Kedves Olvasóink!

Honlapunk Olvasóink írták-Nekézsenyi emlékek című rovatát az alábbi biztató szavakkal indítottuk :

„Várjuk mindazok jelentkezését, akik szívesen megosztanák másokkal emlékeiket, élményeiket a faluról, annak lakóiról, jelentős eseményekről. Szívesen fogadunk írásokat arról, hogy ki-ki hogyan élte meg a faluban gyermekkorát, ifjú éveit. Örülnénk, ha visszaemlékeznének nekézsenyi meghatározó egyéniségekre, azokra, akik jó példával szolgáltak Önöknek. Várjuk a Nekézsenyből elszármazottak jelentkezését és szívesen olvasnánk az ország-világ bármely pontján élő falubeliekről is. Nemcsak írásos anyagokat, hanem képeket, vagy akár hanganyagokat is szívesen fogadunk. Mindezzel mintegy együtt írhatjuk tovább falunk történetét, azzal a céllal, hogy ne menjen feledésbe régi életünk. „

Az akkor megfogalmazott gondolatok ma is aktuálisak és mi örülünk annak, ha egy-egy újabb írást kapunk.

Megtették már ezt többen, köztük Négyessy Richárd is, aki az Emlékek a 90-es évekből című visszaemlékezésében gyermekkori nyári élményeit osztotta meg velünk.

Most egy újabb oldaláról ismerhetjük meg a nekézsenyi fiatalembert, aki a Négyessy család leszármazottjaként évek óta kutatja nagy múltú családja történetét.

Újabb írásában munkájának nekézsenyi vonatkozásait adja közre, amivel újabb  adalékokkal szolgál az elmúlt évek helytörténeti kutatásaihoz.

Azok számára pedig, akik maguk is foglalkoznak a nekézsenyi múlt feltárásával és közreadásával, külön öröm, ha soraikban egy mai fiatalt üdvözölhetnek.

Jó szívvel ajánlom figyelmükbe Négyessy Richárd írását, akinek további eredményes kutatómunkát kívánok.

Bánfalvi Lászlóné szerkesztő

Adalékok családom történetéhez

Írta: Négyessy Richárd

Bevezető
A családunk iránt már egészen gyermekkorom óta érdeklődöm. Az első magokat még nagymamám (Négyessy Lajosné Aranka) ültette el bennem a sok régi családi történettel, amelyben egyaránt voltak vicces és mellet dagasztó hazafias históriák is. Emellett mindig csodálattal nézegettem a dédapám és ükapám huszár obsitjait és az általuk írt megsárgult katonaleveleket. Az újabb nagy lökést unokanagynéném Klárika néni (Benedekné Négyessy Klára) adta, aki a család elkötelezett kutatójaként néhány XVIII. század végi, XIX. század eleji gyászjelentés fénymásolatát ajándékozott bátyámnak, valamikor a ’90-es évek második felében. (A régi gyászjelentések a családfakutatás során az egyik legjobban használható kordokumentumok, amelyek a dátumok mellett, legtöbb esetben a hozzátartozók nevét is tartalmazzák). Klárika néni egyébként még az utóbbi években is sok adattal és információval segített a munkámban.
Szeleczky Zita halálát követően (1999-ben) újra feltérképeződött a Négyessy család, ezt követően készítettem el a legelső családfát.
Az utóbbi 4-5 év telt a leginkább tevékenyen, ma már a katolikus és református egyházi anyakönyvek nem csak az adott települések parókiáin, de már otthonunkból is online kutathatóak, rengeteg kiadvány jelenik meg a témában. Azonban aki úgy dönt, hogy belefog eredetének kutatásába, számítson rá, hogy hosszadalmas, sokszor magányos tevékenység elé néz, sok bosszúsággal, de egy-egy új dátum vagy adalék mindig felemelő érzés, ami közelebb visz gyökereinkhez.
Az alábbi írást egyrészt a nekézsenyi helytörténet gyarapítására szánom, de ajánlom minden olyan olvasónak, akit érdekel a több mint hét évszázadra visszatekintő családunk. Nemzeti önazonosságunk egyik legfontosabb része gyökereink ismerete, Babits Mihály szavaival élve: „Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe.”

négyesi Négyessy család
2005-ben Gudenus János József ír az általa szerkeszett Nobilitas évkönyvben a családról, ebből következzen néhány rövid részlet:

„Ősrégi birtokos magyar család. A régi Heves és a volt Külső-Szolnok vármegye, valamint a régi Borsod vármegye határán, Poroszló és Tilaj területén, az ott alakuló Négyes községben a XIII. század utolsó harmadában tűnt fel. Az oklevelek szerint először az 1310-es években említett Négyes praedium részbirtokosai a Négyessyek, akik a praedium nevét családnévként és nemesi előnévként a mai napig viselik…

…A hagyomány szerint a család néhány tagja a magyar könnyűlovasság tagjaként részt vett az 1278. augusztus 26-i morvamezei (dürnkruti, Alsó-Ausztria) csatában, hol Habsburg (I.) Rudolf német-római császár IV. (Kun) László magyar királlyal szövetségben II. Ottokár cseh király hadseregét legyőzte. A család okiratilag ismert első őse Periamus de Négyes volt, akinek leánya Erki Jánosné hitbére és jegyajándéka fejében 1311-ben az Erkiektől 15 márkát kapott…

…Az okleveles adatok szerint a XVI. és XVII. század fordulóján a család egy főágra és egy mellékágra szakadt. A Főág a Borsod vármegyei Mezőkeresztesre költözik, ez az ún. Mezőkeresztesi Ág. Az ifjabb ág pedig Észak-Borsod vármegyén keresztül a Zemplén vármegyei Gesztelyen telepedik le. Ez a Zemplén vármegyei Ág…

…A család később Gesztelyről Hernádkak, Legyesbénye, Onga, Tiszakeszi és Miskolc helységekbe költözött szét. Ebből az ágból Négyessy Barnabás a XIX. század közepén házasság által Nekézsenyben lett birtokos… (házassága előtt már birtokos volt, a nekézsenyi részben részletezve – a szerk.)”

A család néhány ismertebb tagja:

• 1454-ben Négyesi (de Néges) László – homo regius (királyi ember- a szerk.)
• Négyessy Pál – 1578 és 1597 között Borsod vármegye szolgabírója
• Négyessy Miklós – a Rákóczi-szabadságharcban zászlótartó tiszt, Gesztelyben élt
• Négyessy Lajos (1742-1802) – református lelkipásztor Telkibányán, Abaújalpáron, Hernádbűdön, Golopon, Göncruszkán szolgált, a későbbi nekézsenyi földbirtokos Négyessy Barnabás nagyapja
• Dr. Négyessy Árpád (1911-1985) – jogász, parlamenti képviselő, emigrációban az arlingtoni egyetem alkotmányjogi professzora, majd nyugdíjazásáig a norwichi egyetemen volt a nemzetközi kapcsolatok és a politikai jog tanára (édesapja a nekézsenyi születésű Négyessy Márton)
• Dr. Markovits Béláné, Dr. Négyessy Ilona (1903-1987) – neves idegorvos nekézsenyi származású, apja Négyessy Gyula 

Nekézsenyi évtizedek, évszázadok
A család az 1848–49-es forradalom és szabadságharcot követő években jelent meg Nekézsenyben, az ezt megelőző időkben a településhez közvetlen kötődése nem volt, Nekézsenyhez legközelebb pl.: Lénárddarócon, Barcán (Kisbarcán) és Arlón rendelkezett birtokkal.
Szeleczky Zita színésznő, aki anyai ágon a Négyessy család leszármazottja volt, így emlékszik vissza: „Dédnagyapám, miután a szabadságharc bukásával minden vagyonát elvesztette, elkeseredésében azt mondta: Egy olyan faluba fogok költözni, ami úgy el van dugva a világtól, hogy oda ellenség soha be nem teszi a lábát.”
A történeti hűséghez hozzátartozik, hogy az említett dédapa Négyessy Miklós már 1846-ban Hernádkakon elhunyt (sosem élt Nekézsenyben), így aktív részese a szabadságharcnak már nem lehetett, fia Négyessy Barnabás (Zita nagyapja) pedig kb. 12 éves volt ekkoriban. Az idősebb családtagok elmondása alapján erős Kossuth-pártiság uralkodott a kiterjedt családban, ami jellemző volt a környéken elő reformkori, haladó szellemiségű, protestáns
kisnemességre. Az 1848-at megelőző évek, évtizedek sok anyagi áldozattal járhattak azoknak a nemeseknek, akik a márciusi eseményeket előkészítő, a pozsonyi országgyűlésen résztvevő ellenzék munkáját támogatták – erre gondolhatott a művésznő.
Négyessy Miklós özvegye Miskolczy Terézia (1804-1872) a század közepén költözött a gyermekeivel Nekézsenybe. Barnabás (1836-1905) és Johanna (1833-1890) még kiskorúként, legidősebb lányuk Zsuzsanna (1825-1914) már férjezett asszonyként jött ebbe az aprócska faluba.
De miért pont Nekézsenybe?
Miskolczy Terézia nemzetes asszony ezer szállal kötődött a településhez. Bátyja Miskolczy Ignác már itt élt és tevékenykedett, mint földbirtokos és a Kerepessy családdal közösen építtetett és üzemeltetett malma (későbbi Fábián-malom) és saját mészárszéke is volt. Ráadásul Terézia anyai felmenői között található füleki Pápay János és neje Cseh Éva, a helyi református egyház patrónusai és Cseh Gábor is, aki 1728-ban egy kis fakápolnát építtetett gyülekezete számára. Utóbbi nevéhez fűződik az a legenda, miszerint az ellenreformáció idején, kardját kivonva védte meg a templomot, az azt megsemmisíteni szándékozó katolikusoktól.

A „Négyessy gyerekek” apjuk halála után, – édesanyuk révén – hamar új otthonra találtak. Zsuzsanna a fent említett Miskolczy-féle malom tulajdonrészét férjével megvásárolta, Johanna pedig egy lénártfalvi nemes (Dózsa) Molnár Andrással házasodott és helyben gazdálkodott. A legkisebb fiú, Barnabás 1863-ban vette nőül a felvidéki származású Szakall Juliannát Runya községben. A runyai református egyházi anyakönyvben pedig már akkor, nekézsenyi földbirtokosként jegyzik, tehát nem valós az a családon belül is elterjedt nézet, miszerint egy elszegényedett nemesi sarjként, házasodása által lett csak birtokos Nekézsenyben. 10 gyermekük született, közülük 9-en élték meg a felnőttkort. A XX. század elejétől a vidéki kisnemesség közül egyre kevesebben próbáltak földbirtokosként megélni, legtöbbje városokba költözött, gyermekeik már tisztségviselők, jogászok, mérnökök, orvosok lettek, vagy iparosok, kereskedők, kocsmárosok stb. Helyettük megjelentek a paraszti származású „nagygazdák”, esetenként 30-40 hold földdel. Nem volt ez másképp Barnabás gyermekeivel sem, az összesen 4-500 holdas birtok, az öröklésnél elaprózódott. A fiúk közül Árpád Rimacsécsen lett vas – és vegyeskereskedő, amit korai halála után Gyula nevű testvére vett át. Márton pénzügyi főtanácsosként működött Egerben, valamint később rum – és likőrgyárat üzemeltetett, Rudolf (Rezső) Gesztely nagyközség főjegyzője volt. A lányokat is a kornak megfelelően, hasonló rangú és társadalmi osztályból való férfiakhoz adták. Erzsébet a múcsonyi közjegyző Fazekas József feleségeként élt, Terézia az apátfalvi Várallyay László kántor-tanítóval, Jolán Tesár Ferenc uradalmi erdésszel, míg Amália Szeleczky Emmanuel vasútépítő mérnök/vállalkozóval házasodott.
Az egyik legidősebb fiú, Miklós volt az egyedüli, aki nem tanult tovább, egy ideig szülei birtokának ügyeit intézte, majd az akkori szokásjogot felrúgva a család kocsisának, Magyar Mihálynak a lányát, Julcsát (1871-1952) vette feleségül.
A szülők, ha nehezen is, de kénytelenek voltak elfogadni fiuk szíve választottját. Az édesapa Barnabás kemény, de jószívű ember hírében állt, így adott fiának egy telket (a mai Deák Ferenc utcában található, a korábban említett malom szomszédságában) és ide építtetett, egy nagy tornácos parasztházat, amivel Miklós lényegében külsőségekben is jelezte, hogy elszakadt az úri, nemesi világtól és beolvadt a nekézsenyi paraszti nagygazdák életébe. 4 gyermekük született, közülük 2 fiú élte meg a felnőttkort. Az idősebb fiú Lajos (1893-1959) kerékgyártó lett, de apjához hasonlóan kisbirtokosként élte mindennapjait, míg Béla (1908-1989) asztalosmesterként működött a településen. A jelenleg még Nekézsenyben élő Négyessy-ek mindegyike Négyessy Miklós és Magyar Julianna utódai, a többi ág leszármazottai az ország más részeire és külföldre költöztek szét.

