhelyezését. Az óvodai elhelyezésre vonatkozó fokozott higiénés előírásokról az óvodavezető fogja tájékoztatni az érintetteket.

Felhívom az általános és középiskolás tanulók figyelmét, hogy a rendkívüli iskolai bezárás időszaka alatt, nekik ugyanúgy be kell tartani a közösségi érintkezés szabályait, mint felnőtt lakosságunknak. Válasszák a társas kapcsolattartás elektronikus formáját. Saját és mindannyiunk egészsége érdekében kérem, hogy kerüljék az utcán a csoportosulást, közösségi jelenlétet.

Kérem, kísérjék figyelemmel a szakemberek általi hivatalos tájékoztatókat, közleményeket. A koronavírusról az alábbi honlapon: https://koronavirus.gov.hu/ és telefonszámon részletes információkat kaphatnak: 06-80-277-455-ös és a 06-80-277-456-os információs vonal a hét minden napján 24 órában elérhető, mobil- és vezetékes telefonról is tárcsázható.

A kialakult helyzetben együttműködésre, összefogásra, türelemre van szükség. Pánik helyett meggondolt, nyugodt cselekvésre. Ismételten kérek mindenkit az előírások betartására, szükség esetén a járványügyi és egyéb hatóságokkal való szigorú együttműködésre. Amennyiben a koronavírus tüneteit tapasztalja, vagy hozzátartozója fertőzött országok valamelyikében járt, értesítse telefonon a háziorvos.

A későbbiekben bármilyen változás, korlátozás, egyéb felsőbb szintű utasítás birtokába jutunk, azonnal tájékoztatom a Tisztelt Lakosságot.

Megértésüket, együttműködésüket köszönöm!

Nekézseny, 2020. március 15.

Uj-Tózsa Csabáné sk.
polgármester