Hosanna Zenekar

Mozaikok a zenekar történetéből, megalakulásának 10. évfordulója alkalmából

„…épüljön szeretetben.” Ef.4,16

Kedves Olvasók!

Új írással jelentkezik honlapunk Portré rovata, ezúttal nem egy személyt, hanem egy közösséget bemutatva.
November 24-én, vasárnap délután zenés hálaadó istentisztelettel emlékezik meg a dicsőítő zenét játszó nekézsenyi Hosanna Zenekar, megalakulásának 10. évfordulójáról.
A cikkben szereplő rövid szemelvények- melyek segítségével kibontakozik az olvasó előtt a zenekar története-, a Nekézseny Község Önkormányzata által 2016-ban megjelentetett

” És emlékezzél meg az egész útról…” A Nekézsenyi Református Egyházközség és templom története az évfordulók tükrében

című könyvből, valamint honlapunk és az együttes facebook oldalának írásaiból valók. Ezekben olyan emberek szólnak az olvasóhoz, akik jelen voltak az induláskor vagy részesei a közösség mai tevékenységének, mely nemcsak szervesen összekapcsolódik Nekézseny település életével, hanem segíti annak további épülését is.

A Hosanna Zenekar célkitűzése:

„…Sokan megkérdezték már tőlünk egyenként, hogy ilyen fiatalon mit keresünk keresztény dicsőítő zenekarban? Erre annyi a válaszunk: „mert úgy szerette Isten ezt a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy ha valaki hisz Őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen!” És ezt MINDENKINEK meg kell tudni, mert Jézus mindenki bűnéért vállalta a kereszthalált! Ezért lettünk elhívva, ezért vagyunk ma itt. A zene számunkra egy különleges üzenet Istentől… egy különleges érzést közvetít, melyet szavakkal nem lehet elmondani.
Ez az érzés pedig a legnagyobb szeretet, mely rávilágít arra, hogy van választási lehetőségünk jó és rossz között!
A mi célunk ugyanaz, mint ami 2000 évvel ezelőtt Pál apostol célja is volt:
a világ legfontosabb üzenetét továbbítani mindenkinek.”
(https://www.facebook.com/pg/hosannazenekar/about/?ref=page_internal / -Névjegy rovat-)

Varga Emese Katalin
ny.református lelkész:

„Hála és köszönet a Hosanna Zenekarért, ének-zene szolgálatukért. A Hosanna 2009 februárjában alakult meg Tózsa- Bánfalvi Gábor fiatal testvérünk vezetésével, 4 fővel, ami később bővült. 2010-ben Nekézsenyben jótékonysági koncertet rendeztek az árvízkárosultak megsegítésére. Saját szerzeményű dalokat is énekelnek. Így fogalmazták meg önmagukat, feladatukat: „Célunk a zene által kis kapukat nyitni Isten és az emberek között… A zene számunkra egy különleges üzenet Istentől, egy különleges érzést közvetít, melyet szavakkal nem lehet elmondani. Ez az érzés a SZERETET, Isten szeretete, mely rávilágít arra, hogy van választási lehetőség jó és rossz között.”
( És emlékezzél meg… 98. l.)

Tózsa-Bánfalvi Gábor
református segédlelkész,
alapító, a zenekar egykori vezetője:

