Kodály szellemében

Az Igó István népdalgyűjtése a Bükki Hegyháton című könyv bemutatója Budapesten

„A zene nem magánosok kedvtelése, hanem lelki erőforrás,

amelyet minden művelt nemzet igyekszik közkinccsé tenni.”

Kodály Zoltán

A folytatás és a megújulás a  hagyományőrzés jegyében: e gondolat mentén rendezte meg még 2022 augusztusában a helyi önkormányzat a nekézsenyi Hagyományőrző napot, melynek többek között  kiemelkedő eseménye volt  a Tari Lujza által szerkesztett Igó István népdalgyűjtése a Bükki Hegyháton című könyv bemutatója.

A nekézsenyi önkormányzat nyolc éve tekinti feladatának olyan új könyvek megjelentetését, melyek feltárják a település múltját, bemutatják hagyományait, a falu életében meghatározó szerepet játszó személyeket, s így immár az Igó István népdalgyűjtését bemutató kötet is felkerülhetett a könyvespolcokra.

Megjelentetése szervesen illeszkedik abba a folyamatba, mellyel a település Igó István emlékét ápolja, kezdve a Magyar Imre által összegyűjtött és összeállított Emlékezés Igó István életére és munkásságára című 2019-ben megjelent könyvtől, a Hagyományok házában létrejött Igó István Emlékteremig, a születésének 100. évfordulójára állított Emléktábláig.

Honlapunkon mi is bemutattuk az új könyvet oly módon, hogy változtatás nélkül közöltük a könyvvel kapcsolatos rendezvényen elhangzottakat, itt:

http://www.nekezsenykozseg.hu/2022/09/04/igo-istvan-nepdalgyujtese-a-bukki-hegyhaton/

Megjelenése óta két szakmai folyóirat is bemutatta a könyvet, elsőként a Magyar Kodály Társaság Hírei folyóirat 2022.évi 4. számában megjelent egy ismertető  Tari Lujza és Igó Lenke tollából (47-51. l.),  Igó István: Bükki Hegyháton címmel. Újabban az Ethnographia, a Magyar Néprajzi Társaság folyóirata 2023. 1. számának Könyvismertetések rovata közölte Igó Lenke írását.(205-206. l.)

Az ismertetéseket galériánkban elolvashatják.

A tegnapi napon, 2023. május 13- án pedig a Magyar Kodály Társaság az éves közgyűléséhez kapcsolva vállalta az élő bemutatást, melynek a Városligetben a Kárpátaljai Magyarok Szövetségének Székháza adott otthont. A rendezvényre meghívást kaptak a nekézsenyi önkormányzat és a Nekézsenyi Hagyományőrző Pávakör és Citerazenekar képviselői.

A szervezők kérték, hogy a rendezvényen elérhetőek legyenek nekézsenyi kiadványok, így természetesen az Igó István életét bemutató munka éppúgy, valamint a népdalgyűjtését feldolgozó kötet.

A könyvet megjelentető önkormányzatunkat Szilágyi Tamás alpolgármester képviselte. Jelen volt pávakörünk vezetője Magyar Natália Boglárka az együttes néhány tagja kíséretében, így  Magyar Imre is, aki az Igó István életét bemutató könyvet is jegyzi.

A program során Tari Lujza ismertette a kötetet és Igó Lenke is szólt a hallgatósághoz, majd a Zeneakadémia Népzene Tanszékének hallgatói, Tari Lujza volt tanítványai adtak elő egy csokrot az Igó István által gyűjtött népdalokból.

Szóltak és a múltat idézőn a szívhez szóltak ezen a délutánon a nekézsenyi dalok és újfent elvitték ennek a bükki hegyháti vidéknek a hírét a nagyvilágba.

Köszönet a szervezőknek, a résztvevőknek a rendezvény megvalósításáért.

A fotókat Magyar Natália Boglárka készítette. Köszönjük.

Bánfalvi Lászlóné

A jegyzői hatáskörbe tartozó meglévő házi kutak legalizálásával kapcsolatban tájékoztatjuk a lakosságot, az érintett kúttulajdonosokat, hogy saját döntésük alapján, egyelőre nincs teendőjük hatóságom felé.

