Toll és ecset
Andók Veronika: A hegyhát kincse című verseskötetéről
“Rajzoljunk csodát,
Fénylő gyertyalángot,
Könnyekre mosolyt,
Szépülő világot!
Fessünk képeket,
Szép emberséget,
Legyen álmunktól
Ez a világ még szebb!”
(Andók Veronika: Rajzoljunk csodát! Részlet)
Tavaly ősszel jelent meg a néhány éve családjával Nekézsenyben élő Andók Veronika költő, író, kézműves verseskötete,
„A hegyhát kincse”
címmel, melyet Pálné Hasilló Judit a Nekézsenyben született, ma már Debrecenben élő művész illusztrált.
Két alkotó, két merően más látásmódot, művészi utat követve találkozott a Bükki Hegyhát kis településén, Nekézsenyben, hogy aztán ki-ki a maga eszközeivel úgy fogalmazza meg érzéseit és gondolatait a faluról, hogy közben teljes mértékben kiegészítik egymást.
Andók Veronika – az Együtt Nekézsenyért Egyesület munkatársa és lelkes résztvevője Nekézseny közösségi életének- aki gyermekkorától szereti a verseket, így ír magáról:
“Andók Veronika vagyok, két gyermek édesanyja. Verseimmel, meséimmel igyekszem örömöt szerezni kicsiknek és nagyoknak. Több versem jelent már meg különböző antológiákban, gyerekmagazinokban, illetve Vakáció című versem tankönyvben is. Több dalszerző és zenekar is megzenésítette verseimet, közülük a legtöbbet a Fülemüle zenekar…
2018 karácsonyára megjelent első önálló verseskötetem Fénysuttogó címmel, melyben felnőtteknek szóló verseimet találhatják meg az érdeklődő olvasók…
Végtelenül hálás vagyok, hogy itt Nekézsenyben otthont találtam, mindig is szerettem volna hegyek és dombok, jó szándékú emberek között élni és itt ez a vágyam valóra vált.
Nekézseny gyönyörű, a táj, a növényvilág, a madarak, minden itt van, ajándékba kaptuk a Teremtőtől…
Végtelenül hálás vagyok azért is, hogy tavaly egy régi álmom válhatott valóra azzal, hogy megjelent az illusztrált verseskötetem. Nagy öröm volt Pálné Hasilló Judittal együtt dolgozni, csodálatos, gyönyörű illusztrációk gazdagítják általa a kötetet. Mind a tollrajzok, mind a festmények lelket simogató, szívvel készült alkotások…”
Pálné Hasilló Judit képzőművészi munkásságát évek óta figyelemmel kísérem. Emlékszem képei bemutatására a 2015. évi nekézsenyi ünnepségen, majd bemutatkozására – még mint teológus hallgató- a nekézsenyi református egyházi életet bemutató könyvben, két, a falut ábrázoló akvarell képével együtt.
Judit az alábbiakban fogalmazta meg gondolatait a lehetőségről, hogy illusztrálhat egy verseskönyvet:
„Nagyon hálás vagyok, hogy részese lehettem, és örülök, hogy szülőfalum tájait ilyen formában megörökíthettem az utókor számára. Személyesen már egyre ritkábban tudok visszalátogatni, de alkotás közben képzeletben újra bebarangolhattam a dombokat, völgyeket, utcákat, és ez egy lélekemelő gyakorlat is volt a számomra. Kedvenc képem a tollrajzok közül az, ami a templomkertet ábrázolja a gesztenyefával, a festmények közül pedig a téli templomos, mert a sok hittan- és ifjúsági órát, a Hosannával való szolgálatokat, és a táborokat, a vasárnapi istentiszteletek utáni beszélgetéseket juttatják eszembe, amik a legkedvesebb nekézsenyi emlékeim közé tartoznak…”
A verseskötetet pedig nem is lehetne szebben bemutatni, mint ahogy az illusztrátor teszi:
„A kötet négy évszakon át vezet minket, hogy rácsodálkozzunk a világ természeti szépségeire magunk körül. Nagyon szemléletes költői képekkel teli verseket olvashatunk, mely a Veronikában rejlő, a teremtett világ által kiváltott érzéseket tárja elénk. Ugyanakkor olyan egyetemes gondolatokat is megfogalmaz, melyekben felismerhetjük saját magunkat, és kapcsolódhat a lelkünk a versek üzenetéhez. Az életben igazán fontos dolgokra emlékeztet bennünket, és ráirányítja figyelmünket azokra a mindennapi, csendes csodákra, amelyekre felfigyelvén tartalmasabb, hálával telibb és boldogabb életünk lehet.”
A kötetet P. Dányi Gabriella kazincbarcikai író, költő, festő lektorálta.
Ajánlásából idézek:
„Nekézseny nevének hallatán mesebeli világba képzelném magam, és Andók Veronika versei tovább segítenek ezen az úton. Az ünnepek pompáját sorban kiemelve, halad az időben, miközben kiáradó szeretettel rímbe szedi falujának varázslatos tájait. Szemléletesen mutatja be az évszakváltozások csodáit… Aki még soha nem járt Nekézsenyben, és elolvassa Veronika verseit, egészen biztosan vágyat fog érezni arra, hogy ellátogasson ebbe a borsodi kis falucskába…”
Kívánom, hogy így legyen.
Gratulálok az alkotóknak.
Végezetül várjuk a közelgő tavaszt a kötet egy versével:
Érkezik a kikelet
Olvad a hó, tavaszillat
Lengedez a domb felett,
Napsugarak csillanásán
Érkezik a kikelet.
Hóviráglevél kis csúcsa
Napról napra magasabb,
S vidámabban, hangosabban
Dalolnak a madarak.
Ébredezik a természet.
Mosolyogva figyelem,
S szeretem, hogy új reménye
Megtelepszik szívemben.
/Andók Veronika: A hegyhát kincse. Bp., Kiad.: Dream Vision 47, 2021. 53 l.(Szövegközti tollrajzokkal, 5 tábla Galéria./
Bánfalvi Lászlóné