„A nekézsenyi gyülekezet Isten kegyelméből bölcsője, majd lelki otthona lehetett annak az ifjúsági közösségnek, mely 2009-ben a Hosanna nevet kapta. Történetünk azonban jóval korábban kezdődött.
Kisiskolások voltunk, amikor az Úr külön-külön kiválasztott minket. Közösséggé való épülésünk útján nagyon sokat jelentett a hittan oktatás… A középiskolai évek alatt fogalmazódott meg bennünk az ifjúsági közösség megalapításának gondolata. Szerettünk volna egy olyan fórumot, egy helyet, mely visszaidézi a hittan órák kedves és szeretetteljes hangulatát, ahol az élet Uráról, sőt az élet Urától tanulhatunk… Mindig nagy öröm és óriási élmény volt részt venni a közösségben, ahol Istenről tanulhattunk, megoszthattuk egymás örömeit, gondjait, terheit és imádkozhattunk útmutatásért… A zene és az Istent magasztaló éneklés jelentette a következő impulzust az életünkben. Az ifjúsági alkalmakon felfedeztük életünk két legnagyobb ajándékát: azt, hogy mennyire szeretünk énekelni, s a másik nagy ajándék pedig maga a szolgálat volt…, ahogyan egyik későbbi segélykoncertünkön Tolsztoj szavaival kifejeztük: „Az ember élete csak akkor értelmes, ha szolgálatnak fogja fel.” Éreztük, hogy nem maradhatunk meg egy elkülönített közösségként, a nagy gyülekezettől távol. Szükségünk volt egy célra, melyet az Úrtól kértünk el. A bizonyságtétel, a szolgálat volt ez a cél…
A következő nagy mérföldkőhöz 2009. február 28-án érkeztünk el, amikor Isten kegyelméből megalakult a keresztyén zenekari formációnk, a Hosanna.
Alapító tagja a nekézsenyi református ifjúsági csapat akkori vezetője, én voltam, aki a zenekar billentyűse, énekese és egyben későbbi zeneszerzője is lettem. Hozzánk csatlakozott még az ifjúsági csapat két hűséges tagja, Balogh Kitti, énekesként és Magyar Eszter, gitárosként és szintén énekesként. A Hosannának volt még egy oszlopos tagja, aki nélkül nem lennénk azok, akik ma vagyunk, akinek nagyon sok mindent köszönhetünk: Szabó Benjámin, aki a lénárddaróci baptista gyülekezet tagjaként csatlakozott hozzánk, gitárosként, énekesként, és zeneszerzőként. Egyszóval, négyünkkel kezdődött el az a csodás terve Istennek…
Azonban ez csak a kezdet volt. Az akadályok és az embert próbáló nehézségek összekovácsolták kis csapatunkat, és egyre jobban kiformálódott a célunk és küldetésünk is: Továbbítani az evangélium üzenetét az emberek felé.
Kevesebb, mint fél év alatt elkészült a zenekarunk első bemutatkozó hanglemeze No1 címmel, melyen ismert keresztény zenéket dolgoztunk fel. Első koncertünk Mályinkában a Református gyülekezeti napon volt… Többször szolgáltunk nemcsak helyi, hanem szomszédos gyülekezetekben is (Parasznyán, Kazincbarcikán, Szilvásváradon, Ózdon)… 2010. július 3-án Nekézsenyben szerveztünk segélykoncertet a felsőzsolcai árvízkárosultak részére…
Mindeközben folyamatos gyarapodásnak voltunk tanúi, hiszen saját dalok születtek szép számmal. Ekkor készült el saját, önálló, második hangfelvételünk, Kelj fel és járj! címmel. Egyre több taggal bővültünk, mely által gazdagabb lett kis közösségünk.
Időközben megváltozott a formációnk- és ezzel együtt nevünk is, Hosanna Zenekar lett. A gondviselés nagy csodája volt, hogy csatlakozhatott hozzánk Barta-Szalmás Gáborné, aki énekhangjával, furulya hangszerével, majd gitárjával is dícsérhette köztünk, velünk Urunkat. Zsófi a Hosanna Zenekaron belül ismerte meg kedves párját, leendő férjét, Barta-Szalmás Gábort, aki nemsokkal Zsófi csatlakozása után, zenekarunk énekese és gitárosa lett….
Később, ahogy az Úr munkálkodott egyre többen kapcsolódtak be közös szolgálatunkba: Barta-Szalmás László, Barta-Szalmás Lászlóné, Kalanics-Magyar Judit, Lingura Ádám, Hasilló Judit, Magyar Máté, Tózsa-Bánfalvi Gyuláné, Tózsa-Bánfalvi Gáborné, Szabó Zsuzsanna, Bolykó Dorina, Gulyás Dénes… és Ottenberger Balázs tiszteletes úr is, aki korábban már több alkalommal énekelt a csapattal együtt egy-egy kórusművet, éneket, ma pedig, mint zenekar vezető és koordinátor van jelen a Hosanna Zenekar életében…
Nem tudjuk felsorolni azt a sok áldást, és segítséget, melyet kaptunk az Úrtól, és a gyülekezettől. Legyen örökké hálás a szívünk ezekért a csodákért, és azokért is, melyek előttünk vannak. „Szolgáljatok az ÚRnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé!” (Zsolt 100,2)
(És emlékezzél meg…Tózsa-Bánfalvi Gábor: A Hosanna Zenekar, 86-89. l.)