A rendelkezésre álló információk szerint az illetékes szaktárcák, kormányzati szervek dolgoznak a jelenlegi szabályozás, engedélyezési eljárás módosításán, egyszerűsítésén, esetlegesen a bejelentési-, engedélyeztetési kötelezettség eltörlésén, a házi vízigényt kiszolgáló, talajvizet összegyűjtő kutak kapcsán.

Fentiek alapján célszerűnek látszik, hogy egyelőre semmilyen tervdokumentáció készíttetésbe, kútfelmérésbe ne kezdjenek bele az érintettek, amelyek jelenleg tetemes költséggel is járhatnak.

Javasoljuk, hogy a kúttulajdonosok 2023. szeptember 10-e után érdeklődjenek hivatalomnál az aktuális teendőkről. Amennyiben ezen időpontig a tárgykörben jogszabályi változás következik be, arról az érintetteket a lehető legszélesebb körű nyilvánossággal tájékoztatni fogjuk

Jegyzői hatáskörbe tartozó kutak:

– a kút helye nem érint vízbázis-védelmi területet, védőidomot,

– a vízkivétel karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül történik;

– a vízkitermelés csak talajvíz vagy parti szűrésű vízkészlet igénybevételével történik,

– a kút kizárólag házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja,

– a kútból maximum 500 m3/év vízmennyiség kerül kitermelésre,

– a kút olyan ingatlanon létesült, ahol épület van, vagy az épület létesítésére engedélyt adtak/bejelentés történt a hatóság felé,

– a kút nem gazdasági vízkivétel céljából üzemel.

Fenti tájékoztatás értelemszerűen nem vonatkozik a Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozó belterületi kutakra és a külterületi, mezőgazdasági, öntözési célú kutakra.

Amennyiben bármely kúttulajdonos úgy dönt, hogy a várható jogszabályi változás előtt elindítja kútja fennmaradási, üzemeltetési engedélyezési eljárását, azt a jelenleg hatályos jogszabályok alapján teheti csak meg.

Dr. Szűcs-Tardi Beáta sk.

jegyző

Újra lehet Önkéntes Katonai Szolgálatra jelentkezni

A magyar kultúra napja 2023

Megjelent a Szülőföldünk honismereti folyóirat új száma

A magyar kultúra napja tiszteletére a  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület Szülőföldünk című folyóiratának, valamint  az Abaúji Honismereti és Helytörténeti Egyesület Abaúj-Tornai Krónika kiadványának ünnepélyes bemutatójára került sor január 24-én, kedden  a Földes Ferenc Gimnáziumban, ahol remek munkát végző  Honismereti és média szakkör működik. Egyik szakköri tagjuk, Friedmanszky Lilla be is mutatta kiváló eredményt elért dolgozatát.

A nagymúltú Szülőföldünk új számát (40-41. 2022) dr. Bodnár Mónika muzeológus, a Herman Ottó Múzeum Néprajzi Tárának vezetője, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület titkára, a folyóirat főszerkesztője, míg az új helytörténeti magazint  pedig dr. Nagy László jogász, helytörténész, az Abaúj-Tornai Krónika főszerkesztője mutatta be.

A Szülőföldünk megyei honismereti periodikában a nagyszerű írások között több cikk is kapcsolódik szűkebb hazánkhoz.

A Termés rovatban (75-77. oldal) az „Aztán mit festesz te Jenő?” Adalékok Korkos Jenő Zoltán (1926-2009) festőművész, rajztanár életéhez, munkásságához, különös tekintetettel ózdi gyökereire című írásom olvasható, mely a 46. Istvánffy Gyula megyei honismereti gyűjtőpályázatra beadott munkámat mutatja be.

A témáról már írtam: https://www.facebook.com/laszlone.banfalvi.395/posts/pfbid02CjaTiBCRZ8sdivCZtwKgXLBEjVUYg4cjVeJwUn9e91eD9UAmCGqYxgVFnhLMwFmvl

A Krónika rovatban két cikk is olvasható (122-124. oldal) bőséges képanyaggal a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület 2021. évi őszi kirándulásáról a Bán -völgyébe és a Bükki Hegyhátra, Karvalyszky Andrea és Csirmazné Cservenyák Ilona tollából.

