Megjelent a Szülőföldünk honismereti folyóirat új száma

Megjelent a Szülőföldünk honismereti folyóirat új száma

A magyar kultúra napja 2023

Megjelent a Szülőföldünk honismereti folyóirat új száma

A magyar kultúra napja tiszteletére a  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület Szülőföldünk című folyóiratának, valamint  az Abaúji Honismereti és Helytörténeti Egyesület Abaúj-Tornai Krónika kiadványának ünnepélyes bemutatójára került sor január 24-én, kedden  a Földes Ferenc Gimnáziumban, ahol remek munkát végző  Honismereti és média szakkör működik. Egyik szakköri tagjuk, Friedmanszky Lilla be is mutatta kiváló eredményt elért dolgozatát.

A nagymúltú Szülőföldünk új számát (40-41. 2022) dr. Bodnár Mónika muzeológus, a Herman Ottó Múzeum Néprajzi Tárának vezetője, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület titkára, a folyóirat főszerkesztője, míg az új helytörténeti magazint  pedig dr. Nagy László jogász, helytörténész, az Abaúj-Tornai Krónika főszerkesztője mutatta be.

A Szülőföldünk megyei honismereti periodikában a nagyszerű írások között több cikk is kapcsolódik szűkebb hazánkhoz.

A Termés rovatban (75-77. oldal) az „Aztán mit festesz te Jenő?” Adalékok Korkos Jenő Zoltán (1926-2009) festőművész, rajztanár életéhez, munkásságához, különös tekintetettel ózdi gyökereire című írásom olvasható, mely a 46. Istvánffy Gyula megyei honismereti gyűjtőpályázatra beadott munkámat mutatja be.

A témáról már írtam: https://www.facebook.com/laszlone.banfalvi.395/posts/pfbid02CjaTiBCRZ8sdivCZtwKgXLBEjVUYg4cjVeJwUn9e91eD9UAmCGqYxgVFnhLMwFmvl

A Krónika rovatban két cikk is olvasható (122-124. oldal) bőséges képanyaggal a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület 2021. évi őszi kirándulásáról a Bán -völgyébe és a Bükki Hegyhátra, Karvalyszky Andrea és Csirmazné Cservenyák Ilona tollából.

A kirándulásról honlapunkon  mi is beszámoltunk: http://www.nekezsenykozseg.hu/2021/09/09/honismerok-a-bukki-hegyhaton-es-a-ban-volgyeben/?fbclid=IwAR20bzb4zCLypDxxqFeFXQC7Jl4xlrhfNMnBqgRLCEEcP2HvTlRVNj7prk8

A folyóirat belső címoldalán és az utolsó lapon is a kiránduláshoz kapcsolódó kép kapott helyet.

A Könyvekről röviden rovatban pedig Barta Zoltán: Korképek Sáta történetéből. Sáta helytörténete című, 2020-ban megjelent könyvéről írt ismertetőm olvasható (164. oldal)

A folyóirat hamarosan az interneten is elérhető lesz.

Köszönet a kiadónak, a szerkesztőknek a kiadvány megjelenéséért végzett elkötelezett munkájukért.

Híradások a rendezvényről:

https://digitalstand.hu/olvaso/140228#3

https://www.facebook.com/erzsebet.kovacsneszeppelfeld/posts/pfbid0AQNmqG6Vpv8D6m5c8t5c5sAF2y5yDkB8QVnsi5JjgakMv9euMRq57gHrs427m9kgl

https://www.boon.hu/helyi-kultura/2023/01/kubai-emlekek-a-nagyapatol?fbclid=IwAR0glEp5Umc8fS2JVYOn53T5mp0R6jhYnb25z_Ny3yqtkTKumojY9JW_X_A

Kép, szöveg: Bánfalvi Lászlóné

 

 

 

 

A magyar kultúra napjára

A magyar kultúra napjára

„A múlt (…) szerves és elválaszthatatlan része a jelennek, mint ahogy a jelen sem egyéb, mint a jövendő kezdete.” (Wass Albert)

A magyar kultúra napjára

Már sokszor elgondolkodtam azon, hogy vajon mit adott a magyar kultúrának szűkebb hazánk, az általunk szeretett Bükki Hegyhát és a Bán völgye vidéke?

Festői táj ez. Hegyei-völgyei rejtekében, falvaiban számtalan kincset őriz, melyeket az utóbbi években a települések vezetői, lelkes lokálpatrióták, kisközösségek tárnak a látogatók elé, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megmutassák gazdag múltjukat, híres elődeiket, tovább élő hagyományaikat.

