„És emlékezzél meg az egész útról…”
A Nekézsenyi Református Egyházközség és templom története az évfordulók tükrében
A Bükki Hegyhegyháton fekvő Nekézseny település 2015-ben egyrészt az anyai ágon nekézsenyi gyökerű és a falu temetőjében nyugvó nagy magyar színművésznő, Szeleczky Zita születésének 100. évfordulóját ünnepelte, másrészt megemlékezett nevének első, ismert írásos említése 600. évfordulójáról. A jeles alkalomból emlékművet állítottak, falumúzeumot avattak és megjelent a falu szülöttének, Bánfalvi Lászlónak: Évszázadok a Bükki Hegyháton- Fejezetek Nekézseny történetéből 1415-2015 – című munkája.
2016-ban pedig a Nekézsenyi Református Egyházközség emlékezett meg temploma alapkő letételének 200., az első lelkészlak felépítésének és a helyi források alapján az egyházközség önállóvá válásának 230. évfordulójáról.
Ebből az alkalomból jelent meg az „És emlékezzél meg az egész útról…”A Nekézsenyi Református Egyházközség és templom története az évfordulók tükrében című könyv, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
A főcím bibliai igéje Mózest idézi, amikor életünk fordulópontjain visszatekintésre, s ezzel összegzésre késztet, mielőtt tovább indulnánk.
A kötet Ajánlóját Balog Zoltán miniszter (református lelkész) írta, aki gyermekkorát Nekézsenyben töltötte, hiszen édesapja itt volt református lelkész közel húsz évig. A Köszöntőt Uj-Tózsa Csabáné, Nekézseny polgármestere, mint felelős kiadó jegyzi. A szerkesztők Bánfalvi Lászlóné és Ottenberger Balázs Bevezetőjükben közlik a kötetre vonatkozó információkat. A könyvet Dr.habil Veres László, a B-A-Z megyei Herman Ottó Múzeum ny. igazgatója, egyetemi magántanár lektorálta.
A könyv három nagy egységében tíz fejezet található. Az öt egyháztörténeti fejezetet Bánfalvi László, Nekézseny történetének kutatója írta: A református egyházközség múltjából; Templomunk; Lelkészek ; A parókia; A temető címmel.
A Templomunk című fő fejezeten belül az alábbiakról olvashatunk: A régmúlt temploma; Építésének előzményei; Az alapkő letétele és a felszentelés; Felújítások, fejlesztések; Az orgona; A harangok; Klenódiumok, templomi textíliák. A Negyedszázad története a nekézsenyi református egyházban, a rendszerváltástól 1989-től 2015-ig című fejezetben az eseményeket Varga Emese Katalin nyugalmazott lelkipásztor foglalta össze, a lelki életet és a hitoktatást taglaló írásokat Ottenberger Balázs jelenlegi lelkipásztor írta. Tózsa-Bánfalvi Gábor segédlelkész tollából pedig a nekézsenyi Hosanna Zenekar történetét ismerhetjük meg.
Az utolsó, a Ha visszanézek a megtett útra… című fejezetben az egyházközség életéről, múltjáról olyan emlékeket, eseményeket ismerhetünk meg, melyek mind a gyülekezet megtartó erejét szimbolizálják. Megismerhetjük többek között Szeleczky Zita, Balog Zoltán miniszter (református lelkész), Varga Emese Katalin, ny. református lelkész, Rigó Dénes gondnok, Rigó Dénesné presbiter és hitoktató, Tóth Jánosné presbiter és óvodapedagógus gondolatait.