Négyessy Richárd

negyessyrichard@gmail.com

Bibliográfia:

• Gudenus János József – Nobilitas 2005
• református egyházi anyakönyvek
• hungaricana.hu
• familysearch.com
• Jávor Zoltán: Hit és magyarság – Szeleczky Zita élete és művészete
• Bánfalvi László: Évszázadok a Bükki Hegyháton Fejezetek Nekézseny történetéből 1415-2015
• Bánfalvi László: „És emlékezzél meg az egész útról…”
• Adattár – A Tiszáninneni Református Egyházkerület lelkészei: a kezdetektől a millenniumig
•  Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja (1944-1945)

 

 

 

 

 

 

6. osztályos koromban, karácsonykor elkezdtem naplót írni. Tisztán emlékszem a gyertya alakú karácsonyfaégőkre, mert csak azok világítottak az első nagy, spirálfüzet megkezdésekor. Összesen 19 ilyen füzet telt be főiskolás koromig… Akik figyelmesen olvasták/olvassák a regényeimet (az elsőt szintén Nekézsenyben írtam, még felső tagozatos koromban), felismerhetik benne a környező hegyeket, völgyeket, bár tartózkodom az olyan több oldalas tájleírásoktól, mint Jókai, mert azokat a gyerekek úgyis átlapozzák (sőt: sajnos, a mai gyerekek már Jókait sem olvassák szívesen, és nem egy olyan kollégám akad, aki a magyar klasszikusokat lecserélné a Harry Potterre)…  A naplókat csak magamnak írtam, még sohasem hoztam nyilvánosságra belőlük részleteket, de most kivételt teszek. A korabeli tévéműsorokon (hétfőnként a csehszlovák tévét néztük) és kedvenc táncdalaim sikeres magnókazettára rögzítésén kívül akadnak ugyanis másféle „tudósítások” is ezeken a lapokon, amik ma már „történelmi dokumentumok”… (Pl. 1978. január 7-én arról számoltam be, hogy előző nap visszaadta az USA Magyarországnak a Szent Koronát.) A nekézsenyi általános iskolás évekből ollóztam össze az alábbi kis keresztmetszetet, benne örömmel-bánattal, helyenként talán kissé még kezdetlegesen fogalmazva, de mindig őszinte, gyermeki lelkesedéssel…

Mivel az első naplómat nem sikerült megtalálnom (nem tudom, hová tűnhetett a költözések során, hiszen a többi 18 megvan!), bevezetőnek egy részlet az 5. osztályos irodalomfüzetemből, 1976-ból:

„Este a családban

Ősszel egy este kukoricafosztás volt nálunk.

Sorra jöttek a szomszédok, segédkezni a munkában. Mi, gyerekek, kint szaladgáltunk, vártuk a töklámpásokat. Egyszer hirtelen fény villant fel a kertben. A töklámpa! Foghíjas, vigyorgó fej, belül gyertya világít. Halad, cikkcakkban, hol közelebb, hol messzebb. A fiúk kinyargalnak a kertbe, megtudni: ki tartja a töklámpát? A lámpás szalad, utolérik. Hatalmas verekedés kezdődik. A gyerekek drukkolnak:

— Terítsd le!

A nagy zsivajra kijön egy felnőtt a házból:

— Mars befelé!

Kénytelenek vagyunk befáradni. Csendben ülünk, már jó ideje bent vagyunk. Hirtelen kiabálás hallatszik kintről:

— Segítség! Segítség, büdös gyilkos!

Kiszaladunk a lármára. Hát mit látunk? Pisti a fosztásban fojtogatja Karcsit: széttörte a töklámpáját. Berohanunk egy felnőttért. Betessékeli a két csirkefogót, és jóllakat mindnyájunkat főtt kukoricával.

Hát így telt el egy izgalmas este.”

1977. november 5. szombat

7. 30: Ma akadályverseny lesz nov. 7. tiszteletére. Erre az akadályversenyre már nagyon folyt a készülődés. Jó lenne megnyerni, de úgyse lesz belőle semmi.

…Nem is lett. Miért? Szóval… az akadályversenyen mentünk, mendegéltünk. Ott volt egy útkereszteződés, mutatta a nyíl, hogy merre kell menni. Viszont a leningrádi állomásról Fekete Jancsika mutatott egy másik utat, hogy arra menjünk. Rigó Zsuzsa örvendezett, hogy Jancsika megmutatja nekünk a rövidebb utat. Mentünk, mendegéltünk. Újabb jel sehol. Hiába mondtam, hogy álljunk meg, tanácskozzunk, de ők csak mentek árkon-bokron, patakon, meredek hegyoldalon, mint a vak lovak… Meg is lett az eredménye: elsők lettünk – a végéről…  

Este a nov. 7-i ünnepélyen viszont jól szerepeltünk (mármint a citerások). Utánunk a felnőttek is szerepeltek. Mi bebújtunk a színfalnak használatos függöny mögé, és ott énekeltünk.

…

1978. március 10. péntek

Ma jött a Pajtás, és közölték benne az egyik levelemet „Strázsa-hegy és Mogyorós” címmel. Ennek természetesen nagyon örülök. Csak így tovább!

1978. április 5. kedd

Ma írtam levelet a Pajtásnak, amiben tudósítom őket a népdalkörünk munkájáról, valamint részletesen leírva az iskola-ügyet, segítséget kérek tőlük.

De jó is ez a tavaszi szünet! Végre egy kicsit kipihenem magam, már ha pihenek egyáltalán, mert állandóan csak írok: tegnap a regényt, ma a levelet, s mindig a naplót.

1978. május 10. szerda

Ma kiöntött a Csernely-patak! Nem nagyon, de én még ilyet életemben nem láttam. A szélessége néhol több mint a 4-szeresét is elérte. A futballpályából uszoda lett, a Fűdes egy része tóvá változott, amin hattyúk helyett kacsák úszkáltak. A kis „iskolás hidat” majdnem elvitte a víz, egyes helyeken pedig az útig is kifolyt. Minden szünetben kiment az iskolából az összes gyerek a patakot bámulni. A part menti fák derékig vízben álltak, nagyon érdekes volt!

…

1978. június 21. szerda

Én egy nap alatt utaztam át majdnem az egész országot Szántódtól Nekézsenyig, de ilyen gyönyörű tájat, mint a Bükk és abban drága, kicsi falum, Nekézseny, még sehol se láttam! Itt még a levegő is másabb, mint odalent! Itt vannak csodálatos hegyek, hatalmas fák, suttogó erdők, pici források, és édes, itthoni levegő… Szép a hazám, a Balaton is gyönyörű, de nyomába sem léphet a Bükknek! És a Bükkben Nekézsenynek! Nálunk pedig kastély sincs, mint Lillafüreden vagy Szilvásváradon, csak ez a sok-sok domb és hegy, mégis végtelenszer szebb akármelyik falunál! Ilyen több nincs is a világon!…

1978. július 18. kedd

12 óra 15 perckor elindultam Ágival a boltba kenyérért. Rohantunk, hogy visszaérjünk a Melódiakoktél kezdetére. No, de a zene felvételéből mégsem lett semmi, ugyanis még kifújni magam sem volt időm, halljuk, hogy nagyon ugat a Fillér kutyus. Apu éppen ebédelt, de azért vette a fáradságot, és felállt az asztaltól. Két idegen ember jött. Azt kérdezte az egyik: „Itt lakik Abuczki Éva?” (Jaj – gondoltam magamban. – Ezek vagy a Pajtástól vannak, vagy egy gyilkossághoz keresnek tanúnak…) Igen, valóban a Pajtástól voltak. Nem csak az iskola-ügyről kérdeztek, hanem mindenfélét (milyen tanuló vagyok, mi akarok lenni, stb.) Aztán mondták, hogy 3-4-5 pajtást gyűjtsek össze, még visszajönnek fotózni, de előbb körbejárják az illetékeseket. Mikor fél 5 tájban visszajöttek, már a következő gyerekek várták őket: Gömöri Évike, Magyar Csaba, Szabó Gábor, Szilágyi Tamás, Kapás Ági, Kapás Kati, Budai Ági meg én. Ilyen sorrendben álltunk fel később a kötélhúzásra is. De előbb még jó pár kérdést feltettek nekik is, meg engem is lefényképeztek az íróasztalnál levélírás közben. A fotós egyébként nagyon jól összebarátkozott a Fillérrel.  Ami pedig a kötelet illeti, az egy külön fejezet: Magyar Csaba hozta, de a Pajtáséknak megfelelt. Bementünk a rétre alkalmas helyszínért. Végül is a kötélt hozzákötötték a villanyoszlophoz, s nekünk húzni kellett, míg csináltak egy tucat képet. Addig húztuk, hogy egyszer csak RECCS, elszakadt! Minden gyerek a fenekére huppant, az utcáról nézők a hasukat fogták nevettükben, nekem is könnyezett a szemem, röhögtek a Pajtásék is.  Ráadásul az utolsó képet pont akkor fotózták, amikor már huppantunk, s mivel délután eső is volt, a nadrágom hátul csupa sár lett. Sőt: mivel én álltam a sor végén (pontosabban: már ültem) hát mindenki rám esett… Klassz muri volt!… Ja, hogy miért kellett nekünk a kötelet húzni? Hát ezt fotómontázsnak csinálják meg, úgy, mintha az iskolát húznánk visszafelé, s nem engednénk, hogy elvigyék.

1978. szeptember 15. péntek

Reggel történt az iskolában. Még nem csengették az elsőt, de az osztályunk nagy része már ott volt. Beszélgettünk, a házi feladatokat egyeztettük. Egyszer csak belép igazgató úr, kezében a legújabb Pajtással, és mutatta nekem, hogy olvastuk-e már? Mit mondhattam mást: nem olvashattuk, mert Nekézsenybe akkor még nem jött. Igazgató úr csütörtökön vette Ózdon. (Ez volt a tanévben az első szám, mert a Pajtás a nyári szünetben nem jelent meg.) Ideadta hát, hogy olvassuk el. A 4. oldalon volt kinyitva, csodálkozva pillantottam meg magamat a képen… A gyerekek könyörögtek, hogy olvassam fel nekik a két oldalas írást, hisz rólunk szól, és én tudom csak elolvasni a becsengetésig.  Hát elolvastam, pedig furcsa volt, hisz sokszor a saját nevemet kellett olvasni. A cikk címe: „Ne vigyék el az iskolát!”, és ott vagyok egy akkora képen, hogy egy táncdalénekesnek is becsületére válna… Viszont a másik képet alighanem „elsikkasztották” ezek a Pajtásék, mert csak rajzolt figurák húzták helyettünk kötéllel visszafelé az iskolát…

No, délben Rigó Katicával jöttem hazafelé énekkar után, és ahány gyerekkel találkoztunk útközben, Bolykó Éva, Magyar Csaba, Magyar Zoli, Friedel Móni (és még voltak vagy harmincan, mert az alsósok akkor mentek iskolába), mind azzal fogadtak: „Benne vagy a Pajtásban!”

…

1978. október 21. szombat

A bográcsozáson nem lehet egész délután csak ülni a füvön, és unatkozva várni, hogy kész legyen az étel, és csitítsa el végre a sok gyomor korgását. Hát a 8. osztály tagjai nem unatkoztak, az biztos! Bánfalvi tanár néni a két bogrács mellett álldogált a nagy fakanállal, valamint Új Tózsa Csabával és Tózsa Bánfalvi Katival.

Míg az említett három személy a bográcsfelügyelő szerepét töltötte be, a lányok egymást mérgesítették, a fiúk pedig tanár nénit. A „főokosok” kitalálták ugyanis, hogy játsszanak úgy nevezett „suhinkázást”. Ehhez elég annyit tudni, hogy bot végére agyagot vagy sarat tesznek, s az a győztes, akié a legmesszebb megy a botot megsuhintva. Mi egy hegyoldalban ütöttünk tábort, s a fiúk onnan suhinkáztak lefelé, mit sem törődve azzal, hogy a völgyben járó emberek közül kit találnak el. Ráadásul tanár néni is hiába szólt rájuk, annál jobban csinálták. Addig-addig, míg elfogyott az agyag, sár pedig nem volt, mert már három hete nem esett az eső…

1978. november 13. hétfő

Tanító úrnak bizonyára a 13 a szerencsétlen száma, de most nem viccelődni akarok: az első órán láttuk az ablakon át, hogy a lakásuk előtt megállt a mentő, s már szünet volt, amikor láttuk, hogy hordágyon vitték ki…

1978. november 14. kedd

Az iskolában tegnaptól az egyik legfontosabb téma Megyesi tanító úr betegsége.

Tegnap a 2. órára igazgató úr úgy jött be, hogy ezt mondta. „Nagy baj van! Tanító úr nagyon beteg.”

S ma Bánfalvi tanár néni: „Mihelyt megjavul annyira a helyzete, hogy szállítani lehet, elviszik Ózdról Pestre.”

…

1978. november 19. vasárnap

Most a hét krónikájának kellene következnie…

Pénteken este bementünk Ágival a könyvtárba, ahol a beteg tanító úr helyett Megyesi tanító néni volt. Kihoztam két könyvet, Gárdonyit és Mikszáthot. „Az én falum”-ból az egyik novella annyira megtetszett, hogy be is másoltam a naplóm végére…

1978. december 8. péntek

Ma volt Závodszki Piroska apjának a temetése. Az osztály el akart kéredzkedni fizikaóráról, de Simon tanár néni beijesztett minket, hogy igazgató úr úgyse engedne el mindnyájunkat. No, a következő órára igazgató úr jött be. Biztattuk egymást, hogy kéredzkedjünk már el, hátha mégis elengedne! Senki sem mert jelentkezni. Egyszer csak megszólalt igazgató úr: „Az egész osztály elmegy a temetésre! Mikor meghalljátok az első harangszót, felöltöztök, és indulunk! Jön az egész felső tagozat!”… Hideg volt, hiába sütött a Nap. Csak a fényét adta a Földnek, a melegét nem. A patakon vastag jég. Hó még akkor nem volt. …Szép, szomorú temetés volt.