Balogh Kitti
a zenekar alapító tagja:

„Gyülekezetünk Hosanna zenekarának alapító tagja vagyok, mely 2009 óta meghatározza az életemet. Kezdetben minden szombaton próbáltunk Tózsa- Bánfalvi Gáboréknál, és már gyermekként is nagyon komolyan vettük ezt a szolgálatot. 2009 decemberére készült el első albumunk a No1, melyre ismertebb keresztény dalokat vettünk fel. Ellátogattunk -és tesszük ezt ma is- több gyülekezetbe …, ahol igét olvastunk, énekeltünk, zenéltünk, imádkoztunk együtt előre eltervezett és begyakorolt forgatókönyv szerint, emellett sokszor szolgáltunk/szolgálunk saját gyülekezetünkben is. Nem volt egyszerű dolgunk, hiszen fiatalként mindenki más-más nagyvárosban tanult. Hétvégenként feltöltődni jöttünk haza, és ebből a közösségből erőt meríthettünk…
…a 2011-es mikuláscsomag gyűjtő akciónk is nagy nyomott hagyott bennem, amikor a toldi gyerekeknek okoztunk örömet: „Segítsünk, mert a nyomor szélén is várják a Mikulást” felhívással. Kedves emlékeim közé tartoznak a nyári csendes hetek: itthon, Nyírkőn, és Erdélyben. Egyébként a Szilvesztereket is hosszú évek óta együtt töltjük.
2012-ben megjelenhetett második albumunk (Kelj fel és járj), mely saját dalokat tartalmaz; a dalszövegeket Gábor és én írtuk. Esküvőkön, keresztelőkön is szoktunk szolgálni, elsősorban felkérésre, és természetesen egymás megajándékozása céljából is. Az évek óta minden évben megrendezésre kerülő református gyermekheteken segítőként veszünk részt. 2015-ben nagy álmom vált valóra, amikor létrehoztuk első ifjúsági találkozónkat Nekézsenyben, ahol debreceni diákokkal 4 napon keresztül lehettünk Isten és a természet közelében… A „Szeretethíd- Kárpát-medencei református önkéntes napok” programhoz is csatlakoztunk, és a kezdetektől minden évben egy vagy két hétvégén a gyülekezet közösségében, valamilyen karitatív munkát végzünk a település javára (pl. szemétgyűjtés, forrástakarítás, parókia kerítésének felújítása, templomkerti munkálatok…).
Bár sokat változott a Hosanna élete, a tagok jöttek –mentek, de jelenleg is 8-9 fővel aktívan működő közösség vagyunk. 2015-től Ottenberger Balázs lelkipásztor vezeti tovább gyülekezetünket és a Hosannát is. Folytatjuk a hitbeli építkezést, és komoly terveink vannak a jövőre nézve. 2017 decemberében megjelenhetett –egyesületi (Együtt Nekézsenyért Egyesület, a szerk.) pályázat segítségével- egy olyan zenei album (Együtt Nekézsenyért címmel), ahol pávaköröseinkkel, nekézsenyi gyermekekkel és a Hosannával közösen teremthettünk értéket a jövő nemzedéke számára.”
(http://www.nekezsenykozseg.hu/20…/…/09/portre-balogh-kitti/- Portré rovat-)

Ottenberger Balázs
református lelkipásztor,
a zenekar vezetője:

„Nagy erő van azok szolgáló életében, akik szüntelenül munkálkodnak, de mindez csak cselekedeteik gyümölcséből érezhető meg…
Nincs azonban értelme semmilyen visszatekintésnek, hogyha az nem a jövőt munkálja. Bízunk abban, hogy az őszinte önvizsgálat fényt derít mindarra, amiben szűkölködünk. Van mit tanulni. S hogy az a lelki örökség, amelyet számba vehettünk, Isten útmutatása lehet ez után is. „Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett” (Lk 19, 10). Elveszett örömünk, békességünk helyett új életet és reményt ad. Jézus Krisztus szeretetében jó élni. Gyógyítja es életre kelti azok közösségét, akik Benne bíznak.”
(És emlékezzél meg … 108.l.)