Gazdagok vagyunk, sokszor talán nem is tudjuk, mennyire!

Tudjuk-e, hogy kik kötődtek ide, születtek, éltek ezen a tájon és életük, munkásságuk sokszor nemcsak szűkebb hazánk, hanem egész nemzetünk hasznára-javára, kedvére vált?

Sátán született Bartha József (1866–1950) irodalomtörténész, a Bükk mögötti tájnyelv kutatója, aki nyelvészeti kérdésekkel, a palóc–barkó nyelvjárással foglalkozott műveiben. Az ugyancsak sátai születésű Szvorényi József (1816–1892) tanár, irodalomtörténész, nyelvész, a közmondások, szólások, példabeszédek kutatásával végzett eredményes munkát.

A (dédes)tapolcsányi születésű Komoróczy Miklós Ede (1863–1925) etnográfus, lapszerkesztő, színész leginkább néprajz- és népnyelv kutatással foglalkozott.

A Dédestapolcsányban eltemetett Lajos Árpád (1914–1976) etnográfus-muzeológus a Bán-völgye néprajzkutatója. A térségben végzett kutatómunkájának gerincét a népi gyermekjátékok, a népi életmód, valamint a népdalok gyűjtése és azok feldolgozása jelentette.

Jókai Mórt (1825-1904) nagy írónkat, a forradalom és szabadságharc bukása után féltve óvta- védte a hegyek közti elzárt falu, Tardona.

Kazinczy Gábor (1818-1864) író, politikus, műfordító irodalompártoló, Kazinczy Ferenc unokaöccse, 1850 és 1864 között a bánfalvai kastélyban élt, ahol irodalomkedvelő társaság gyűlt köré.

Nekézsenyben született Balogh Béni (1922-2000) író, a magyar rege-és mondavilág kincseinek őrzője és közreadója, a magyar gyermekirodalom jelentős személyisége.

Tollas Tibor (1920-1997) költő, újságíró, a Nemzetőr főszerkesztője, Nagybarca szülötte volt.

Szeleczky Zita (1915-1999) színművésznő, a magyar kultúra fáradhatatlan tolmácsolója a nagyvilágban, anyai ági felmenői révén nekézsenyinek vallotta magát. A nekézsenyi temetőben nyugszik családja körében.

Csorba Ilona (1938 – 2018) színművésznő, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház örökös tagja Nekézsenyben született és utolsó éveit is a faluban töltötte.

Bárdos Lajos (1899-1986) zeneszerző, karnagy, zenetudós, a lénárddaróci nemes Bárdos családok leszármazottja volt.

Igó István (1920-1996) tanár, iskolaigazgató, karnagy évtizedekig vezette Nekézseny és a Bükki Hegyhát népzenei mozgalmát.. Lánya, Igó Lenke karnagy, zenetanár a Kodály módszert oktatja szerte a nagyvilágban.

Nagybarcán született Almási Balogh Pál (1794-1867) orvos, szakíró, a homeopátia híve az orvoslásban, aki Széchenyi István és Kossuth Lajos háziorvosa volt.

Csernelyi születésű Kalmár Jenő (1873-1937) magyar Afrika-kutató, néprajzi gyűjtő.

Ipari kultúránk neves képviselője Fazola Henrik (1730-1779) vasműves, gyártulajdonos, aki vidékünkön, Nekézseny és Uppony határában is nyitott vasbányát.

És még nem említettük tudós papjainkat, tanítóinkat, kiknek emlékét őrzi az emlékezet, de a vidék nemesi családjai is sokszor a megújulás, a haladás élére álltak, mint például a Sturmanok, akiknek a térség 19. századi ipari fejlődését köszönhetjük.

Egyre több település történetével ismerkedhetünk meg az elmúlt években megjelent könyvek lapjairól, melyek hű őrzői a múltnak.

Megújulnak templomaink, szaporodnak emlékjeleink: emlékházak, múzeumi kiállítóhelyek, emlékművek, emléktáblák sorjáznak a településeken.

Megszépülnek kastélyaink is, a Bánhorvátiban lévő Platthy kastély mellé hamarosan felzárkózik a napjainkban újjászülető sátai Fáy kastély és a dédestapolcsányi Serényi kastély.

Településeink hagyományőrző napokra, fesztiválokra várják a látogatókat, az elszármazottakat, amellett, hogy ezek a rendezvények a megtartó erőt is jelenthetik az itt élők számára.

Ez a felsorolás közel sem teljes, bizonyára sokakról megemlékezhetnénk még.