…

1979. január 10. szerda

Ma reggel arra ébredtem, hogy éjszaka nagy hó esett… Az iskolában testnevelési órán a patak jegére mentünk sinkózni (Bánfalvi tanár néni szerint „csúszkálni”, pedig ő is biztos sinkózott gyerekkorában!), de mivel a jégen is jónéhány cm-es hó volt, előzőleg lelapátoltuk és lesepertük a patakot…

1979. január 14. vasárnap

Még ma tanulnom is kell… Kint hull a hó. Már vagy két órája, megállás nélkül… Ideje is, hiszen a nagy hó, ami valamikor a hét elején esett, már lucskos és piszkos. Most megint szép, tiszta, fehér lesz minden… De jólesne kimenni a hóesésbe a Sordély-tetőre vagy valamelyik hegyre! Tavaly télen is kimentünk Ágival, és térdig érő „tejszínhabban” körülgyalogoltunk mindent. Ágit most nem lenne könnyű rábeszélni, hogy jöjjön, biztos ő sem ér rá. Vasárnap, vasárnap, de kár, hogy hétfő jön utánad!

Kiálltam az ajtó elé, a lépcsőre. A kisebb gyerekek ott szánkóznak a „várdomb” oldalán, jó nagyokat kurjongatnak… A faluból idehallatszik a nagy templom öreg harangjának a zúgása, és közben hull a hó. Harangzúgás, hóesés… Meseszép!

…

1979. február 15. csütörtök

Üveges tanár úr Rigó Zsuzsával és Bende Gyurkával  500-szor (!) íratta le, hogy: „A tanárt sohasem csapom be.” Pedig nem is csapták be, hisz éppen Üveges kérdezett a felelőktől olyat, amit nem is tanultunk! Erre végül ő maga is rájött, s osztályozás helyett az említett mondatot íratta le velük. (Tózsa Irén szerint Bánfalvi Kati volt az oka mindennek, mert beárulta, hogy Bendéék nyitva hagyták a könyvet! Bár Irénnek igaza van, ezt én is elismerem, de… ) Az osztály tagjai egyébként egész nap a mondatokat írták. A lányok Zsuzsának, a fiúk Gyurkának segítettek. Még szerencse, hogy Üveges azt sem vette észre, hogy Zsuzsa 400-tól felfelé „A tanárt sohasem csapom be” helyett ezt írta: „A tanárt sohasem csaptam be!”

…

1979. március 12. hétfő

16 óra 50 perc. Nemrég érkeztem haza a citerapróbáról. E hét csütörtökjén megyünk versenyezni Putnokra, a szokásos járási kulturális szemlére. Remélem, ismét elsők leszünk. Ma nem a saját citerámon játszottam, hanem mint a legjobb citerás és „beintős”, kaptam egy új, fekete citerát.

(A beintős olyan volt, mint a cigányzenekarban a prímás.)

…

1979. március 14. szerda

¾ 4 van. Most érkeztem haza a citerapróbáról, magammal cipelve a fekete citerát is. Holnap fél 5-kor kell kelnem, mert fél 6-kor indulunk Putnokra. Sajnos, piros szoknyát kaptam, szép, de a kék komolyabb, nekem arra fájt a fogam!

…

1979. március 15. csütörtök

Negyed 7, este van. Délután jöttünk haza Putnokról. A szereplésünk nagyon jól sikerült, és ráadásul nekünk voltak a legszebb ruháink. Tavaly a többiekéhez képest csak „szegényes” úttörőcuccokban léptünk színpadra, mégis elsők lettünk. Most a többiek „cucca” volt szegényes a mi ruháink mellett! Szóval hibátlanul és prímán játszottuk el a műsorunkat, a többi már nem rajtunk múlott, hanem a zsűrin. Az eredményt majd csak holnap tudjuk meg igazgató úrtól.

…

1979. március 16. péntek

A járási kulturális szemlén ELSŐK lettünk! Ez már a TIZEDIK aranyoklevelünk a kulturális szemléről, jubilálunk! Háromszoros hurrá a győztesnek: HURRÁ! HURRÁ!! HURRÁ!!! Igazgató úr szerint túl gyorsan citeráztunk, de azt is elmondta, hogy a zsűrinek épp az tetszett, amikor nem látták a kezünket, mert a sorok végén olyan gyorsan „cifrítottunk”…

1979. május 6. vasárnap

…délután fél 5 lesz 5 perc múlva, most érkeztem haza a „Győzelem” emléktúráról. Valóban szerencsém lett, ahogy Ági megjósolta. Reggel 7-re kellett gyülekezni, de csak ¾ 8-kor indultunk egy busszal. Nekézsenyből egy fiú KISZ-es csapat, egy lány KISZ-es csapat, s még egy-egy úttörő „banda” a fiúkból és a lányokból. A dédesi úttörőtáborból indult az akadályverseny, s oda is kellett visszatérni. Könnyebb volt, mint amilyet vártunk. Mindössze 7 km-t kellett megtennünk (+ visszafelé ugyanannyit). Ez a túra a téli bánkútihoz képest „óvodás” volt. Elvittem a fényképezőgépem is. Még az indulásunk előtt megígértem a lányoknak (T. T. Kati, Rigó Kati, Magyar Eszti és Rigó Zsuzsa voltak a csapattagok), hogy lefényképezem őket. Katica egy Škoda előtt akarta, de végül egy Wartburg elé sorakoztak fel…  Az első állomás ott helyben volt, két totót kellett kitölteni. Én voltam a csapatvezető, az „útlevelet” is én „cipeltem”. A második állomáson lőni kellett. Az első lövésünk egyikünknek se talált, de aztán belejöttünk. Aztán volt kötélmászás is, meg hasonlók. Milyen jó, hogy Megyesi tanító úr megtanított kötelet mászni!  Megkaptuk a maximális pontszámot. Elsők lettünk. A fiúcsapatok közül is a mieink győztek. A díjkiosztásnál nagyon szépen festettünk egymás mellett, a nekézsenyiek: két serleg, két első hely! Ez szép eredmény.

…

1979. augusztus 16. csütörtök

Tegnap délután bejött Ági, s mondta, hogy délelőtt Ózdon voltak, vettek táskát meg iskolaköpenyt. Tisztára olyan, mint az enyém! Most már csak azt sajnálom, hogy nem együtt járunk ősztől iskolába…

A képmellékleteken:

1. 5. osztályos korunkban kezdtünk el citerázni tanulni, ezért ezen a képen még csak énekelek, de azt nagyon!
2. Ama bizonyos Pajtás-cikk
3. A Pajtás-cikk 2. oldala
4. A bábszakkörösök
5. Tudósítás a bábszakkörről a Pajtásban (1977. ápr. 14.)
6. A téli bánkúti kirándulás (A képen balról jobbra: Éliás Zsolti, Csízi Tibi, Bende Gyurka, Rigó Karcsi és apu)
7. A győztes csapat
8. Kár, hogy nem színes! (Barátnőmmel, Budai Ágival)
9. 8-os tablónk
10. Az egyetlen citerás képem (Ha valaki esetleg találna olyat, ami valamelyik fellépésen készült, azt nagyon megköszönném! Én sajnos nem találtam…)
11. Apu még akkor is túrázni vitte a gyerekeket, amikor én már rég nem a nekézsenyi iskolába jártam…

Borkóné Abuczki Éva

Valahol a távolban borzalmas „dancefloor” zene bömböl, a Bak hídnál a srácokkal a dal címéről és előadójáról vitatkozunk, miközben egymás után hörpintjük le a Pötyiék boltjából (volt Deák úti ABC) vásárolt kisüveges kólákat – mert megérdemeljük. Pedig mi sem voltunk híján a csibészségnek, a szülők tudta nélkül körbebicajoztuk a környékbeli falvakat, de ma a szokásos Tapolcsány-Uppony-Bóta-Sáta szakasz helyett más irányba, egészen Szilvásváradig merészkedtünk. Közben elfogy az aprónk és lassan be is esteledik, elindulunk. Hazafelé menet, valamelyikünk megjegyzi, hogy holnap buli lesz az Alfa Disco Bárban (jelenleg öntöde Nekézseny külterületében). Ilyenkor a „Nagyok” mindig szanaszét dobálják az épület körül a sörösüvegeket, amit ha holnap reggel időben összeszedünk és beváltjuk, mindannyiunknak meg lehet a fagyira valója…

Ilyen volt egy átlagos nap a 90-es évek gyermekének Nekézsenyben, mikor még nem bonyolította életünket az Internet, az okoskütyük használata, amikor minden nap valami új élményt tartogatott számunkra, mégsem éreztük szükségét, hogy világgá kürtöljük minden mozdulatunkat. Most, sok évvel később, hogy lehetőség nyílt nyilvánosan is megosztani a faluban megélteket, úgy döntöttem írok néhány sort. Tekerjük vissza emlékeinket, mint egy ütött-kopott VHS szalagot és éljük át újra néhány pillanatra, kezdjük először néhány nyári élménnyel..

Az egyház szervezésében többször voltunk táborozni, 1995-ig Bükkszentkereszten, az azt követő években Sárospatakon, ezzel párhuzamosan a lányok talán Zánkára jártak, bár ebben már nem vagyok biztos. A bükkszentkereszti nyaralások nagyon emlékezetesek voltak, amiket ennyi év távlatából is nehezen felejtünk. Mint minden vallási táborban, a játékos foglalkozások, programok mellett itt is a szakrális, lelki feltöltődés és az Istennel való kapcsolatunk erősödése lett volna a cél, de minket akkoriban ez még nem igazán érdekelt. Az otthoni környezetből való kiszakadás, az új emberekkel való ismerkedés annál inkább. Ezekről a nyári alkalmakról tudni kell, hogy Balog Zoltán (emberi erőforrások minisztere) szülei hozták életre, még bőven a rendszerváltás időszaka előtt, ahová évtizedekig jártak a 10-14 éves korú nekézsenyi gyerekek is. Nekünk még volt szerencsénk az utolsó 1-2 évben eljutunk ide. A számunkra biztosított szállás, szinte pénz nélkül, adományokból épült korábban, ami meg is látszott az épületen, de minket ez a legkevésbé sem zavart. A nekézsenyieket legtöbbször a padláson kialakított helyiségben szállásolták el, kb. 10-15-en fértünk el ott. A padlón szorosan egymás mellé tolt szivacsokon aludtunk, nem volt a legkényelmesebb, de cserébe mi voltunk a „legmenőbbek”. Nagyon érdekes volt egyébként a padlás, az első szabad választásokról megmaradt pártok transzparenseivel, logóival volt kitapétázva, ami nagyon jól jellemzi a korszakot. Lent egy zuhanyfülke volt csak kialakítva, amit kettesével kellett használnunk, a spórolás jegyében. A nehéz körülmények egyszer megbosszulták magukat, a vízmelegítőből szivárgó gáztól közülünk ketten is rosszul lettek, gyakorlatilag elaludtak a zuhany alatt. Szerencsére szinte azonnal észrevettük és egy fiatal teológus srác „ki is szabadította” őket. Végül az ijedségen kívül semmi komolyabb nem történt, de megfigyelésre néhány napig a kórházban maradtak a fiúk. Utólag persze mindenki, így a két szenvedő fél is csak nevetett az egészen…

Ettől eltekintve csakis pozitív élményekkel gazdagodtunk, amikor nem voltak foglalkozások szinte egész nap rúgtuk a bőrt, és amikor bejöttünk a 30 fokról, tömtük magunkba a melegben olvadozó zsíros kenyeret, savanyúsággal – azóta sem esett olyan jól semmi. Ittlétünk alatt beléptünk a Kék Kereszt Egyesületbe, amivel többek között azt is megfogadtuk, hogy 24 éves korunk betöltéséig alkoholos italt nem fogyasztunk. Nem tudom hányan tartották be ezt, ahogyan Regős Bendegúz is megmondta: „nem megy az könnyen faluhelyen”.

1995-öt követően a bükkszentkereszti nyarakat Sárospatak váltotta, itt az előre megírt programok mellett még több szabadidőnk volt, meglátogattuk a helyi strandot és órákig csavaroghattunk a városban. Ezekben az időkben bárhol is nyaraltunk, az első mindig az volt, hogy küldtünk egy képeslapot az otthoniaknak. Nem volt rajta sok kísérőszöveg, csak egy üdvözlet vagy valami hasonló, de mégis nagy fontossággal bírt. Emellett sosem felejtettük el, hogy mindig vegyünk valami vásárfiát, valami kacatot, amivel igazoltuk ottlétünket. Az egyházi szervezésű nyári programok mellett, szinte minden évben mentünk osztálykirándulásokra, jártunk Aggteleken, Csillebércen, a Dédes és Nagyvisnyó közötti található táborban és megannyi helyen, amik külön-külön is megérnének egy hosszabb visszatekintést. Talán ezt olvasva, valaki majd billentyűt ragad és megosztja az ottani élményeket is.

Folyt. köv.

Négyessy Richárd

-Fotók: Balog Zoltán, 2016-

 A könyvtárakban, a világhálón se szeri, se száma azoknak a kiadványoknak, különféle írásoknak, amelyek segítségével rácsodálkozhatunk nyelvünk hajdani szókincsbeli sokszínűségére és gazdagságára. Egymás után jelennek meg olyan általános tájszótárak, népies-és tájszó, valamint régies kifejezések gyűjteményei, melyek egy mára szinte letűnt világ lenyomatai.