A Hosanna zenekar facebook oldalán sok információt találhatnak:
https://www.facebook.com/pg/hosannazenekar/about/?ref=page_internal

Ajánljuk még: https://www.youtube.com/watch?v=nmC3c7YXy6I
/A 2019. szeptember 14.-én megtartott, a templom felújításáért, a gyülekezet és a lelkipásztor közös szolgálatáért szóló hálaadó istentisztelet részlete /

A képek lelőhelye megegyezik a közölt szemelvényekével, valamint forrásként szolgált a Tózsa-Bánfalvi Gábor által összeállított: A nekézsenyi egyházközség képtára című munkaanyag, 2015-ből.

A zenekarnak, jelenlegi tagjainak további szolgálatához minden jót kívánunk.

Összeállította: Bánfalvi Lászlóné

Kedves Olvasók!

Portré rovatunk új vendége Csorba Ilona. Ismerkedjenek meg életútjával, több évtizedes gazdag művészi pályájával, szerepeivel  az ország különböző színházaiban.

Csorba Ilona

Csorba Ilona színművésznő 1938. augusztus 18-án született Nekézsenyben.

Édesapja Csorba Ferenc elkezdte a Tanítóképzőt, de tanulmányait abba kellett hagynia. Ezután kereskedőnek és hentesnek tanult Putnokon, majd Nekézsenyben telepedett le. Feleségével kereskedelemmel és vendéglátással foglalkoztak  a  „Hangya” Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet  hálózata keretében   és szódagyárat is üzemeltettek. A faluban csak Kezelő Úr és Kezelő Asszony néven illették őket. Később még egy kislányuk született, Valéria.

Ilona szép csengő énekhangját már 6. osztályos korában, a nekézsenyi elemi iskolában felfedezte Igó István igazgató, tanár- karnagy és javasolta, hogy a tehetséges kislány zenei tanulmányokat folytasson. Erre családi okok miatt nem kerülhetett sor, így középiskolába az ózdi Közgazdasági Technikumba került.

 Az 1950-es években Ózdon virágkorát élte az amatőr színjátszás, most is jól ismert Stefanek Béla színész és Zudla Pál rendező neve a városban. A középiskolás lány tehetségét a színjátszáshoz, a színpadi énekléshez ők is felismerték és szívesen felkészítették a műkedvelő előadásokon való szereplésekhez, amellett, hogy ő is állandóan képezte magát, csiszolta a hangját.

Pályáját 1963-ben kezdte az egri Gárdonyi Géza Színházban, majd 1966–67-ben a Miskolci Nemzeti Színházban szerepelt. Két évadot a kaposvári Csiky Gergely Színházban töltött, majd 1970-től ismét a Miskolci Nemzeti Színházban játszott, ahol a nézők az operett irodalom legszebb primadonnaszerepeiben láthatták és hallhatták. Ma is szívesen emlékszik Horváth Gyula színművész énektanár feleségére, Irénkére, aki miskolci évei alatt énektanára és korrepetitora volt.

Olyan bonvivánok mellett volt operettprimadonna Miskolcon, mint Poór Péter és Szabadi László. Játszotta  Helénát, Junót a Szép Helénában, a Nagyhercegnőt a Sybill,  Arzénát  A cigánybáró, Izabellát a Boccaccio című operettekben.

Ezekben az években sok templomban az ő hangján szólalt meg az Ave Maria.

Simándy József  operaénekes – aki sokat játszott Miskolcon-, többször  hívta  a fővárosba és  külföldi fellépésekre is. A családja miatt nem hagyta el Miskolcot, hiszen akkor már férjnél volt, s fiúgyermeke is megszületett. Férje Vass László (megh. 2005) prózai színész volt, szép énekhanggal, akivel sokat járták együtt a vidéket, kedvelt fellépői voltak környékünk különféle rendezvényeinek, ünnepi programjainak.

