“Nem hagylak titeket árván…”
Újlaky Vilma:
Pünkösd
(Református Egyházi Értesítő 1928. 9. sz. 4. o.)
Együtt valának egy akarattal
A hű tanítványok.
Szent ígéret teljesültét várván:
„Nem hagylak titeket árván
Megtérek hozzátok!”
Könnyes szemekkel nézik az eget…
Lelkökben hit, remény és félelem.
Kint bősz tömeg prédára éhesen,
Ezeknél nincs számukra kegyelem.
De bíznak ők!
És lőn egyszerre sebesen zúgó
Szelek zendülése;
Kettős tüzes nyelv megjelenése
Tölt be előttök eget, földet!
S eltörli a könnyet és félelmet!
Csoda lángerő szíveikben,
A lélek tüze szemeikben,
Keblök bátorságtól dobogott,
S meghódítani a világot,
Elindulnak az apostolok!
Nem ismert nyelveken hirdetni
öröklét evangyéliumát,
Az Idvezítő kereszthalálát,
Dicsőséges feltámadását.
Hirdették mindvégik hűséggel
Teljesek voltak Szentlélekkel,
És győztek ők!
Jövel óh áldott Szentlélek Isten!
Töltsd be szívünket és lelkünket
Hogy építsük mi is országodat,
Tegyük föl erre életünket!
S ha pályánkat híven futottuk,
S megfáradván, pihenni térünk,
Nem hágy ő minket itt lenn árván
A Szentléleknek égi szárnyán:
örök boldogság hajlékába;
Mennybe emel!
Pontosan egy hónappal ezelőtt mutattuk be olvasóinknak Hideg Ágnesnek, a miskolci Herman Ottó Múzeum szakkönyvtára ny. vezetőjének új munkáját,
A mályinkai lelkipásztor lánya- egy elfeledett írónő, Újlaky Vilma
címmel, kinek az egyik versével köszöntjük az ünnepet.
Cikkünket itt olvashatják újra: http://www.nekezsenykozseg.hu/2020/04/30/a-malyinkai-lelkipasztor-lanya-egy-elfeledett-irono/
Szép ünnepet kívánunk.
Bánfalvi Lászlóné