Megismerhetjük belőlük a hajdan használt eszközöket, a munkafolyamatok menetét, ahogyan a helyi szokásokat is. Falvaink korábbi életéhez a gazdálkodás mellett sok helyen a különféle ipari tevékenységek is hozzátartoztak. Környékünkön jelentős volt a kohászat, bányászat szerepe, így az ebbéli szakmák által használt szavak is beépültek sajátos palóc régióbeli nyelvjárásunk szókészletébe.

Önéletrajzi műveiben és több kötetében –Vadócok a Bükkben, Szivárvány a Sajó felett, mondagyűjtemények stb.- Balogh Béni író, falunk szülötte is egy-egy kis szótárat állított össze a könyvben előforduló ritka tájszavakból, idegen szavakból és kifejezésekből, megmagyarázva azok jelentését.

Magyar Imre alábbi gyűjteményét ajánljuk az idősebbeknek emlékezésre, kiegészítésre, bővítésre, a fiatalabb generációnak pedig szüleik, nagyszüleik életének megismerésére anyanyelvünk tükrében, bízva abban, hogy ezzel is hozzájárulhatunk ezúttal nyelvi hagyományaink megőrzéséhez.

–szerk.-

Hogy ne menjenek feledésbe…

Nekézsenyben (is) használt tájszavak, kifejezések, mondások

A gyűjtést kezdte: Magyar Imre 2015. december

abajgat            zavar, piszkál (ne abajgasd má’! – hagyd békén!)

abárlé              hurka főzésére szolgáló lé az üstben (amiben főtt előtte a belsőség)

abárol              szalonnát, belsőséget főz a disznótorban, disznóölésen

abléz               váltás (bányában, gyárban) eredet: ablösen /német/ – felváltani (őrséget)

abrak               lovak szemestakarmánya

abrakol            a ló eszi az abrakot

abrakostarisznya         a ló fejéra húzták a határban, amikor pihenés volt és ekkor ette az abrakot

abriktol           jól megabriktol – megver alaposan  (német: abrichten- idomít ; die Abrichte – simítógyalu)

abrosz             asztalterítő

ácsingózik       óhajtozik vagy álldogál (Mit ácsingózol itt?  Ne ácsingózzál utána!)

ágaskodik       lábujjhegyre áll, úgy nézeget

aggasztás        túró készítésének egyik mozzanata, része

agyusztál         javít, javítgat

aljazó              aljazó anyag; aljazás: az állatok alá szalmát, szénát terít az ólba, istállóba

állás                 ló, tehén istállóbeli helye, állása vagy a mezőre kihajtott tehenek déli pihenőhelye

állás                 a kőműves állványzata a vakolásnál

Állomás          a vasúti állomás neve, ahol váróterem és több vágány volt (Csokvaomány-Nekézseny)

álltó helyébe   egyhelyben, egy helyben állva – egy álltó helyében …

alómars           menj, indulj, el innen; eredet: marsch /német/  – indulj

alsó                 orsó; a guzsalynál a kész, megfonott kenderszálat tekerik erre a fából készült orsóra

Alvég              Nekézseny „alsó” része, vége a patak folyásiránya szerint nézve

angin               dunna, párna szövetanyag, amibe a tollat teszik

ángyi               nagybáty felesége (ángyom)

aprószösz        kender feldolgozása során keletkezik

ár                     hegyes, erős acéltű fanyélbe helyezve a kikészített bőr átszúrásához pl. varrásnál

ártány              kiherélt kandisznó

asztalfia          asztalfiók

átalvető           összefogott, felkötött hamvas: a vetéskor ebből szórják szét a földre a búzát

áteresz             út vagy vasút alatti vízáteresztő betonhenger vagy az ebből készült betonalagút

bá                    bátya, bátyám, bácsi rövidítése

bábaguzsaly    mezei, réti zsurló

babra munka   aprólékos, sok időt igénylő művelet

bádok              lemez vagy zománcozott ivóedény

bagarol            régebbi cipőkrém, cipőboksz márka

bak                  szekérbak: keresztbe fektetett ülődeszka a szekér elején

bakó szőlő       kékszőlő fajta; direkt termő, azaz nem oltott, betegségekkel szemben ellenálló

bakszakáll       mezei növény; régi nevei zabgyökér vagy kecskedísz

baktista           baptista

baltafoka         a balta azon része, amivel ütni lehet, nem pedig az élezett része

bányászdrót    színes műanyag bevonató vékony, egyeres acéldrót bányai robbantásokhoz

barackot ad     barackot nyom a fejére – nagyujj bütykével fejen koppint,  közben elhúzva azt

barhét              meleg ruha-anyag

barkó               palóc tájszó a pofaszakállra

batu                 batyu: a hamvasból összefogott, a vállon átvetett, háton hordott „szállítóeszköz”

beelőz             megelőz valakit, valamit az úton (beéri és megelőzi praktikus összevonása)

begyerő           közismert néven nudli

békacsont        kereklevelű repkény a hivatalos neve

békatekenő     kagylóhéj

bekecs             birkaprém mellény

bellinkendő     nagykendő: asszonyok vastag, téli kendője vállra téve viselték (vastag, kötött fekete anyag)

bellőke                        gyerek, baba elhelyezésére, ideiglenesen a határban végzett munkák alatt (hamvasból)

bengészik        keresgél, böngész: főleg a betakarítás után elmaradt termény, termés után

bepipul            mérges lesz, haragos lesz

beretva                        borotva, még a cserélhető pengés is

beretvaéles      nagyon éles

beretvaélező    régebben bőrszíj, majd a merevpengéhez fenőszerkezet ami forgatta és fente a pengét

beretvapamacs            az arc melegvízzel való benedvesítésére szolgált

beretválkozótál           kis méretű alumínium edény a melegvíznek a borotválkozáshoz

berke               a berkefán van és a mogyorófán (bokron) – a porzós virágokat jelenti

berkefa            barkafa: a hivatalos neve kecskefűz ami koratavasszal barkázik és virágzik

bevágás           vasúti kőbevágás és homokbevágás: földkiszedés a hegyoldalból a vasút részére

bíberedik         a folyadék lehűl és a tetején réteg képződik

bikkfa             bükkfa

bivalytej          pótkávéból (malátából) készült fekete színű (mint a bivaly) ital (reggelire) a katonaságnál

bocfa               bodza-fa, bodzabokor

bógyi szilva     Boldogasszony szilva – régi, igénytelen apróbb szilvafajta (1900-as években terjesztették el)

bojtocska        keskenylevelű gyapjúsás a hivatalos neve

bonc                comb (megeszed a levesből a boncát? – a csirkecombot)

bonyík             rendetlen viselkedésű gyerek

borízű alma     nyári, zöldes-sárgás savanyú alma

bornyú            borjú

borozda           barázda, a művelt szántóföldeknél jellemzőbb a földeket elválasztó „árok”

botos               télen használt, posztószárú bőrcsizma

bödön             zománcozott edény, felfelé szűkülő, a disznózsír tárolására

brigézés           gyerekjáték volt, amikor egy kihegyezett fadarabot kellett elütni

brontos            brontos krumpli: rothadásnak induló, bebarnult

brúgó              nagyméretű fagereblye, amivel a tarlón húzták össze az elmaradt búzaszálakat

brünget           brüngeti az autót – zúgatja, járatja az autót

búbikázik        négykézláb megy a gyerek

bucsek szőlő   kékszőlő fajta, direkt-termő azaz nem oltott,  betegségekkel szemben ellenálló

bugyboríkol    buborékol, buborékot vet a víz

bugyelláris      pénztárca

bűcsű              bölcső

büssalma         birsalma

büszke             egres, pöszméte, köszméte

cakompak       minden együtt, mindennel együtt; eredet: Sack und Pack – teljes szereléssel

cigarita            cigaretta

cígat                uszít, piszkál

cikra                szikra

cikrahányó      csillagszóró

cimet               fahéj néven ismert fűszer

cinke               cinege

cirkás              szabálytalan foltok és csíkok vannak a szöveten

cocó                ló, lovacska

coide               coide ne! – vezényszó a hajtott állatnak

curikk              curikk: hátra, tolass hátra (curikkol a ló a szekérrel – hátratolat) eredet: Zurück!

csacsogó         rozsdafarkú / házi rozsdafarkú madár: hívóhangja csattogó hang

csajtos             vizes, nedves, csatakos: csupa csajt a fű – tiszta víz a fű

csanál              csalán

csapófa           aratáshoz a kaszára erősített rendvető fa (somvesszőből, mogyoróvesszőből hajlítva)

császkál           mászkál

csáté                éles szelű mocsári növény: a hivatalos neve mocsári sás

csátékötel        az árpa aratásához készített kötőanyag (ezzel kötik össze a learatott árpát kívébe)

cselő hajsz       tehenek, ökrök hajtásakor használt:  cselő – jobbra, hajsz – balra

csemel             megcsemelsz tőle – gyomorrontást kapsz tőle

csena               ló

csengettyű      az érett szőlőfürtöket vesszőjükkel levágva teszik el a spajzba télre

csepű               kender feldolgozása során keletkező legrosszabb minőségű alapanyag a fonáshoz

csepűpuska     bocfából készült „puska” amivel csepű golyókat lőnek ki

cserba              csorba, törött szélű edény

cserbóka          csorbóka, pitypang, gyermekláncfű (Eger környékén: csormolya)

cseresnye        cseresznye

csesznye          tesznye, csúnya

csiga                csigatészta: négyzet alakú tésztából sodort csőtészta (hasonló a csigahajtás csigatengelyére)

csigaleves        húsleves csigatésztával

csigacsináló     egy bordás deszkalap, amin „csinálják a csigát” – sodorják a tésztát csiga alakra

csigacsinálás   lagzi hetében az asszonyok a lagzis háznál csigatésztát készítenek a lagzira

csiger              csiger bor: másodlagos erjesztés után préselt bor

csík                 mákos csík, túrós csík – tészta

csima               káposztacsima: a káposzta középső része (torzsa)

csimbókos       darabos;  nem egyenletes minőségű pl. a mártás

csirkegomba    rókagomba:  erdei sárgás színű gomba

csizsma           csizma

csorba             kicsorbult edény: a szájánál kitört egy darab (cserba)

csoroszlya       az eke szántási mélységét állítják be vele

csörgősalma    nyári piros édesalma (éretten a magja mozgatás hatására „csörög”)

csuhé               kukoricacsuhé – a kukoricacső borítólevelei

csurgó             csövön kivezetett vizű, befoglalt forrás (a megállónál lévő forrás egyedi neve is ez)

csutak             apró gyerekre, apró állatra is mondták

csutak             húslevesben az összekötött zöldséglevél

csutak             mosogatáshoz használt durva vászonrongy

csutak             szalmacsutak – a ló lecsutakolásához összefogott szalmaköteg

csűr                 magas melléképült a széna, szalma tárolására (szekér is elfért középen)

dagonya          saras hely (vaddisznó dagonya – saras, vizes gödör)

danol               dalol

debella                        nagydarab

delelés             a marha déli itatása, pihentetése

demizsony      korsó, fonott korsó, kívülről befonott üvegkorsó – demizson

deres               leszállt a dér a hideg miatt a földre – deres a fű

deres               olyan szürke ló, amelyiknek fehér fedőszőrei vannak

dikics              görbe kés amivel a suszter vágta a bőr szélét, esetleg valami rosszabb szúró-vágó eszköz

dikó                heverő, kisebb ágy

dióspatkó        dióskalács, hasonló mint a közismert „diósbejgli”

direkció           utasítás, parancs

direkt-termő    nem oltott, hanem gyökereztetett szőlő (betegségekkel szemben ellenálló, apróbb szemű)

disznóölés       disznótor, disznóvágás

disznótök        az állatok – disznók – számára termelt tök

dívány             fekhely, ágy;  Dívány-kő Nekézseny-ben a Mogyorós oldalában

dombéroz        játszik, ugrál a gyerek vagy a macska

domó              kenyérvég

doszt elég       éppen elég, teljesen elég (doszt elég amit ettem, doszt elég amennyi víz van benne)

dögkút                        állati tetemek elhelyezésére szolgáló mély gödör a határban hatóságilag kijelölve

döngölö          fatuskó, farönk két oldalára szögelt léc, amivel a lakásban a földet döngölték

döngölő          vaslap, függőleges szárral, fogóval:  talaj simítására vagy vászonanyaghoz használták

drótostót         vándorló, házaló iparos apróbb javítgatásokat csinált (szegecselés, fazékfoltozás …)

dudva             gyomnövény

duggat            libát töm, ledugja a torkán a kukoricát

dunna              dunyha, tollal töltött takaró

eger                 egér

egrecíroz         mozgat, parancsol (egrecíroztat – parancsolgat) eredet: exerzieren – gyakoroltatni

egyék              egyen (egyék má valamit)

egyel               egyeli a zöldséget: kihúzza a sorból a feleslegeseket

elán                 nagy elánnal kezd neki: nagy lendülettel kezd neki

elejbe              elébe

elkámpicsorodik         elkeseredik, elsírja magát

előz                 eltakar valamit, valaki elé áll így nem látnak tőle

elül                  elül a szél estére – nem fúj a szél, elül a tyúk estére – felülnek az ólba a helyükre

elpucol                        elszalad, eltűnik

első csata        először kelt kislibák, kiscsirkék

elszalajtott      úgy nézel ki, mint egy elszalajtott – rendetlen, mocskos ruházatú

eltelni              nem tud eltelni vele: nem tudja abbahagyni a csodálását, a nézését

engesztel         kiolvaszt fagyasztott, fagyott anyagot

eredj má’         no eredj má’ – most már hagyjál békén értelemben is

ereszke            lejtősre ásott földfelület (lejtakna a bányászatban)

esső                 eső

esső szele        esőt hozó szél fúj

eszetokja         mondásként használt

eszkábál          barkácsol, fúr-farag

fahaj                fahéj nevű fűszer

fahordó kötel  házilag szövött, kb 3 cm széles laposkötél kenderből

fajin                fájintos: remek, nagyszerű (német: fein – kiváló, kitűnő)

fangli              kőműveskanál

farigcsál          farag: esetleg céltalanul vagy időtöltés végett

favágótőke      50-70 cm magas erősebb farönk a földre rakva favágáshoz, fahasításhoz

fejel                 párna

fejeltakaró       lepedőszerű anyag, letakarták vele a párnát, védve a zsírosodástól