1981-ben a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház alapító tagja lett, ott dolgozott egészen 2007-ig, nyugdíjba vonulásáig, ahol zenés epizód- és karakterszerepeket játszott. Egyike a színház Örökös Tagjainak. Az új teátrum második bemutatójában ,Móricz Zsigmond:Úri murijában Trézsi szerepét alakította, de többek között játszott a Rómeó és Júliában, a La Mancha lovagjában,a Jó estét nyár, jó estét szerelem , A dzsungel könyve, a Szentivánéji álom című darabokban. Verebes István, aki az 1990-es évek közepén a színház igazgatója, rendezője volt, ha csak lehetett, minden darabba beiktattatott számára egy zenei betétet, mert a közönség nagyon szerette az énekhangját.

Hosszú pályafutása során mindig igazi művészi alázattal rendelte alá magát az  előadások  nézőkhöz szóló üzenetének.

Az utóbbi közel 10 évben a szülői házban él Nekézsenyben.

Fia, Vass Gábor feleségével Miskolcon lakik. Unokái Csenge és Csobán egyetemi tanulmányaikat végzik. Testvére, Valika , aki az ózdi Almási Balogh Pál Kórház Gyógyszertárából vonult nyugdíjba, Egerben  él.  Családtagjai gyakori látogatói a Művésznőnek, akinek szép hangját az utóbbi években nemcsak a helyi református templomban, hanem a nekézsenyi ünnepi alkalmakkor is megcsodálhattuk. Fellépett a Szeleczky Zita Centenáriumi ünnepségen éppúgy, mint a Faluköszöntő Napon 2015-ben. A Duna Televízió ismert Ízőrzők című filmjében is az ő hangja csendül fel elsőként:”A Bükk alján van egy falu, Nekézseny…”

Kedves Művésznő!

Jó erőt, egészséget kívánunk szeretettel, falunk kis közösségében.

Köszönjük  Koósné Csorba Valikának a cikk összeállításához nyújtott segítségét.

Bánfalvi Lászlóné

Egy újabb adalék Csorba Ilona portréjához

– Köszönjük Négyessy Richárdnak-

Forrás: Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 2001/4. száma

Kedves Olvasók!

A tavalyi évben indított Portré – Nekézsenyi arcképek- rovatunkban eddig Magyar László, Rigó Miklós, Tóth Jánosné és Varga Emese Katalin életével, munkásságával ismerkedhettek meg.

Most rendhagyó módon úgy ajánljuk figyelmükbe rovatunk következő vendégét, Uj-Tózsa Csabánét, hogy olvasásra ajánljuk a már két évtizede megjelenő és a régiónkban jól ismert Északkeleti Almanach sorozat a polgármester asszonyt bemutató életrajzát, Kovács István újságíró tollából.

A sorozat szerkesztője Ésik Sándor újságíró, aki így fogalmaz:”Két évtized, négyezer portré… Faluriportok, interjúk, képes beszámolók múltunkból és napjainkból. ”Az Almanach a világhálón a http://napkeletnepe.blog.hu/ és a https://www.facebook.com/UnokainkIsOlvasniFogjak/  oldalakon érhető el.

UJ-TÓZSA CSABÁNÉ

A borsodi Bükki Hegyháton fekvő 747 fős községben szeptember 24-én adták át az új református  parókiát, amelyen részt vett a magát mindig nekézsenyinek valló Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Csomós József református püspök is. A vallási élet mellett az ott élőknek egyre nagyobb igénye van a hagyományőrzésre, a Páva Kör mellett a katonakórusban is aktívan kiveszik részüket. Szeleczky Zita színművésznőnek annyira megtetszett ez a hely, ahol gyermekkorának egy részét töltötte, hogy végakarata szerint a csendes kis falu temetőjében helyzeték örök nyugalomra.

A 2014- évi önkormányzati választásokon, jelöltként a helyi posta vezetője, Új-Tózsa Csabáné Katika is indult, aki nyolc éven át vezette a község iskolájának szülői munkaközösségét, munkahelyén pedig minden hír eljutott hozzá. Ezért tudta, mire van még szüksége a helybeli embereknek. A választási eredmény sikert hozott számára.