Az egyes fejezeteket a gyülekezeti élet és a templom emblematikus tárgyainak fotói választják el pl. régi úrasztalai edény, terítő, az orgona. A szövegközti fekete-fehér fotók a múltat őrzik, a kötet végén található 32 oldalas színes Képtár az elmúlt 30 év és napjaink eseményeit idézi fel. A 32 tételes Irodalomjegyzék jó kiindulópont a további kutatómunkához. Az anyaggyűjtés során a szerzők felhasználták a Nekézsenyi Református Egyházközség gazdag irattári anyagát, igénybe vették a közgyűjteményekben és a világhálón rendelkezésre álló szakirodalmat. Nagy segítséget nyújtottak a személyes adatközlők és mindazok, akik családi fotóikat rendelkezésre bocsájtották.
Az Egyházközség irattári anyagának egyik féltve őrzött darabja Rozgonyi László egykori lelkész írása, melyet az anyaegyházzá válás 100.évfordulójára írt, „A nekézseni ev: ref. egyház története 1786–1886” címmel. – Felolvastatott 1886. Szeptember 26-án.-
Munkájából idézek röviden, mintegy ízelítőül, négy érdekes bejegyzést, melyről a könyvben bővebben olvashat az érdeklődő.
-A templom alapkő letételéről a következőket írja: „… alapkövét Hermina Csász. Kir. Herczegasszony, József Magyarország Palatinusának élete párja … teszi le… a Főtisztelendő úr a táblát felvette: a kőmívességben kívántató ezüst kanállal és kalapáccsal előre indult a fundamentumhoz; hová a Herczegné a főbb kisérőkkel lemenvén, midőn az említett Táblát a kőládába, ezt pedig a kirendelt helyre letenné, a kanállal maltert vevén és kalapáccsal megveregetvén, a néző sokaságnak háromszori kiáltásával tiszteltetett meg…”
-Különösképpen figyelemre méltó az a korabeli legenda, amely arról szól, hogy a „helység földesura” miként védte meg az egyházat: „…Él a nép ajkán a monda, hogy mikor (1745) a Rom: Katholikusok eljöttek elvenni templomunkat, megsemmisíteni egyházunkat, e nemes úr volt az, ki kardjával levágással fenyegetett mindenkit ki annak ajtaján belépni merészelne:abba az ő halálával az ő testén keresztül mehet be az erőszakosan elfoglaló. És míg ő a férfiakkal kint vívni volt hajlandó, lelkes neje az úrnak szent asztalát az egyház asszonyaival állva körül szent fogadást tettek a templom hamvai alá temetkezni, mintsem élve megérni, hogy az átadva legyen az erőszakoskodóknak…”
-A „Százados ünnepre”-1886.szept. 26.- Rozgonyi László egy verset is írt, melyet egyházi énekként énekeltek az ünneplők:
1. Ma telik le egy százada
Hogy áll az Úr ez egyháza.
Azért a hívek serege,
örömtől hittől eltelve:
Hálát adni jött e házba
Hozzád mennyei Atyánk! fohászkodva.
Áld meg hittel reménységgel,
A jövőbe segittséggel.
Alleluja, Alleluja!…Dallam: „Jövel, Szentlélek Úr Isten, töltsd bé szíveinket épen…”.
-Végezetül , zárszóul, figyelmükbe ajánlva a kiadványt, álljanak itt a lelkész munkájának utolsó sorai:
„Most pedig Istennek népe… (a) jövő megkezdésénél és mikor az elmúlt idők történeteiről
elgondolkozol, imádkozz: hogy Isten ez egyháznak sok századokon keresztül adjon
virágzást,békességet a te itt élő rokonaidért, hitfeleidért!… Légy boldog!Légy áldott! Amen.”
(Kiadja:Nekézseny Község Önkormányzata,Nekézseny, 2016.112 + 32. old., Tipo-Top Kft. Nyomdaüzeme, Miskolc)
Bánfalvi Lászlóné
szerkesztő
(Készült a Honismeret című szakmai folyóirat részére.)
Könyvismertetés jelent meg ugyancsak Bánfalvi Lászlóné tollából, a Miskolci Keresztény Szemle 48. sz. 2016/4. számában, 94-95. l.