Felvég             Nekézseny „felső” része, vége a patak folyása szerint magasabban van

fercseg                        fercseg a zsír –  fröcsköl

ferslók             láda, szecskásláda állatoknak

feszke             faék; kifeszkéz – kiékel

feszt                nagyon (feszt tolta – nagyon tolta, teljes erővel tolta)

figét mutat      fügét mutat, fityiszt mutat

file gambája    a disznófül közepe, amit kivágnak disznóöléskor

findzsa                        bögre, kerámia vagy agyag bögre

finyak             finyakos hús: inas hús

firhang                        függöny

firma               jó firma: jó gyerek, jó ember gúnyosan mondva

firnajsz                        kence, máz: fabútor kenőanyaga –lenolajkence  (másik bevonat a fényes  politúr volt)

firnajszos        eszes, csavaros eszű, furfangos

folyóka           folyókás gyomnövény: a hivatalos neve apró szulák

fon, fonás       kenderszösz-ből, csepű-ből kenderszálat fon a guzsalyon 

foncsik                        összefogott, összefonott haj a lányoknál

fonóház           az a ház ahol az asszonyok-lányok összegyűltek téli estéken fonni

fonottkosár     fűzfából vagy iszalagból font kerek kézikosár kisebb szállításra – krumpli, tűzifa …

fonottkossó     fonottkorsó: fűzzel vagy neylondróttal befonott, körülfonott üvegkorsó

fordít              földet fordít: a termőréteget a föld tetejéről mélyre lefordítja a szőlőültetés előtt

forgatás           a széna szárításánál ha az egyik oldal már megszáradt, villával átfordítják a másik oldalra

fődes padló     döngölt földes aljú szoba, konyha

früstököl         reggelizik

furik                fából vagy mostanában vasból készült ember tolta egykerekű szállítóeszköz

furikol             furikkal anyagot szállít

füstölő            egy kisebb melléképület, ahol a kolbászt és a disznósajtot füstölték a disznótor után

fütyülő                        fűzfakéregből tavasszal készült „furulya” (gyövesztéssel)

gabona            rozs

gajdol              félrebeszél

galárizs            nyaklánc

gám                 szúrós, töviskes fa vagy ebből készült kerítés

gambán vág    fülön csap

gamó               ághúzó gamó: hosszú nyelű kampó vagy kampós végű fa

ganaj               állati trágya

ganajászás       a trágya kihordása az ólból, istállóból

ganajhordás    a trágya kihordása a szántóföldre a téli. fagyos időben

ganca              kukorica vagy krumpliganca: főtt kukoricalisztből vagy krumpliból-lisztből készül

gancsos           görcsös, ágas-bogas (fa)

garám              karám, disznógarám: bekerített jobbára fedél nélküli terület

gát                   kerítés

gázmál            összetapos, összemocskol

gebe                sovány vagy sovány ló

gebernye         megfőzött tyúkhúson a bőrös rész

gebeszkedik    lábujjhegyre állva próbál elérni valamit

géplés              a learatott gabona cséplése a traktor hajtotta cséplőgéppel

gereben           kender tisztító eszköz, hegyes acél fogakkal

gersli               árpakása, hántolt árpa – jellegzetes használata a töltött káposztában

gésztinóc         mars ki, eredet: geht hinaus

gíga                 gége, libanyak

girind              görény

girindező kutya          kotorék eb, tacskó

glancol                        fényesít, tisztít; eredet: glanzen – ényesíteni

gombóta          tésztaféle a levesbe, kézzel szaggatott (reszelt tészta helyett)

gordony          mezei aszat ami főleg a vetésben nem kívánatos

gordonyozik   a zöld vetésben a mezei aszatot vágja ki a gordonyozóval ami egy hosszú szúró-vágó eszköz

göcsörtös        görcs a fában, deszkában

görhő              kukoricagörhő – kukoricalisztből sütött „édeskalács”

grabanc           grabancon fog – nyakon csíp (gallér?, kabátgallér?)

grasszál           sétál „ mutogatva előkelőségét”

gumipuska      csúzli

guzsaly                       kender fonásához használt eszköz (alsó részére ráülnek, felülre a szöszt teszik)

gyösz              elgyösz: eljösz

gyövesztés      a tavaszi mézgás fűzfáról a héját ütögetéssel szedik, mozdítják fel, húzzák le

gyufaméreg     a gyufaszálon lévő gyújtóanyag vagy a gyufásdoboz gyújtó oldala

gyűrő              gyűrű

ha                    hanem helyett (nem a bótba vótam ha a postán)

habajka           szétszórt, ügyefogyott,  figyelmetlen

had                  rokonság értelemben is használják; a Kapás had – a Kapás rokonság

hadovál           mellébeszél, félremagyaráz

hajnaltűz         a lagziban hajnalban a szabadtéren, úton gyújtott szalmatűz, amit körbetáncolnak

háklis              érzékeny valamire; rosszul esik neki valamilyen szó, téma

haluska            galuska: vízbe „szaggatott” tészta

hamvas            szállításra szolgáló „vászonkendő” az asszonyok részére, háton-vállon hordva

hangya                        a Hangya Szövetkezet élelmiszer- vagy italboltja

hapták             vigyázba áll; eredet: Habt Acht! – Vigyázz! (vezényszó)

hátamon          hátamon viszlek be a házba – előre megyek, mutatom az utat

hátyi                fonott fűzfakosár, amelyet a háton hordtak a vállra vetett kötelével

hátyikosár       fonott fűzfakosár, amelyet a háton hordtak a vállra vetett kötelével

hebrencs          szeleburdi, mozgékony gyerek

hékás               fickó, ember, gyerek vicces megnevezése

helytelenkedik                        helytelenül, rosszul viselkedik takarékosságból összevonva

henceg            dicsekszik

hendergőzés    az elvetett búza földjének síkba dolgozása ló húzta forgó fahengerrel, hendergővel

hendergőzés    gyerekek játéka, amikor fekve gurulnak a lejtőn lefelé

hengerelt fal    festőhengerrel mintázott fal

here                 lóhere takarmánynövény

hermónika       harmónika, népiesebb nevén tangóharmónika

herőce             csörögefánk közismertebb néven

hetfű               hétfő

hétköznapló    hétköznapi, azaz munkás viseletre való ruha

hévér               mechanikus emelő teherautókhoz, buszokhoz használták

hidegvágó       acél vágószerszám amit kalapáccsal kell ütni, drótok-lemezek vágásához

hídlás              disznóól, istálló vastagdeszkás alja

hível                elhível a leves – elhűl, kihűl a leves

hívítős cukor   mentolos cukorka

hokedli            szék, támla nélküli

hordás             a learatott búza, árpa, gabona behordása a házakhoz vagy a Fűdesre  a gépléshez

iborka              uborka

ibrant              ibrantsd meg – valami állatot, állatokat más irányba tereléshez megriasztja

icsar                vicsorog, vicsorít

igyék               igyon (igyék má!)

ímeleg             émelyeg  (a gyomra)

innya               inni

inóf                 elmegy, elszalad:  akkor inóf – most már szaladj

inóf mars         rögtön szaladj, rögtön indulj

irányzomra      körülbelüli mérés, igyekezve a jó irányba mérni valamit

irka                  füzet

iszkiri              most osztan iszkiri – most aztán tűnjünk el

itatókút           kút vagy forrás ahol a mezőnjáró állatokat itatták

itt                    ivott

íz                     az íz egye meg; káromkodás

Íz, éz               jó éze van ennek az ételnek: jó íze van ennek az ételnek

járóka              járni tanuló gyerekek számára

járom               a tehenek, ökrök szekérbe fogására használt faeszköz

jártatja ..          jártatja a száját – folyton beszél

jártatás                        a lovat szokták jártatni, amikor nincs elég munka, mozgás a számára a téli időben

javába van       a kapálásnál azt jelenti a legjobb időben van, nem sáros már és még nem kiszáradt a föld

jegenye alma   nyári alma, kissé fanyar, a fája a jegenyefához hasonlóan nő

jegenyefa        jegenye nyár: vizes helyen nő, erőteljesen felfelé álló ágakkal

kabáz              összekabáz: összekever, hirtelen munkával, figyelmetlenül elront

kacskaringós   kanyargós (út)

kácsong            rendetlenkedik

kajmul             elkajmul – elhajlik esetleg kicsorbul

kajtat               megy, szalad

kákabinkó       káka, gyékény virága-termése a buzogányos-bunkós kinézetű feje miatt

kakréj              kakas

kalandáriom    kalendárium

kaláris             nyaklánc

kamóca           köves talaj – kőkamóca

kaparó             csirkeláb, a comb nélküli alsó rész

kaparó             kapáláskor, ásózáskor a sáros föld leszedésére használt fa- vagy vasdarab

kapca              csizmába, bakancsba használt rongy, amivel a lábat betekerik (zokni helyett)

kapizsgál         kapizsgálod? – érted?

karaj                karéj kenyér

karbid             karbid lámpa – bányászlámpa: karbidból víz hatására létrejövő gáz égése adja a fényt

kardozás         vívás fakarddal a fiúknál

karének           énekkari próbát, előadást jelentett

karingat           görget, gurít

karos lóca        háttámlás, oldalkaros deszkalóca

karul                gurul, elgurul – elkarul

kas                  fűzfavesszőből fonott kas főleg kiscsirke, kisliba legeltetésére a fűben ezzel lefedve

kasika              mocsári növény

kaszafén          kaszához való fenőkő

kaszakocs        a kasza markolati része amit jobbkézzel fognak

kaszatarisznya             a kaszához való eszközök  tárolására, hordozására (szőtt vászonból)

kaszaverés                   kaszapengéjének ütögetése kalapáccsal, ezáltal vékonyítva-nyújtva az élét

kaszaverő kalapács     a kasza pengéjének élesítéséhez szolgáló kemény, rövidfejű kalapács

kaszaverő        a kasza pengéjének élesítéséhez szolgáló acélüllő egy földbe üthető kúpos fában

kászta              izgága

katula              skatulya, doboz (gyufáskatula)

kavircol           megy esetleg jön-megy, téblábol (humorosan)

kecskelábú asztal        „X” alakú lábakkal ellátott általában szétszedhető asztal

kékfőd                        az Ata-völgyben kiásott, a házak kék színűre meszeléséhez használt anyag

kékkő              rézgálic a szőlő permetezéséhez

keleb               kebel; kelebébe rejti

kéménykotró   kéményseprő

kenderáztató   kenderáztató mocsolya a levágott kender feldolgozásához

kenyérhaj        kenyérhéj

kerekes guzsaly          rokka: kender fonásához, lábbal egy kereket hajtanak ez forgatja az alsót (orsót)

kerekkötő        kerekkötő lánc: a lejtőkön lefelé a szekér hátsó kerekét megkötik, hogy ne forogjon

kereszt            búzakereszt: a  learatott búzakévék összerakva a szántóföldön

keresztfa         búza hordásakor a  felrakott kévék lefeszítésére szolgáló farúd

kérő                 kéretés, kézfogó : eljegyzés

keze alá           keze alá dolgozik: mindent előkészít, odaad a kezébe valakinek

keze alatt        valakinek a felügyelete alatt dolgozik, valaki keze irányítja

keze ügyébe    a kezéhez közel készíti, előkészíti, odakészíti

kifogó             a csecsemők törölközője, kendője a fürdetés után ebbe törölték őket

ki kell lépni     sietni kell

Kilső sor         Anyik alatti, Sordély tetőre vivő utca ami a katolikus templomtól indul

ki van állva     el van fáradva

kishíd              patak feletti gyaloghíd, deszkapalló

kisszék                        deszkából készült alacsony, háttámla nélküli szék (sámli)

kitanál             kitalál

kitőti               jó’ kitőtötted az időt! – sokáig voltál, jól eltöltötted az időt

kíve                 kéve, búzakéve, a learatott gabona összekötve

kível                kívül – kint; rajtad kível – rajtad kívül

koboz              kaparászik, „zajong”

kócs                kulcs

koksz              gőzmozdony fűtésére szolgáló préselt szénpor (tojásbrikett) ami a vasúton is elhullott

kolonc             kutya nyakába kötött fadarab, hogy nehezebben tudjon menni, elkóborolni

komendíroz     parancsolgat; eredet: kommandieren /német/ – parancsolni

kommendál     a lányt a legénynek vagy családjának ajánlja illetve fordítva

kommendál     felkínál eladásra, megvételre

komora            kamra

komót             komód

kompánia        had, csapat; eredet:  Kompanie – század

kompri            krumpli, burgonya

koncsorog       kóborol, elkóborol, elmászkál

kondás                        disznók pásztora – kanász

konkordi szőlő            kékszőlő fajta direkt-termő azaz nem oltott, nagyobb szemű, illatos

konyi               ló

korc                 gatyakorc – az összehúzó madzag helye a gatyaderékban

korhely            züllött

kormol            a koromtól tisztítja meg a tűzhely csöveit, amik a kéménybe vezetnek

koslat              jár, járkál, megy  (megint hova koslatsz?)