– Ózdon 1985-ben kitűnő eredménnyel végeztem a szakmunkásképző kereskedelmi és vendéglátó ipari szakát, majd a Bródy Szakközépiskolában érettségiztem kereskedelmi-áruforgalmi és gazdálkodási szakon. Ezután a Magyar Posta lett a munkáltatóm és 19 éven keresztül vezettem a helyi postahivatalt – mondta bemutatkozásképpen a tősgyökeres nekézsenyi családból származó polgármester. Folyamatos munkáját a gyermekszülések szakították meg. Nagyobbik fia, Balázs 28 éves és vagyonőrként dolgozik, míg a 25 éves Ákos Budapesten egy bank alkalmazottjaként keresi a kenyerét. Csaba, a családfő karbantartó munkával tölti mindennapjait a helyi intézményeknél.

Katika jókora energiával látott munkához, amiben könnyebbséget jelentett, hogy elődjétől adósság nélkül vehette át a hivatalt, mely már Közös Önkormányzati Hivatalként működik. Négy település tartozik a Nekézsenyi Közös hivatalhoz. Ekkorra már kiépült a teljes infrastruktúra, de jó állapotban voltak a belterületi utak egy része is. A József Attila úton a csapadékvíz elvezetését és az árkok betonelemes kibélelését, valamint a Kossuth utca felső szakaszának járdafelújítását viszont már a tavalyi évben végezték el. Talált a közfoglalkoztatási programhoz is értékteremtő elfoglaltságot, hiszen a Start munkaprogramon belül felújították a buszmegállókat és a hidakat, a falu szépítésére pedig virágtartókat és padokat készítettek. A közösségi ház udvarán fedett színteret alakítottak ki, ahol a helyi rendezvényeket tartják. Pályázati sikernek köszönhetően kezdődött el tavaly nyáron a már említett református parókia építése, ami máris meghatározóvá vált a falu arculata szempontjából is. Ennek átadása egybeesett az egyházközség önállósodásának 230., valamint a kőtemplom alapkőletételének 200. évfordulójával.

Nekézsenyről 1415-től származnak az első írásos dokumentumok. A későbbi évszázadokban a kevés mezőgazdaságilag művelhető terület mellett működött ott több vasércbánya, az érc jelenlétét mutatják a több helyen vöröslő hegyoldalak. A térség szénbányái egykor ugyancsak sok embernek adtak munkát. A falun átfolyó Csernely patak több vízimalmot táplált, az utolsó ilyen őrlőberendezésre a legöregebb helybeliek még emlékeznek, hiszen 1962-ig működött. Jellemzően kétlaki életet éltek a nekézsenyi emberek, hiszen a főállás mellett kivették részüket a háztáji gazdaságból is. Minderről megemlékeztek 2015-ben a 600 éves évfordulón, amelyre faluköszöntő napot szerveztek. A méltó ünnepléshez az Emberi Erőforrások Minisztériumától emlékmű elkészítésére nyertek pályázatot. Kiadtak egy könyvet „Évszázadok a Bükki Hegyháton” címmel és megnyitották a Hagyományok Házát a régi iskolában. Utóbbiban látható az egykori önkéntes tűzoltók ruházati és műszaki felszerelése, Magyar László fotográfus fényképezőgép gyűjteménye, a gyerekek pedig kétszáz babában gyönyörködhetnek. A tárlatok tovább bővülnek, hiszen az Együtt Nekézsenyért Egyesület tagjai már gyűjtik a régi falvédőket, szőtteseket és a kézimunkákat. Az idáig féltve őrzött darabokat egyre többen ajánlják fel a közösség számára.

Nyertek még négymillió forint közművelődési érdekeltségnövelő támogatást, amiből a régi iskola nyílászáróit cserélték ki, de elvégezték a külső vakolást és a csatorna felszerelését is.  

Csatlakoztak a könyvtár mozi és a könyvtári fiesta mozgalomhoz, és emléksarkot kapott a helybeli születési Balogh Béni ifjúsági író. Sikeres volt a könyvtárbővítésre benyújtott pályázatuk is.