A kirándulásról honlapunkon  mi is beszámoltunk: http://www.nekezsenykozseg.hu/2021/09/09/honismerok-a-bukki-hegyhaton-es-a-ban-volgyeben/?fbclid=IwAR20bzb4zCLypDxxqFeFXQC7Jl4xlrhfNMnBqgRLCEEcP2HvTlRVNj7prk8

A folyóirat belső címoldalán és az utolsó lapon is a kiránduláshoz kapcsolódó kép kapott helyet.

A Könyvekről röviden rovatban pedig Barta Zoltán: Korképek Sáta történetéből. Sáta helytörténete című, 2020-ban megjelent könyvéről írt ismertetőm olvasható (164. oldal)

A folyóirat hamarosan az interneten is elérhető lesz.

Köszönet a kiadónak, a szerkesztőknek a kiadvány megjelenéséért végzett elkötelezett munkájukért.

Híradások a rendezvényről:

https://digitalstand.hu/olvaso/140228#3

https://www.facebook.com/erzsebet.kovacsneszeppelfeld/posts/pfbid0AQNmqG6Vpv8D6m5c8t5c5sAF2y5yDkB8QVnsi5JjgakMv9euMRq57gHrs427m9kgl

https://www.boon.hu/helyi-kultura/2023/01/kubai-emlekek-a-nagyapatol?fbclid=IwAR0glEp5Umc8fS2JVYOn53T5mp0R6jhYnb25z_Ny3yqtkTKumojY9JW_X_A

Kép, szöveg: Bánfalvi Lászlóné

 

 

 

 

„A múlt (…) szerves és elválaszthatatlan része a jelennek, mint ahogy a jelen sem egyéb, mint a jövendő kezdete.” (Wass Albert)

A magyar kultúra napjára

Már sokszor elgondolkodtam azon, hogy vajon mit adott a magyar kultúrának szűkebb hazánk, az általunk szeretett Bükki Hegyhát és a Bán völgye vidéke?

Festői táj ez. Hegyei-völgyei rejtekében, falvaiban számtalan kincset őriz, melyeket az utóbbi években a települések vezetői, lelkes lokálpatrióták, kisközösségek tárnak a látogatók elé, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megmutassák gazdag múltjukat, híres elődeiket, tovább élő hagyományaikat.

Gazdagok vagyunk, sokszor talán nem is tudjuk, mennyire!

Tudjuk-e, hogy kik kötődtek ide, születtek, éltek ezen a tájon és életük, munkásságuk sokszor nemcsak szűkebb hazánk, hanem egész nemzetünk hasznára-javára, kedvére vált?

Sátán született Bartha József (1866–1950) irodalomtörténész, a Bükk mögötti tájnyelv kutatója, aki nyelvészeti kérdésekkel, a palóc–barkó nyelvjárással foglalkozott műveiben. Az ugyancsak sátai születésű Szvorényi József (1816–1892) tanár, irodalomtörténész, nyelvész, a közmondások, szólások, példabeszédek kutatásával végzett eredményes munkát.

A (dédes)tapolcsányi születésű Komoróczy Miklós Ede (1863–1925) etnográfus, lapszerkesztő, színész leginkább néprajz- és népnyelv kutatással foglalkozott.

A Dédestapolcsányban eltemetett Lajos Árpád (1914–1976) etnográfus-muzeológus a Bán-völgye néprajzkutatója. A térségben végzett kutatómunkájának gerincét a népi gyermekjátékok, a népi életmód, valamint a népdalok gyűjtése és azok feldolgozása jelentette.

Jókai Mórt (1825-1904) nagy írónkat, a forradalom és szabadságharc bukása után féltve óvta- védte a hegyek közti elzárt falu, Tardona.

Kazinczy Gábor (1818-1864) író, politikus, műfordító irodalompártoló, Kazinczy Ferenc unokaöccse, 1850 és 1864 között a bánfalvai kastélyban élt, ahol irodalomkedvelő társaság gyűlt köré.