koppózás         tyúk, csirke kopasztás, tisztítás

kossó               korsó, üvegkorsó, fonottkorsó – fűzzel vagy neylondróttal fonott korsó

koszt               élelem az étkezéshez

kotoz               kaparászik, zajong, keres valamit

köcsög            tejesköcsög: tej tároló agyagedény, lekvárosköcsög – csorbult, így tejhez nem volt alkalmas

kőfúró hal       patakban található apróhal

köpül               vajat köpül, vajat készít kézi erővel a köpülőben

kőttkalács       keltkalács

kötték             kötötték

kredenc           „konyhaszekrény”, aminek alul fiókos felül üveges vagy ajtós része van

kriptály           olyan sírgödör, ahol a leásás után előrenyúló üregbe (kriptály) tették a koporsót

krumliganca    főtt krumpliból készült étel; sütőben megsütve tepsiben és túróval, tejföllel fogyasztva

krumplipuska              libatollból készült „puska” amiből krumpliszelet darabokat lőnek ki

kukoricafosztás          ősszel a kukoricacső „letisztítása” a csuhétól

kuperta            boríték

kutacs             piszkavas a tűzfelszításhoz (hajlított lemez vagy gömbvas anyagból)

kutul               kotor, kavar, keres, felforgat

külyök             kölyök

kvártély           szállás; eredet: Quartier – szállás

lagzit lesni       a vonuló násznépet megnézni az utcán

lajbi                 mellény, varrott mellény

laksa                tészta amit a platnin sütöttek és a levesbe teszik tördelve

lápa                 nagyobb terjedelmű mélyedés, gödör vagy laposabb rész  a dombok alján

lapu                 lapulevél: széles, nagy levél a növényen

laska                krumplilaska, amit sütnek a platnin és megkenik zsírral, megsózzák

láttatja             nincs semmi láttatja –  nincs semmi látható eredménye

lecel                lecezik, léceket rak, szögel a tetőre

lelécel              eltűnik, lelép

lenyitós           lenyitós szekrény, aminek az ajtaja alul zsanérozott tehát felülről kell „lenyitni”

leppentő          disznóól etetőajtó, ami felfelé-előrefelé nyílik (tehát lengő ajtó, amit a tetejénél rögzítenek)

libatömés        a libák téli hizlalása kukoricával

lóg az eső..      lóg az eső lába: hamarosan eső lesz, vagy már esik is a távolban, csíkokban

lópokróc          durvaanyagú (lószőrrel szövött) szekérbakra vagy álláskor a lóra helyezett takaró

lósóska            mezei növény, magas barna termés-szárral

lucázás                        Luca ünnepén a legények a kapukat leszedték, lecserélték vagy eldugták

magazin          bolt, népbolt, vegyesbolt

magok             maguk (magok vótak? – maguk voltak?)

májfa               májusfa, amit május elsejére állítanak a legények a lányoknak

mákospatkó    mákoskalács, hasonló a „mákosbejgli”

mál                  napos, jobbára déli lejtőjű lankás domboldal

málé                kukoricamálé:

málészájú        ügyetlen, félénk, visszahúzódó, tapasztalatlan

mamáni           Hova mégy? – Mamáni (mamáékhoz) Hol vótal? Mamáni  (mamáéknál)

mamlasz          ügyetlen

mancsos          sáros, ragacsos

markolya         apró édes termésű szilvafa

maródi            táppénzen van, nem dolgozik; eredet: Marode  – gyengélkedő (ember)

marok              marék

mátyásmadár  szajkó madár

megálló           vonat megálló, váróépület nélküli vasúti megálló

megélesít         megélez; kést vagy fejszét, sarlót

megent                        megint – megent nem vót jó

meggebed       megszakad (az erőlködéstől)

megmakuláz    legyőz, jobban teljesít

megszolgál      ho’ tudom én ezt me’szolgálni – hogy tudom én ezt megszolgálni- viszonozni, „visszafizetni”

mellyesztés     liba- vagy kacsa-toll tépése dunnába, párnába

menek             megyek (mënëk – a jellegzetes palóc  ë–betűvel)

menek a …     hova mégy? – menek a dolgomra

menetke          menyét

menőnk           megyünk (mënőnk – a jellegzetes  ë–betűvel)

mérges             haragos vagy  mérges; mérges kutya – harapós kutya

meszo              paprikáskrumpli

mihent             mihelyt  (mihent ez megvan …)

mindég            mindig

mink                mi

mire vetsz?      Mire gondolsz? – arra vetek, hogy a róka vitte el a csirkét

mis vagy?         Milyen vagy?

mocsolya         a rétben ásott 2-3 méter átlójú vagy átmérőjű vizesgödör

morvány          morványkalács: a lagzira sütött édes keltkalács

moslék            disznóknak való „összekevert” eledel (konyhai maradék, korpa, dara, főzött krumpli, tök …)

motolla            a fonott kender áttekerésére szolgáló eszköz

motoszkál       tevékenykedik, tesz-vesz

muzsikaszó     olyan muzsika, ami szól az ember lelkéhez

nehány                        néhány

nejlondrót       bányászdrót: színes műanyag bevonató vékony, egyeres acéldrót bányai robbantásokhoz

nem tér el        praktikus összevonás: nem fér el és nincs tér hozzá (esetleg nem tér ki)

noha szőlő       fehéres, sárgás szemű direkt-termő, könnyen hulló

nyakló             a ló nyakára tett széles bőrszíj: a szekér irányítására, fékezésére szolgál

nyálító             a kenderfonásnál a csepű sodrásához nyál is kell, ehhez kellettek savas ételek

nyálító             aszalt szilva, susinka, fagy által megcsípett vadszilva amit a padláson tároltak gallyastól

nyammog        rágcsál, rágicsál

nyápic             bátortalan

nyavúkol         nyávog

nyess               nyers

nyikhaj            rossz viselkedésű, semmi ember, csavargó

nyírág              nyírfa ága, amit ősszel a hó, az udvar sepréséhez begyűjtöttek

nyírfaseprő      nyírágból kötött seprű nyéllel ellátva

nyiszog           nyiszog, mint a kenetlen kerék

nyitol              szegecsel

nyizgol            vagdal, vág valami életlen szerszámmal

nyörteni          szaggatni, tépni esetleg még nagy erővel tépni pl. a füvet

nyövés            kender nyövés: érett kender kiszedése a földből, kendervászonnak

nyuszifül         dísznövény kertben, temetőben: puha, bársonyos levelű, gyapjas tisztesfű a hivatalos neve

nyüst               nyist: kenderszövésnél a szátyván használt eszköz a szálak tartására, rendezésére

obsit                obsit, katonai leszerelő irat; eredet: Abschied – végelbocsájtó (irat)

ócsó pályinka              aratáskor jellemzően ezt itták (a melegben az alacsonyabb szeszfok is elég volt)

ódalgó             oldalazó rák a patakban

okuláré            szemüveg

oltsd le            a villanyt, kapcsold le a lámpát

orkánkabát      vízálló anyagból készült barna, béleletlen hosszúkabát

ortás                tisztítás, irtás, cserjék – gazok kivágása

ortókapa          keskenyfejű, U-alakú, igen erős kapa, amivel ki lehet vágni még a cserjét is

oszt, osztan     tehát, és jelentéssel (oszt kész – tehát kész, és kész)

ölet                  ölet, öleti: a nadrágnál, ahol annak  a szára elágazik

öl                     mértékegység régen: 1,9019 méter; kb. a széttárt férfikarokkal átfogható

öl fa                jellemzően: a fa tűzhelyhez hordásakor a behajlított balkézre rakott faanyag (magához öleli)

öntözködés     locsolkodás Húsvétkor

ösmer              ismer (valakit)

összömarok     összemarék: mértékegység – összefogott tenyérbe elférő mennyiség

pacérozik        futkározik

pacuha             rendetlen öltözetű

pacurka           maskarás, álarcos, farsangoló vagy a határban állított madárijesztő

pacsmagol       összeken, összefestékez

pad                  padlás

pajesz              oldalszakáll, pofaszakáll

pakompart       pofaszakáll; eredet: a német Backenbart szóból

pákosz             mozgékony, rendetlen

pampuszka      fánk

pankét             olyan sírgödör, ahol a leásás után két oldalra csúsztatták ki a koporsót

pankét             útoldal, emelkedő, emelkedős oldal

papsajt             gyomnövény, aminek zöld, korong alakú ehető termése van

parhét              tűzhely, sparherd ( spar /német/ – spórolós, takarékos ;  herd /német/ – tűzhely)

pászít              illeszt valamit

pászma            szövésnél: egybefogott 100 szál fonott kender

passzentos       pontosan összepasszol, összeilleszthető

paterol             elpaterol: elrak, elvisz onnan – eltesz onnan

patics              patics kerítés – vesszőből font kerítés (pacsit alakban is előfordul)

Patócsik          Nekézseny egyik része: az Arany János utca környéke

patrac              rendetlen öltözetű

paxit                ipari robbanóanyag

peckás             az iskolai cserépkályha „tűzfelelős” diákja, bármikor joga volt felállni, rakni a tűzre

peckes             dölyfös, büszke viselkedésű, tartású

pectej              borjúszületés utáni második fejést felforralva eszik meg  (első fejést a borjú kapja)

pécsik              bögöly

pelyva             a gabonafélék géplésénél (cséplésénél) kalászokból keletkező hulladék

pendel             pendely,  pendel: női alsóruha vászonból, esetleg hálóruha

penye              kényes, nem elég „erős” természetű

pepecs             pepecs munka: aprólékos, nem haladós, hosszú ideig tartó munka

pessett             pessedt, possadt: romlott, rosszízű – savanyú?  megpessed – megromlik a lé

petróslámpa    petróleumlámpa

picérke                        picérkegomba: csiperke, champion nevű mezei gomba

picsog             sírdogál

piheg               liheg

pihinka            pelenka

pille                 a felforralt tej tetején megjelenő réteg

pimpó              cserbóka, csorbóka, pitypang, gyermekláncfű (Eger környékén: csormolya)

pimpós bor      romlott bor, aminek a tetején fehér réteg van

pingál              fest, ecsettel mintát fest

pipál                pipál az erdő, pipál a Bükk: eső után párázik, a pára felszáll az erdőből

pipiskedik       lábujjhegyre áll

piricka             vékony

piszmog          lassan csinál valamit

pitar                pitvar

plajbász           ceruza

platnyi             a parhét öntöttvas teteje (tűzhely, sparhelt) eredet: sparherd – takarékos tűzhely

platnyikarika   a platnyinak az a része, ami öntöttvas karikákból van és ezek külön kiemelhetőek

pokróc             háziszőttes szőnyeg és az ágytakaró is

porció              adag; eredet: Portion – adag

posatt              possadt: romlott, rosszízű – savanyú

pozderva         a kenderfeldolgozás szemete ( a kender belső, kemény szála vagy szára)

pöföteg           pöfeteg gomba a hivatalos neve

prézsmitál       magyaráz, prédikál (fölöslegesen)

prezsmiter       prezsbiter a református egyházban   

prics                fekhely nyers deszkából vagy fonatból összeütve

priccses nadrág           széles, buggyos felsőrész és szűk térd alatti lábszár (esetleg gombbal); bricsesz

prücsök           tücsök

pucol               krumplit pucol – hámoz, cipőt pucol – tisztít

pucúr               has, kidomborodó has főleg gyereknél

pufajka            bélelt, derékigérő munkáskabát pamutanyagból

puhakő                        erősebb állagú homokkő (tufa)

pusmorog        sustorog, sugdosódik

puszlik            ebéd vitel a gyermekszülés után (puszlikos kosár)

ráfordító         ablak, ajtó bezárt állapotban rögzítésére szolgáló fém L-alakú forgatóvas

rajcsúroz         szaladgál, zajong; eredet: Reitschule – lovagló iskola

rakonca           függőleges támasztófa, támasztórúd, amit szállításkor a szekéren és utánfutón használnak

rangasz            rendetlen öltözetű

rapcsos            rücskös, érdes, erezett felületű

raport              megbeszélés, „kihallgatás”; eredet: Rapport – kihallgatás

rázogatás         a lekaszált vastag fű vagy lucerna szétrázása villával, hogy jobban száradjon

reckíroz           megpróbál, szerencsét próbál, kipróbál (riskiert /német/ – kockáztat)                     

régi út             régi makadám út nyomvonala a Malomútban

regula              szabály, szabályzat; eredet: Reglement – szabályzat

rekesztés         elrekeszti, megrekeszti a patakot (felduzzasztja a vizet)

rekli                 gyerekruha, felsőruha, gyerek kising ami hátul gombos és elölről adták rá a gyerekre

répareszelő      lemez-szerszám nagy fogakkal: a marharépát reszelték rajta az állatoknak

ríjok még         sírok még

riktig               valóban  (richtig  /német/– igaz, korrekt, valóságos)

riktol               igazít; (richtung /német/ – irány, megigazítás) RICHT EUCH! (Jobbra igazodj!)