Polgármester asszony szerint Nekézseny csendes, nyugodt környezete, jó levegője, kiváló közbiztonsága vonzza a pihenni, feltöltődni vágyó látogatókat. A Szeleczky Emlékházban láthatók a színművésznő személyes tárgyai és néhány ismert filmjének ruhadarabjai, amelyek sokakban ébresztenek nosztalgiát.

Forrás: http://napkeletnepe.blog.hu/2016/09/29/uj-tozsa_csabane

Végezetül, íme a polgármesteri „szolgálat” néhány képben…

További jó munkát kívánunk.

Kedves Olvasóink!

A tavalyi évben indított Portré rovatunk ismét jelentkezik.

A honlap főszerkesztőjeként a minél szélesebb körű, objektív tájékoztatás híve vagyok, vallva az alapos, háttérben végzett munka elsődlegességét, most mégis, engedjenek meg egy szubjektív megjegyzést, annál inkább, mert meg is említtettem rovatunk vendége által.

Öröm számomra, hogy falunk nyugalmazott lelkésznője vállalta a felkérést a bemutatkozásra.

Az öröm nemcsak kedves személyiségének szól, hanem annak a ténynek is, hogy az idei évben több jelentős évfordulót, kivételes eseményt ünnepelhetünk, melyek református egyházunk életéhez kötődnek.

Varga Emese Katalin következő írása, az ezt követő néhány fotó mintegy előrevetíti az őszi egyházi ünnep hangulatát, s egy újabb kapaszkodót nyújt ahhoz, hogy még jobban rátalálhassunk nemcsak gyökereinkre, hanem az egymáshoz vezető útra is.

Kedves Lelkésznő!

Legyen erő, egészség, jó pihenés részese a jövőben, az ünnep közeledtével pedig áldott Pünkösdöt kívánunk.

Bánfalvi Lászlóné

Varga Emese Katalin

„ Az a kedves felkérés ért el hozzám a honlap főszerkesztőjétől, hogy írjak valamit röviden magamról.

Nevem Varga Emese Katalin, nyugdíjas református lelkipásztor.

Életem első felét Miskolcon, egy tervezővállalatnál töltöttem, életem második felét pedig Nekézsenyben, ebben a gyönyörű hegyháti kicsi faluban.

Negyedszázadon át voltam a helyi református közösség lelkipásztora.

A legnagyobb kitüntetést akkor kaptam az Úrtól, mikor megtérésre, élő hitre jutottam, mikor életem Urává és Megváltójává tettem Jézus Krisztust, harminchárom éves koromban.

A huszonöt éves gyülekezeti szolgálatomban komoly segítséget jelentettek szüleim, a hat éve elhunyt Édesapám és a még velem élő, már idős 91 éves Édesanyám.

De komoly segítséget jelentettek az odaszánt életű presbiterek, gyülekezetünk gondnoka és felesége, valamint az Úr útján járó gyülekezeti tagok.

Egy melegszívű élő hitű, szolgáló gyülekezetben szolgálhattam az Urat, ami a mai korban nagy kiváltság.

Sok minden történt ez alatt a negyedszázad alatt.

Sok csodát élhettünk át együtt a gyülekezettel.

Ámulva láttuk Isten Szentlelkének csodálatos munkáját úgy a parókia, a templom felújításkor, mint a lelki templomok építése során.

Jó volt megtapasztalni Isten Igéjének valóságát: „A ti munkátok nem hiábavaló az Úrban.” I. Korinthus 15 :58

Valamint kedves Igémet, a Filippi 4:13-at: ”Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít.”

A gyülekezet iránti szeretet hatására váltam meg miskolci lakásomtól és telepedtem le nyugdíjasként kicsi falunkban.

Hálás vagyok az Úrnak, mert megtapasztaltam az Ő csodáit, szeretetének sokféle jelét.

Mindezért egyedül Istené a dicsőség! Soli Deo Gloria!„

Varga Emese Katalin

A Lelkésznő az alábbi fotókat választotta a bemutatkozáshoz: