Balogh Béni

Elhangzott és átadásra került

2017. október 13-án, a Balogh Béni Emléknapon

Nekézsenyért Díj

Kedves Vendégek!

Nekézseny Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2015-ben alapította a Nekézsenyért Díjat, mellyel a település életében kiemelkedő szerepet játszó és kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek munkásságát kívánta elismerni. A kitüntetés a határozat szerint posztumusz is adományozható.

Ez idáig a kitüntetés egy alkalommal került adományozásra, mégpedig 2015-ben, a település első, ismert írásos említésének 600. évfordulója előtt tisztelgő Faluköszöntő Napon, amikor is Posztumusz Nekézsenyért Díjat kapott Igó István pedagógus, a valamikori nekézsenyi Általános Iskola igazgatója, a helyi népzenei hagyományok ápolója.

A Képviselőtestület az idén második alkalommal adományozza a kitüntetést, miszerint a  74/2017. (VIII.31.) számú határozatával szintén

Posztumusz Nekézsenyért Díjat

adományoz a falu szülöttének,  

Balogh Béni írónak

 történelmi múltunk és hagyományaink irodalmi megörökítésért.

A Képviselőtestület eme határozatával döntött arról is, hogy a nekézsenyi Közösségi Ház felveszi az író nevét, miszerint ezután az objektum megnevezése: Balogh Béni Közösségi Ház.

Kérem, hallgassák meg a kitüntetett nationáléját, mely a határozatban szerepel.

Balogh Béni

 (1922-2000)

Balogh Béni író, 1922-ben Észak-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik kis falujában, Nekézsenyben született. Szülei jómódú gazdálkodók voltak, akik a fiuknak is ezt a sorsot szánták. Ő azonban tanulni vágyott, így jutott el a sajószentpéteri polgári iskolába. Ezután a Sárospatakon tanult tovább a Református Tanítóképzőben, ahol népiskolai tanítói oklevelet szerzett.

A II. világháborúban katonaként szolgált, majd szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1946 őszén szabadult. Tanított Pest megyében, majd Budapesten, ahol magyar-történelem szakon megszerezte tanári diplomáját. Iskolai könyvtáros is volt.1983-ban vonult nyugdíjba, ezután csak az irodalomnak élt. 1941-től publikált, írt elbeszéléseket, regényeket, mondákat, meséket, művei rendszeresen megjelentek különféle hetilapokban, napilapok gyermekrovataiban, s főként a gyermekekhez szóló újságokban.

Legtöbb írása Borsod–Abaúj–Zemplén megye változatos tájain játszódik, de mondáiban, regéiben helyet kapnak más vidékek, Pest és Heves megye, a Mátra, a Tápió- völgye és a Duna-mente történelmi emlékei is. 15 önálló kötete jelent meg, Gyöngyhúrú citera című meseregényéből rádiójáték is készült. Önéletrajzi regényeiben – Vadócok a Bükkben , Szivárvány a Sajó felett – gyermekkora élményeinek állít emléket. Fő célkitűzésének tekintette:”… hogy a magyar gyerekeket a hazaszeretetre, a szülőföldhöz való mélységes ragaszkodásra neveljem.”

Kedvelt vendége volt könyvtáraknak, iskoláknak, ahol író-olvasó találkozókon mesélt a gyerekeknek nemcsak a régmúlt eseményeiről, történelmünk nagy alakjairól, hanem hagyományaink megőrzésének fontosságáról is.

Balogh Béni irodalmi munkásságát, példamutató hagyományőrző tevékenységét ismeri el Nekézseny Község Önkormányzata a posztumusz Nekézsenyért Díj adományozásával.

Felkérem Uj-Tózsa Csabáné polgármester asszonyt a Nekézsenyért Díj átadására, valamint felkérem

Balogh Béni lányát, Dévényiné Balogh Gyöngyit

a díj, vagyis azhttp://www.nekezsenykozseg.hu/2017/10/14/konyvtaratado-balogh-beni-emleknappal/ oklevél és a nekézsenyi címert formázó plakett átvételére.

-Moderátor: Bánfalvi Lászlóné –

 

Olvasásra ajánljuk még:

Könyvtárátadó Balogh Béni Emléknappal

http://www.bazkonyvtar.hu/hu/content/balogh-beni-nevet-vette-fel-kozossegi-haz-es-konyvtar

https://www.eszak.hu/megyei-korkep/2017/10/13/balogh-beni-nevet-kapta-a-nekezsenyi-konyvtar.eszak