Nemcsak múltunk, jelenünk kultúrája is gazdag! Vigyázzunk rá, óvjuk és védjük a gyermekeinknek, a jövőnek!

Bánfalvi Lászlóné

Igazgatási szünet elrendelése

Igazgatási szünet elrendelése

Kedves Olvasóink!

A Nekézsenyi Közös Önkormányzati Hivatalban 2022. december 22. napjától 2023. január 6-ig költségtakarékossági okokból igazgatási szünet lesz. Megértésüket köszönjük.

Határozat:

 

Ismét meglátogat minket a falu Mikulása

Ismét meglátogat minket a falu Mikulása

Kedves Gyerekek!

Ismét itt a december, s ez bizony nem jelent idén sem mást, minthogy közeledik a Mikulás, mindannyiunk “várva vártja”. Úgyhogy nem maradt más hátra, mint levelet írni neki, cipőnket, csizmánkat megtisztítani és a legfontosabb: jól viselkedni. Részletes program érkezéséről:

Közmeghallgatás Nekézsenyben 2022

Közmeghallgatás Nekézsenyben 2022

Tájékoztatjuk a Tisztelt
lakosságot, hogy
Nekézseny Község
Önkormányzatának
Képviselő-testülete

2022. november 28-án (hétfő)

9 órai kezdettel

közmeghallgatást tart.

Helye: Önkormányzat tanácskozója
(Nekézseny, Kossuth u. 1.)

Nekézseny Község Önkormányzatának
Képviselő-testülete

Meghívó – Idősek Napja 2022

Meghívó – Idősek Napja 2022

Nekézseny Község Képviselő Testülete szeretettel várja a kikapcsolódni vágyókat 2022. október 4-én délután 4 órától a Balogh Béni Közösségi Házba. Ünnepeljük együtt az Idősek Napját!

AZ AGYAGVERMEKTŐL A VINCE-LÁPÁIG

AZ AGYAGVERMEKTŐL A VINCE-LÁPÁIG

AZ AGYAGVERMEKTŐL A VINCE-LÁPÁIG

Bánfalvi László új könyve a nekézsenyi helynevekről

Az idei nekézsenyi Hagyományőrző napon, mint az eddigi Hagyományőrző napokon – és az egyéb nagy rendezvényeken is szinte mindig-, egy-egy új könyv bemutatatására is sor került, melyek megjelentetését a helyi önkormányzat – pályázati támogatások segítségével -,  szívügyének tekinti.

Bánfalvi László: Az Agyagvermektől a Vince –lápáig, Nekézseny helynevei című munkáját a könyv lektora, dr. Veres László ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

Dr. Veres László történész, néprajzkutató, muzeológus, a miskolci Herman Ottó nevét viselő megyei múzeum nyugalmazott igazgatója, egyetemi magántanár, számos tudományos munka elismert alkotója, aki egész életét múltunk megismerésének, közreadásának, megyénk múzeumügyének szentelte.

Dr. Veres László immár 30 éve kíséri figyelemmel Bánfalvi László helytörténet írói munkásságát, amióta pályamunkák sorával – melyek között az első Nekézseny története volt 1992- ben -, bekapcsolódott a helyi, a megyei, majd az országos honismereti mozgalomba, ahol kiemelkedő díjazást értek el sokrétű témákban megírt munkái.

Az elmúlt évtizedben jelentős fordulat következett be Bánfalvi László írói munkásságában, amikor egymás után láttak napvilágot könyvei, Nekézseny történetétől kezdve, a helyi egyháztörténetig. Ezután kitekintett az egész Bükki Hegyhát kistájegység gazdag történelmére, népének életére, mely könyveiben éppúgy helyet kap a helyi vasművesség története, mint az épített örökség, a szakrális kisemlékek, a helyi szőlő-és borkultúra, vagy a valamikori betyárvilág bemutatása.

Bánfalvi László sok pályamunkájának és valamennyi megjelent könyvének dr. Veres László volt a lektora, aki mindig hangsúlyozza, hogy ezek a munkák éppúgy értékesek a tudomány számára, mint ahogy erősítik a szülőföldhöz való kötődést.

Jelen munkát a lektor úr a következőkben mutatta be, mely írást  teljes terjedelmében közöljük.

Lektori ajánló

Bánfalvi László: Az Agyagvermektől a Vince-lápáig” Nekézseny helynevei című könyvének bemutatása.