ringlispíl          körhinta; eredet: ringli –karika, kör,  spiel: játék

rizskása           rizs, hántolt rizs – az árpakása vagyis hántolt árpa után elnevezve

rocska             öntöző vagy vödör

rostokol           várakozik, téblábol

róstol               kikaparja a parazsat a hamuból az öntöttvas róst feletti részben

rossz                rossz álljon bele – káromkodás

rózan               józan (kirózanodik – kijózanodik)

rőf                   1 rőf = 80 cm, a szátyvára 20-60 rőfnyi anyag fért fel

rudallókötél    vastag kötél amivel a szekéren leszorítják a learatott búzát miközben behordják

rudas               szénarudas az a kisebb boglya amit két ember visz a két szénahordó rúdon

rukkol             kirukkol valamivel – előáll valamivel; eredet: Rücken – vonulni

sajmol             belet tisztit /disznóvágáskor/

sajtalan            sótlan

sajtár               a tehén fejésekor ebbe fogták fel a tejet, ebbe fejték bele (zománcozott edény fogólyukkal)

saller               belsőgumi defektfoltozására tojásdad aluminium doboz (rászorították és meggyújtották)

sank                sóder, kavicsos anyag

sarnyú             széna a második kaszáláskor

seggenülő        seggenülő bab: bokorbab, ami nem kúszik fel a karóra vagy a kukoricára (ül a seggén)

sejdít               sejt valamit

semlyék           mocsár, mocsaras hely

senkiházi         csavargó negatív értelemben (senki házához nem tartozik)

sereg               sërëg: forog, pörög (a jellegzetes palóc „ë” betű az „e” helyett)

sergő               általában rossz, elhasznált fonóorsóból készített pörgetős gyerekjáték

sergő               körhinta a búcsúban

sezlony            ágy, amely rugós és kárpitozott

sifony              ruhás-szekrény

sifra                 egyenes bot vagy szál

síkárló             sodrófa, nyújtófa a tésztanyújtáshoz

síkos                csíkos, csíkos minta

sikta                műszak (a bányában, gyárban – 6-tól kettőig vagy 2-től este tízig …)

sikta                oszt sikta: kész, vége (műszak vége)

siltes sapka      szemellenzős sapka (schild /német/ – szemellenző)

simi                 simi cipő, vászon tornacipő (dorkó)

sing                 díszítő lyukacsos, varrott  „szalag” amit a boltban vásároltak készen

singolás           a sing felvarrva a párna, dunna szélére

sinkózik          csúszkál a jégen cipőtalpon

sipirc               most osztán sipirc – most aztán futás

sivít                 visít, sípol

slafrok             női ruha, „hálóruha”( schlafen – aludni és rock – szoknya) másnéven viganó

slengol            mozgat, keresztben átlósan, hol az egyik hol a másik végről

somozni          somot szedni (egy időben pénzért begyűjtötték mint gyógynövényt)

somzani           lehámozni, lehámlani mint az érett hagyma külső részei

sor                   utcasor: sori vagy sorosi legények – ebben az utcában lakó legények

soroglya          kő vagy beton hordásához használ eszköz deszkából, amit két fogóval két ember visz

soroglya          saroglya, a szekér hátulján lévő rész

sózóka             apró szemű kékszilva, a vadszilvához hasonló ízzel, de faformára nő

söndörget        ujjai között forgat, pöndörget

spajz                spájz, élelmiszer tároló kamra

spendírozik     gondolkodik, mérlegel

sróf                 srófold meg – szorítsd meg, csavard meg, csavard feljebb (sróf – menet, menetes rúd)

srófra jár         egy srófra jár az agya – egyet gondol

stampedli        pálinkás pohár 3 cl méretű

stampó                        pálinkás pohár

stampós pohár

stanga             feszítővas: kb. 120 cm hosszú erős vasrúd a két végén kihegyezve (emelésre, szétfeszítésre)

stimmel           egyezik (stimmen / német/ – összhangban van)

stímol              hangszert hangol, hangnemet egyeztet (stimmen / német/ – felhangol)

stoki                szék, hokedli katonanyelven

strajfa              elválasztófa az istállóban

stram               stram ember- jókiállású, erős ember

stróf                eredet: Strafe /német/ – büntetés, fenyítés

subickol          csizmát vagy cipőt tisztít, fényesít

suhinka           kb. 60-80 cm-es hajlékony bot, amire sárgolyókat lehet tűzni és így nagyerővel eldobni

sulyok             sulyokkal verték a mosás közben a ruhát (faragott deszkadarab)

surc                 kötő a férfiaknak, amivel megóvják nadrágjukat a kosztól a házkörüli munkáknál

susinka            aszalt alma esetleg aszalt szilva

suszter             cipész: cipő, csizma készítő és javító

suszterol          elpakol, elhelyez, begyömöszöl

suvickol          csizmát vagy cipőt tisztít, fényesít

sűdő                süldő malac: nagyobb korú disznó, már nem malac, de még nem hízó

sürgő               körhinta

süsü                 nem normális, hibbant ember

szakajtó           gabona (rozs) szalmából fonott kúpos formájú tároló és egyben mérőeszköz

szalagóriás kalács       szalakálival készült szárazkalács

szalmahúzó gamó       a szalmakazalból egy adag szalma kihúzására szolgált

szánka             szánkó fából vagy vasból

szánkázni        szánkózni

szánkaódal      a lovas-szán két oldala, amit használatkor összeállítanak

szárnyacskafa             juharfa, aminek a termése (szárnya) kettétörve forogva, pörögve esik lefelé

szaszuka          olyan világoskék ibolya-féle ami a mezőn található általában és nincs illata

szátyva            szövőszék, ami fából készült és összerakható, szétszedhető

szecska            összevágott, aprított anyag állatok etetésére (ló, tehén)

szecskavágó    kézzel hajtott acél vágószerkezet a kukoricaszár, marharépa összevágására

szédel              szédül, elszédül

szeker              szekér, parasztszekér

szekerce          faragó fejsze, aminek nagyobb méretű kicsit elfordított feje van: az ácsok használták

szekerderék     a szekér középső része, a szekéroldalak közötti rész

szekerkenőcs   szekértengely zsírozására szolgáló piros ipari kenőzsír

szekfűvirág     sugártalan székfű hivatalosan

szeleburdi       mozgékony, meggondolatlan, hirtelen természetű gyerek

szemel az eső  szemerkél az eső – alig esik még, apró cseppekben

szemellenző    a ló szétlátását gátolja a szekérbe fogva

szénahordó     szénahordó rúd: két darab 3-4 méter hosszú farúd, amin 2 ember viszi a szénát

szénavágó       szénaboglyánál használt éles acéleszköz, a széna darabokba szedésére, vágására

szín                 vagy szárazalja: tetővel fedett rész, aminek jellemzően nincs oldala (max 3 oldala van)

színe                az anyag (szövet) elülső oldala (a visszája az anyag hátoldala)

szódásszekér   szódásüvegek szállítására

szopósmalac    kismalac, amit még szoptat az anyakoca

szög                utcák kb. derékszögű találkozásánál alakul ki

szög                szeg, amit kalapáccsal bevernek a fába

szösz               kenderszösz: kikészített kenderszálak fonás előtt kukoricaszösz: kukoricacső tetején

szöszmötöl      lassan, aprólékosan tevékenykedik

tajkol               tákol, javítgat

takarás             a megszáradt széna összegyűjtése boglyákba (takarni – szénát gyűjteni)

taktus              ütem: üssed a taktust – adjad az ütemet, ritmust

talló                 tarló, ami az aratás után visszamarad a földön lévő gabonaszálakból

talló hántás     a learatott vetés utáni tarlót nagyoltan felszántja, leforgatja

tallórépa          a tarlóra vetett őszi répa állati takarmánynak

talyiga             taliga, kisebb általában kétkerekű szekér

tapicskol         egyhelyben tapos

taposgál          összetapos

taxi                  személygépkocsi: elsőként a faluban inkább az állami taxi jelent meg, mint személykocsi

tefu                 tehergépkocsi (TEher FUvarozó vállalat tehergépkocsija volt csak annakidején)

tehen               tehén

tehencsorda    tehéncsorda: a mezőre kihajtott tehenek

tejbekocka      tejben főzött kockatészta – leves

tejesfazék        anyagból készült tejesedény, tejesköcsög

tejesfazéktartó                        a gát oszlopai közé szerkesztett tüskékkel ellátott fa, itt száradtak a tejesfazekak

tekenő             teknő: lemeztekenő, fatekenő

teker’ meg       no teker’ meg: káromkodás ha valami nem jól sikerült

telázsi              polc vagy polcos, falhoz állított deszkaalkotmány a spajzban

tesped             pihen; negatív értelemben

teszőnk           tëszőnk: teszünk (palócos ë betűvel)

tetyű               tetű

tidő                 tüdő

tík                   tík vótatok? – ti voltatok?

tilinkó             furulya

tiló                  kender szálait összetörő lábon álló faeszköz

tilol                 használja a tilót

tinó                 kiherélt bikaborjú

tirhulj              tűnj innen, takarodj

tokos               tokos madár: madárfióka aminek még csak a tollai tokja látszik (esetleg legényke)

tollfosztás       libatoll fosztása, tépése a párnába, dunnába

tologó             fekvőhely, felnőtt vagy gyerek részére aminek kereke volt és napközben az ágy alá tolták

tolyú               toll

tolyúseprő       a liba szárnyának a levágott vége /por törlésére, seprésére használták/

tonna, kistonna           hordó, kis hordó

tompor                        comb, csípő tájéka

topolya fa       topolya nyárfa: vizes helyeken növő puhafa, szétágazó gallyakkal

torkos              torkos láb: bokarészen vastagabb láb, főleg csizmánál okoz gondokat

tő                    tű

tőke                 favágótőke: 50-70 cm magas erősebb farönk a favágáshoz, fahasításhoz

tőke                 szőlőtőke a tőkés szőlőművelésnél (ellentéte a lugasos művelés)

töklámpa         tökből, disznótökből kifaragott lámpa, amibe gyertyát tettek világítani

töklotyó          tökleves, tökfőzelék

tökmag            kistermetű vagy kisgyerek értelemben is használatos

tömkeleg         tömeg, sokaság, számtalan: tömkelegével – megszámlálhatatlanul sokan

törek               a gabonafélék géplésénél (cséplésénél) kihullott törött száldarabok (hulladék)

töretés             kender, kenderszárak töretése a malomban

troszka                        darabos szénhamu

turbuk             párna varrott szövetanyaga, amibe töltik a tollat

tyűkör             tükör

tülled              tülled ne! – vezényszó az igásállatnak:

ugráncozik      ugrándozik

úritök              sütőtök

útilapu             nagy útifű a hivatalos neve

útkaparó          útkarbantartó, útszélét karbantartó

ülep                 a nadrág azon része, amire ülnek, fenékrésze

ülésdeszka      egy keményfa deszka, a szekér elejére a lőcshöz rakva keresztbe, erre ül a hajtó

üsző                üszőbornyú – a nőnemű kicsi szarvasmarha – tehén lesz belőle

vajling             zománcozott, nagyméretű kétfülű „tál”

vakaró             kenyérvakaró, a kenyérsütésnél az utolsó „összevakart” adag

választási malac          az anyjától épp elválasztott, már moslékra fogott eladható malac

válló                vályú: etetésre itatásra szolgáló fa, fém, beton anyagból

vállós út          vályús út, erőteljes mély keréknyomokkal rendelkező út

vasbakó           nagykalapács  kb. 5 kg (másik népi neve Samu)

vasárnapló       vasárnapi és ünnepnapi viseletre való ruha

vaskó              rossz, törött, rozsdás kés udvari pucolásokra, sárkaparásra

vattok             kik vattok? – kik vagytok?

vég                  vég vászon, szövött vászonanyag mérésére

végtellős         végtellős végig: a végéig, egészen a végéig ugyanúgy

véka                mérőeszköz, mértékegység (1 véka=4 szakajtó, 1vékás föld= 300 négyszögöl föld)

vendégódal     vendégoldal – hordásnál a szekér két oldalán hosszában elhelyezett rudak

veres-szilva     nyári leveses kékszilva-fajta

vetélő              kender szövésénél használ csónak alakú eszköz ami a kereszt- hímző szálat vitte

vídul az idő     javul az idő, mindjárt kisüt a nap

viganó             női ruha

vigéc               úriember, de inkább rossz értelemben; német „megszólítás”: Wie geht’s? – Hogy vagy?

viharkabát       erős, némileg vízhatlan erős vászonból készült kabát

viharlámpa      lemez-szerkezetű, felakasztható, üvegezett olaj vagy petróleum lámpa

villanypászta   lakott területen kívüli nagyfeszültségű vezeték kitisztított útvonala

vinkó               gyenge, rossz bor

virágos bor      romlott bor, aminek a tetején fehér réteg van

visszája           az anyag (szövet) hátoldala (elülső oldal a színe)

vizes-szék       olyan szék, hokedli, láda amin az ivóvízzel teli vedret tartották (esetleg ivóbögrét is)

zabostarisznya                        a ló etetéséhez használt tarisznya, amit kint a határban akasztanak a ló fejére

zíbol                tör-zúz

ződ ágra…      nem tudok ződ ágra vergődni vele – nem tudom megérteni, megegyezni vele

ződel               a szőlőben a zöldhajtásokat egyeli, ritkítja

zsámiska         másik nevén kukoricaganca: sós vízben főzött kukoricadara

zsemlye           zsëmlye – zsemle

zsétár              a tehén fejésekor ebbe fogták fel a tejet, ebbe fejték bele (zománcozott edény fogólyukkal)

zsinatol           zajong

 

 

 

 

 

 

 

1986-ban történt, hogy szinte az akkori egész tanári kar /5 fő/ plusz 2 férj és 22 tanuló vett részt a nyári táborozáson Szegeden, a Tisza partján levő Úttörő Vízitelepen. Szép központi épület, nagy és főleg nagyon meleg sárga sátrak, mellettünk a Tisza- minden adva volt egy jó táborozáshoz. Megérkeztünk, elhelyezkedtünk és este mindenki rendben lefeküdt.