Nekézsenyben született Balogh Béni (1922-2000) író, a magyar rege-és mondavilág kincseinek őrzője és közreadója, a magyar gyermekirodalom jelentős személyisége.

Tollas Tibor (1920-1997) költő, újságíró, a Nemzetőr főszerkesztője, Nagybarca szülötte volt.

Szeleczky Zita (1915-1999) színművésznő, a magyar kultúra fáradhatatlan tolmácsolója a nagyvilágban, anyai ági felmenői révén nekézsenyinek vallotta magát. A nekézsenyi temetőben nyugszik családja körében.

Csorba Ilona (1938 – 2018) színművésznő, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház örökös tagja Nekézsenyben született és utolsó éveit is a faluban töltötte.

Bárdos Lajos (1899-1986) zeneszerző, karnagy, zenetudós, a lénárddaróci nemes Bárdos családok leszármazottja volt.

Igó István (1920-1996) tanár, iskolaigazgató, karnagy évtizedekig vezette Nekézseny és a Bükki Hegyhát népzenei mozgalmát.. Lánya, Igó Lenke karnagy, zenetanár a Kodály módszert oktatja szerte a nagyvilágban.

Nagybarcán született Almási Balogh Pál (1794-1867) orvos, szakíró, a homeopátia híve az orvoslásban, aki Széchenyi István és Kossuth Lajos háziorvosa volt.

Csernelyi születésű Kalmár Jenő (1873-1937) magyar Afrika-kutató, néprajzi gyűjtő.

Ipari kultúránk neves képviselője Fazola Henrik (1730-1779) vasműves, gyártulajdonos, aki vidékünkön, Nekézseny és Uppony határában is nyitott vasbányát.

És még nem említettük tudós papjainkat, tanítóinkat, kiknek emlékét őrzi az emlékezet, de a vidék nemesi családjai is sokszor a megújulás, a haladás élére álltak, mint például a Sturmanok, akiknek a térség 19. századi ipari fejlődését köszönhetjük.

Egyre több település történetével ismerkedhetünk meg az elmúlt években megjelent könyvek lapjairól, melyek hű őrzői a múltnak.

Megújulnak templomaink, szaporodnak emlékjeleink: emlékházak, múzeumi kiállítóhelyek, emlékművek, emléktáblák sorjáznak a településeken.

Megszépülnek kastélyaink is, a Bánhorvátiban lévő Platthy kastély mellé hamarosan felzárkózik a napjainkban újjászülető sátai Fáy kastély és a dédestapolcsányi Serényi kastély.

Településeink hagyományőrző napokra, fesztiválokra várják a látogatókat, az elszármazottakat, amellett, hogy ezek a rendezvények a megtartó erőt is jelenthetik az itt élők számára.

Ez a felsorolás közel sem teljes, bizonyára sokakról megemlékezhetnénk még.

Nemcsak múltunk, jelenünk kultúrája is gazdag! Vigyázzunk rá, óvjuk és védjük a gyermekeinknek, a jövőnek!

Bánfalvi Lászlóné

Kedves Olvasóink!

A Nekézsenyi Közös Önkormányzati Hivatalban 2022. december 22. napjától 2023. január 6-ig költségtakarékossági okokból igazgatási szünet lesz. Megértésüket köszönjük.

Határozat:

 

Kedves Gyerekek!

Ismét itt a december, s ez bizony nem jelent idén sem mást, minthogy közeledik a Mikulás, mindannyiunk “várva vártja”. Úgyhogy nem maradt más hátra, mint levelet írni neki, cipőnket, csizmánkat megtisztítani és a legfontosabb: jól viselkedni. Részletes program érkezéséről:

Tájékoztatjuk a Tisztelt
lakosságot, hogy
Nekézseny Község
Önkormányzatának
Képviselő-testülete

2022. november 28-án (hétfő)

9 órai kezdettel

közmeghallgatást tart.

Helye: Önkormányzat tanácskozója
(Nekézseny, Kossuth u. 1.)

Nekézseny Község Önkormányzatának
Képviselő-testülete