Aki Nekézseny múltja iránt érdeklődik, abban a szerencsés helyzetben van, hogy monográfiák sorát találhatja a könyvtári polcon. Mindez annak köszönhető, hogy él köztünk egy olyan nagyszerű helytörténeti kutató, mint Bánfalvi László és van egy olyan önkormányzati vezetőség, amely azonosult Bánfalvi László Vörösmarty Mihálytól kölcsönzött gondolataival:

„A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek.”

Lektori véleményemben fontosnak tartottam kiemelni és most is hangsúlyozni, hogy Bánfalvi László elvitathatatlanul szeretett szülőfaluja, Nekézseny monográfusa, történetírója cím büszke tulajdonosa. Három évtizede foglalkozik a település múltjának felkutatásával, különböző aspektusú bemutatásával. Kutatási eredményeit nagyszerű feldolgozásokban, gazdag tartalmú tanulmányokban tette közzé, öregbítve a település hírnevét, elősegítve megismerését.

Jelen munkája eddigi kutatásainak mintegy betetőzése, szintézise. A földrajzi környezet nyújtotta keretben, a történeti múlt rövid felidézése után Bánfalvi László Nekézseny helyneveinek szintézisét adja, a belterület és a határ földrajzi neveit sorakoztatja elő és etimologizáljaa teljességre törekedve. A településrészek, utcák, épületek és építmények részletes bemutatásához rendkívül gazdag kiegészítő anyag csatlakozik, úgymint fényképek, térképek. Meggyőződésem, hogy Bánfalvi László „Az Agyagvermektől a Vince-lápáig” című Nekézseny helyneveit bemutató munkája a Magyarországon megjelent legjelentősebb földrajzi név feldolgozások közé tartozik. Alapmű. Hiszem, hogy mindenkinek hasznos, élvezetes olvasmány lesz, aki egy kicsit is érdeklődik lakóhelye múltja iránt, akit érdekel, hogy honnan származik, mit jelent annak a helységnek a neve, ahol lakik, annak a hegynek, barlangnak, dűlőnek a neve, amelynek közelében él.

Ezekkel a gondolatokkal ajánlom olvasásra a könyvet minden kedves érdeklődő számára.

Dr. Veres László, a könyv lektor

2022. augusztus 25. Miskolc

Köszönjük dr. Veres Lászlónak a szerző és a könyv bemutatását, reméljük a jövőben is számíthatunk segítő támogatására.

Uj-Tózsa Csabáné polgármester köszöntője a kötetben

Kedves Olvasó!

Legutóbb 2019-ben írhattam köszöntőt az Önkormányzatunk által 2015-től megjelentetett helytörténeti kiadványokhoz, melyek száma mostanra már 10 fölé emelkedik.

Falunk monográfusának, Bánfalvi Lászlónak akkor jelent meg a Nekézsenyi-Somos erdő a tanyám… Néprajzi tanulmányok a Bükki Hegyhátról című munkája.

Ezt megelőzte az általa jegyzett falumonográfiánk, a helyi református egyházi élet kapcsán végzett kutatásainak megjelenése egyháztörténeti kiadványunkban, de a Bükki Hegyhátról szóló írásaiból is nyújtott már át olvasnivalót az érdeklődőknek.

Most újabb könyvvel jelentkezik a kutató, aki éppen jövőre lesz 30 éve, hogy helytörténeti kutatással kezdett el foglalkozni. 1992-ben első honismereti pályázata is Nekézseny története volt, melyet azóta számos munka követett.

Új könyvében – mely a Nekézsenyi füzetek kiadványsorozatunk 2. darabja -, Nekézseny helyneveinek a bemutatására vállalkozik, mely témához évek óta gyűjti az anyagot.

Meggyőződése, hogy a faluban még ma is használt földrajzi elnevezések azért bírnak nagy fontossággal, mert amellett, hogy erősítik a szülőhelyhez való kötődést, sok olyan információt hordoznak, melyek későbbi kutatások forrásául is szolgálhatnak.

A településen ma is használt (és mára már elfeledett) bel-és külterületi helyneveinek összegyűjtésével és közreadásával ismét egy hiánypótló munka született falunkról.

Megköszönve a szerző, Bánfalvi László munkáját, további eredményes alkotótevékenységet kívánva, ajánlom jó szívvel új kiadványunkat az olvasók figyelmébe.

A szerző bevezetője

„A nevekben rejlik a múlt és jelen, tájak és az emberek kapcsolata” (Kőrös Erzsébet)

Könyvemben szülőfalum, Nekézseny helyneveinek a bemutatására vállalkoztam.

A témaválasztásban – a szülőföldhöz való ragaszkodásom mellett – meghatározó szerepet játszott a helynevek (földrajzi nevek) iránti évtizedek óta tartó érdeklődésem.

A helynevekkel való foglalkozást elsősorban azért tartom fontosnak, mert meggyőződésem szerint ezek a földrajzi elnevezések az esetek többségében olyan néprajzi, gazdasági és néptörténeti információt hordoznak, amelyekről írott feljegyzések nem maradtak fenn. Ezek a helynevek megfelelő odafigyelés mellett nagymértékben megkönnyíthetik a helytörténeti kutatással foglalkozók munkáját.

Mindezek arra az elhatározásra késztettek, hogy összegyűjtsem és bemutassam Nekézseny község helyneveit, hiszen eddig egyetlen olyan helynévgyűjtemény sem készült, amely feldolgozta és közzétette volna település bel- és külterületének helyneveit.

Ezeknek a gyűjtését már évekkel ezelőtt elkezdtem. Először az általam ismert helyneveket a településről írt monográfiámban (Bánfalvi, 2015) közöltem. Ezt követően folytattam a kutatómunkát: különböző helynévgyűjteményeket, valamint szakirodalmi és a térséggel foglalkozó kiadványokat tanulmányoztam át, majd a levéltári és múzeumi kutatás következett. Az országos és megyei levéltárakban elsősorban a különböző korokban készült térképekre fordítottam kiemelt figyelmet. A levéltári térképek mellett áttanulmányoztam az egyéb magán- és a saját gyűjteményemben található térképeket, de igénybevettem az internetes forrásokat is.

Kutatásaim során mindvégig nagy figyelmet fordítottam a helyszíni bejárásokra, az adatközlőkkel való kapcsolattartásra.

Mindezek eredményeként több mint 300 helynevet sikerült összegyűjtenem, amelyek többsége a település külterületén található. Ez utóbbiakkal kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezeknek a határneveknek több, az adott helynévhez tartozó, elsősorban annak felszínformáira utaló elnevezése is ismert, amelyeket az összesítésnél is figyelembe vettem. (pl.: Bóti-völgy: Bóti-völgy eleje, Bóti-völgyfő, Bóti-völgy oldal).

Írásomban elsőként Nekézseny földrajzi környezetét és annak földtani sajátosságait, majd a település történetét és közigazgatását mutatom be. Ezt követően a földrajzi nevekről szólok általánosságban, majd a településnévvel (helységnév, névalakok) és az ezzel kapcsolatos eredetmondákkal foglalkozom röviden.

A település helyneveit két külön fejezetben ismertetem. Először a belterületi helyneveket   mutatom be csoportonkénti felosztásban ( településrész-, utca-, épület- és építménynevek), majd ezt követően a  külterületi határneveket ismertetem  betűrendes sorrendben. A helynevek   (címszó) után minden esetben felsorolom azokat a forrásokat, amelyekben az adott elnevezés előfordul. Amennyiben a helynévhez egy vagy több részelnevezés is tartozik, úgy azokat is közlöm. (.A helyneveket a forrásokban szereplő alakban, a régies formák megtartásával sorolom fel. A források esetében rövidítéseket használok, amelyeket a „Rövidítések jegyzékében” feloldok.)

A település külterületi helyneveinek – a „Földrajzi név, helynév” fejezetben taglalt- csoportbeosztását külön mellékletben, felsorolásszerűen ismertetem.

A könyvben számos – nagyrészt általam készített – fotót, továbbá térképrészleteket közlök, elsősorban azzal a szándékkal, hogy mindezek megkönnyítsék a helynév által jelölt terület beazonosítását.

Köszönettel tartozom Uj-Tózsa Csabáné polgármester asszonynak, aki támogatta a könyv   megjelenését.

Végezetül szeretném megköszönni mindazoknak a helyi adatközlőknek, szervezeteknek a segítségét, akik bármely módon segítették munkámat.

———-

Gratulálunk a szerzőnek új könyvéhez és ahhoz a kitartó munkához, mellyel  településünk irodalmát újra és újra  gazdagítja egy-egy tartalmas és szép kiadvánnyal. További értékőrző munkájához jó erőt és egészséget kívánunk.

Bánfalvi László: Az Agyagvermektől a Vince –lápáig, Nekézseny helynevei. Nekézseny Község Önkormányzata, Nekézseny, 2022. Tipo-Top Kft. Miskolc, Színes, 96 p. /Nekézsenyi füzetek 2./

BLnéZs