A meglepetés reggel jött. Álmos gyerekfejek bukkantak elő a sátrakból és szinte valamennyien piros pöttyösen! Mintha egy piros festékkel teli ventilátor működött volna éjjel a sátrakban! Talán csak 1-2 gyereken és a felnőtteken volt kevesebb. Főleg az arcuk, nyakuk, karjuk volt tele kiütéssel. Megijedtünk. Találgattuk az okokat: fertőzött víz, ágynemű, ételmérgezés? Hiszen mindenkinél azonos volt a tünet. Senkinek nem fájt semmije, csak vakaróztunk.

Rabb tanár úr és én nyakunkba vettük a várost, hogy kerítsünk egy orvost, aki kijön a táborba. Nem akartunk bevonulni egy rendelőbe sem, mert mi van, ha ez mégis egy járvány?! Végül találtunk egy doktornőt, aki a rendelése után kijött hozzánk és mindenkit megnézett. Semmi kórosat nem talált, csak a kiütéseket és a viszketést. Hosszas tanakodás, kérdezősködés, telefonálgatás után kiderült, hogy az előző napokban végeztek szúnyogirtást ezen a partszakaszon. Mi valószínűleg erre lettünk allergiásak. Nosza, újabb út a gyógyszertárba pár üveg rázókeverékért. A piros pöttyök hamarosan fehérre változtak. Estére úgy néztünk ki, mint egy harci festékkel bevont indián csapat. Mivel a keveréket még 1-2 napig használni kellett, így utaztunk be a város központjába is. Megnéztek bennünket, de annyi baj legyen! Már mi is nevettünk az egészen.

Ekkor voltak Szegeden az Ifjúsági Napok. Minden sarkon volt valamilyen rendezvény, esemény, rengeteg látnivaló egy falusi kis iskolásnak. Élveztük a színes zenélő szökőkutak látványát, a szegedi emberek kedvességét, segítőkészségét. Csodálkoztunk az őzős beszédükön. Egy alkalommal a vendéglőben, ahová étkezni jártunk, a legkisebb tanulónknak elfelejtették kivinni az ételt. Amikor a pincérnek jeleztük, a következőt mondta:
– Nohát, nohát, máris hozom! Ögyél te gyerök, mert nem nősz mög!
Azóta bizony megnőtt, de ha rá gondolok, mindig eszembe jut ez a szegedi mondás.

A táborozásról készült két fotótabló rövid írásos visszatekintéssel, még több képpel megtekinthető Nekézsenyben, a Hagyományok Háza / volt iskola épülete / iskolatörténeti kiállításán, sok egyéb emlékkel együtt.

Itt találják: http://www.nekezsenykozseg.hu/nekezsenyrol/hagyomanyok-haza/en-iskolam-koszonom-most-neked/

Szabó Józsefné Ági

a Nekézsenyi Általános Iskola volt igazgatója

Képek: Szabó Józsefné, Bánfalvi Lászlóné

Nagyon szép emlékeket szeretnék megosztani azokkal, akik talán még nem is éltek, vagy elfelejtették a régi dolgokat. Én 1957-től jártam itt iskolába és nagy örömömre, szinte mindenben benne voltam, részt vettem, mert szerettem sokakkal együtt a közösségi életet.
A mi korosztályunkban, hatalmas iskolai élet volt. Gyönyörű emlékekre emlékezhetünk, mert az iskolában olyan tanári gárda tanított bennünket a közösségi életre, mint Igó István iskola- igazgató, Megyesi Bertalanné úttörőcsapat vezető alsó tagozatos tanítónő. Ők voltak azok, akik a gyerekeket a zenére, zene szeretetére és a művészeti dolgok szeretetére tanították. Mindenkiben megtalálták azt, mire lehet nyitott a művészetek, a közösségi munka terén. Szakkörök formájában, bábszakkör, színjátszó szakkör és az énekkar, sok-sok szép élményt, fellépéseket rakhattunk a tarsolyunkba. Minden ünnepre voltak fellépések, színdarabok, bábszínházi fellépések és a lényeg az énekkar, amivel sok-sok helyen jártunk, mert kiváló felkészítéssel szuperek voltunk. Még most is emlékszem azokra a szép dalokra, amit előadtunk az iskolai énekkarban is.
Így a hatalmas közösségi szellem és a művészetek szeretete sokunkat sokáig kísért a fiatalabb korunkon keresztül, még a mostani időkig is.
Amikor kikerültünk az általános iskolai padból, sokfelé szóródtunk, ki iskolába a közelbe Ózdra, vagy kicsit távolabb, de sokan voltunk, akik hamar munkába álltunk. Főleg mi lányok a csemetébe, később a vasútnál dolgoztunk. Mellette a közösségi élet folytatódott a KISZ-ben. A társadalmi munka megszokott volt és mindig találtunk valamit, amivel összejöhettünk és szépíthettük a kis falunkat. Csemeteültetés, vagy éppen parkosítás, vagy csak a közös TV nézés, mert még akkor csak a KISZ teremben volt, közös tánctanulás, tanítás. Meszeltük, festettük kis birodalmunkat és mindig szépen kitakarítva vettük birtokunkba.
A fiatalok szórakozási lehetőségét különböző programokkal színesítettük. Minden ünnepre bált szervezett az éppen aktuális szervezet, versengtünk, hogy kié legyen a legnagyobb bevételt hozó bál szervezése. Abban az időben működött Nőtanács, Sport egyesület, meg a KISZ szervezet és a szervezés ezek között oszlott meg. A legnagyobb bevételt a búcsúi bál hozott, mert akkor nagyon sokan voltak vidékiek is. Általában az a sportegyesületé volt, mert nekik kellett a legtöbb pénz a működésükhöz, a nagyon jól működő futballcsapatnak, a női és férfi kézilabda csapatnak, akiknek a meccsein mindig sokan szurkoltunk. Nagy esemény volt mindig egy futball, vagy kézilabda meccs!
Abban az időben én lettem a művészeti vezetője a „kultúrháznak” a mozi teremnek, Igó István igazgató úr vezetése mellett, mivel én voltam az, aki szavaló versenyekre jártam és énekversenyekre. Nagyon szerettem és szeretem máig a művészeti dolgokat. Eleinte csak kisebb jeleneteket, kabaré jeleneteket raktunk össze egy nagyon ütős gárdával. Sajnáljuk, hogy nem maradtak fenn fotók abból az időből! Az első kabaré összeállításra emlékszem, ill. pár emlékezetes dologra belőle. Magyar Valika segített, amikor a Rómeó és Julia végső jelenetét próbáltuk, ő színésznőnek készült. Csorba Ica is sokszor bejött a próbáinkra, hogy egy két tanáccsal segítsen. Magyar Ida nagyon szép hangjával magyar nótákat énekelt, Molnár Klári cigánydalokat adott elő, nekem a slágerek jöttek be jobban, hisz a tardonai zenekarral énekeltem a hadosztály Ki mit tud?- on is, bár a Nyílik a rózsa budapesti selejtezőjén is ott voltam. Az egyik kabaré összeállításban Dédesi Jóskával énekeltünk egy operett részletet, a Szenes legényt. Igazgató úr tanította be nekünk, mert voltak benne azért kemény hangok is.
Egy pár évig minden húsvétra és karácsonyra különböző kabarékat és színdarabokat raktunk össze. Játszottuk Goldoni : Két úr szolgáját, Dosztojevszkij: Két férfi az ágy alatt, Kis Bécsi kávéház címmel egy nagyon szép darabot, sajnos már az írójára nem emlékszem.(Hedda Zinner: Egy kis bécsi kávéház, a szerk.) Fantasztikus szereplő gárda alakult ki, akikkel jó volt együtt dolgozni. Nem szeretnék kihagyni senkit, de azért felsorolnám a szereplőgárda tagjait, akikre emlékszem (elég rég volt már, 50 éve). Bolykó Miklós, Rigó Miklós, Molnár István, Váradi László, Nagy Piri, Molnár Klári, Bolykó Rózsi, Dédesi Jóska, Bánfalvi László.
Nagyon sokat segített a tanácsaival Zudla Pali bácsi az amatőr színjátszó csoportok patrónusa. Az ő tanácsára és ajánlására, kaptuk meg a Miskolci színház ruhatárából a ruhákat, a Két úr szolgája című darabhoz.
Sokszor hívtak bennünket a környező falvakba szerepelni, nagyon szívesen játszottunk nekik is. Nagyon szép idők voltak ezek, de aztán férjhez mentem Tardonára és én nem tudtam tovább csinálni, pedig egy nagyon szép színdarab volt kinézve már. Abban az évben sokan voltunk, akik férjhez mentek, megnősültek, így nem emlékszem, hogy folytatódott volna ez a jó kis kulturális élet a fiatalokkal. Az iskolások még sokáig szerepeltek ünnepségeken és a bálok is mindig megvoltak. Később pedig megalakultak a felnőttek között a férfikórus, majd a Pávakör, ami ismét felélénkítette a felnőttek kulturális életét. Abban az időben a Pávakör munkájában is részt vettem, ameddig tönkre nem tettem a torkomat.
Volt még egy próbálkozásom, hogy közelebb hozzam a színházat a faluhoz. Buszos színházlátogatásokat szerveztem, ami ugyancsak ment egy pár évig, de aztán nehezen ment már a szervezés, három községből nem jött össze egy buszra való, kevesen akartak színházba járni, annyinak meg nem érte meg a busz költsége.
Nagyon örülök, hogy ismét részt vehetek a falu közösségének alakításában, a Hagyományőrző Pávakörben, az Együtt Nekézsenyért Egyesületben, vagy amiben a szervező képességemet, tudásomat a falu szolgálatába állíthatom.

Fekete Józsefné Kazai Irénke

/Képek: Nekézsenyi Általános Iskola Archívuma; Rigó Miklós; Fekete Józsefné/

Kedves Olvasóink!

Új rovatot indítunk honlapunkon Olvasóink írták-Nekézsenyi emlékek címmel.

Várjuk mindazok jelentkezését, akik szívesen megosztanák másokkal emlékeiket, élményeiket a faluról, annak lakóiról, jelentős eseményekről. Szívesen fogadunk írásokat arról, hogy ki-ki hogyan élte meg a faluban gyermekkorát, ifjú éveit. Örülnénk, ha visszaemlékeznének nekézsenyi meghatározó egyéniségekre, azokra, akik jó példával szolgáltak Önöknek. Várjuk a Nekézsenyből elszármazottak jelentkezését és szívesen olvasnánk az ország-világ bármely pontján élő falubeliekről is. Nemcsak írásos anyagokat, hanem képeket, vagy akár hanganyagokat is szívesen fogadunk. Mindezzel mintegy együtt írhatjuk tovább falunk történetét, azzal a céllal, hogy ne menjen feledésbe régi életünk.

Írásaikat az erre készített űrlapon várjuk – lásd lejjebb – Anyagaikat hagyományos papír alapon is elküldhetik a kiadó címére (Nekézseny Községi Önkormányzat, 3646 Nekézseny, Kossuth Lajos utca 1.), vállaljuk annak elektronikus közlésre való alkalmassá tételét. Kérjük, ebben az esetben a rovat címét tüntessék fel.

A számunkra elküldött írásokat, egyéb anyagokat a megjelentetés érdekében, terjedelmi korlátokat is figyelembe véve, szerkesztjük, természetesen a tartalom csorbítása nélkül. A megjelenésre garancia nincs, a beküldés ténye nem jelenti az anyag honlapon való automatikus megjelenését.

---

Első lépésként -mielőtt tovább lépne- kérjük, egyesével töltse fel fényképeit, videó vagy hang anyagait:

1.) Számítógépünkről betallózva válasszuk ki a feltölteni kívánt fájlt (Fájl kiválasztása)
2.) Kattintsunk a “Fájl feltöltése” gombra
Támogatott formátumok: jpg, jpeg, png, gif, mp3, avi (Kérjük, ügyeljen a fájlnév megadásánál arra, hogy csak ékezet nélküli betűket, számokat és kötőjelet (-) használjon)
Feltölthető fájl nagysága: 100 Mb (amennyiben ettől nagyobb terjedelmű fájlt szeretne feltölteni, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot)

 

---

Amennyiben sikerült felölteni média elemeit oldalunkra, hamarosan megkezdjük azoknak feldolgozását. Most pedig néhány személyes adat megadása után, kérjük írja meg nekünk emlékeit:

A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező

No Fields Found.

 

---

Elsőként Magyar Imre írását és beküldött képeit közöljük Nekézsenyi telek címmel. Köszönjük jelentkezését!