Szomszédolás / Nagybarca költő szülöttéről

Szomszédolás / Nagybarca költő szülöttéről

Szomszédolás rovatunkban a Nekézsenyhez közeli település, a Bán-patak völgyében fekvő Nagybarca költő szülöttét, Tollas Tibort mutatjuk be.

„Varázskör véd, hozzájuk tartozol, míg visszatérsz a porhoz,
melyből vétettél, el nem szakadhatsz,
őrzi múltad, s feloldoz.”
Tollas Tibor: Varázskör-

Szülőfaluja, Nagybarca temetőjében nyugszik Kecskési Tollas Tibor költő, újságíró (1920-1997), akit Münchenben ért a halál.

Szülőházát felújították, mely 2000-től, mint Tollas Tibor Emlékház szolgálja a helyi művelődést. Az épület előtt egy kopjafa emlékeztet a költőre. Itt kapott helyet a település könyvtára, s a költő életének bemutatása mellett, dr. Almási  Balogh Pálra, a szintén itt született orvosra, Kossuth és Széchenyi háziorvosára is emlékezhetünk ( 1764-1867). Az ő emlékét híven őrzi a nevét viselő ózdi kórház és emléktáblája a helyi református templom külső falán és a Nagy Károly, az életét híven felkutató helytörténész által róla írt monográfia.  Dr. Almási Balogh Pálról hamarosan bővebben írunk. Az Emlékházban még a falu történetét reprezentáló gyűjtemény is helyet kapott.

Nagy Károly szintén Nagybarca szülötte és elévülhetetlen érdemei vannak a helyi értékmentésben éppúgy, mint a megyei, s az ózdi honismereti mozgalom életében.

Tollas Tibor élete – mint annyi mindenki más sorsa ebben a hazában-, tükrözi az elmúlt évszázadban élt nemzedékek sorsát, háború, börtön, 1956 kudarca, majd az emigráció évtizedei. Az 1957-től Münchenben megjelent Nemzetőr című lap szerkesztője és kiadója volt, haláláig. Verseit csak több évtized múltán ismerhették meg az olvasók.

Életének, munkásságának feltárására, emlékének ápolására jött létre a „Kecskési Tollas Tibor Emlékére” Alapítvány, mely 1997-től minden év decemberében születésnapja közelében rendezi meg a költő  immár nemzetközi  versmondó versenyét általános és középiskolás diákok számára.

Válogatottt versei  Hazafelé címmel jelentek meg 1954-ben, melyből a címadó verset idézzük.

Hazafelé

Ismerek minden útkanyart,
Mely anyámhoz visz, hazatart.
A vaksötétben is hiszem,
Hogy nem tévedne el szívem.
Mint az iránytű úgy mutat
Mindig haza és jó utat.
Más irányt nem is keresek,
Mert mágnese a szeretet.
Nem vibrál a tű töve,
Mert anyám annak sarkköve.

A térképen csak pár vonás:
Vadna, – utolsó állomás,
A bakter vígan rámköszön,
Ölemben látja örömöm,
Piros batyuját: szívemet, –
Anyámhoz ezzel sietek.

Egy órányira kis falunk,
Ha gyalogosan ballagunk.
Cudar a sors és fukar is,
Télen drágább a fuvar is.
Szánkó helyett hát talpamon
Szívem csengőit hallgatom.
Könnyű annak a hó, a sár,
Akit az anyja csókja vár.

Fönn ezüst húr a vezeték,
Viszi híremet messze szét.
Fehér papíron távirat,
Betűzi, – Jön már a fiad – !
Kottái élő verebek
Kottázzák ki a nevemet.

Két oldalt hosszú jegenyék,
Rajtuk a holdnak szeme ég,
Mint égből cseppent jégcsapok,
Fölismernek, hogy én vagyok.
Tudják, hogy merre, mért megyek,
És mint a gyertyák fénylenek.
Égő gyertyák közt fut a „szán”,
Csillag ragyog az utasán.

A híd mint fényes, nagy bogár,
Hogy házán megyek, megcsodál.
Alatta ezüst gyík szalad,
Falunk patakja, Bán patak.
Anyjához siet, hol a hó
Alatt pihen a hű Sajó.

A hídon túl már int Gömör.
Mint szép leány, úgy könyököl
Kék ablakán a Felvidék,
Nékem mutatja fel szívét.
Hiába hívsz most szép leány,
Borsodban anyám vár reám.

Kigyúl az ég és meghasad,
Most öntik Ózdon a vasat.
A hegytetőkről üzenet,
A Bükk gyújt örömtüzeket.
Fényét szívemre tűzi át,
Így várja vissza hű fiát.

A hegy karján, mint kisgyerek,
Falum megismer, integet.
Pólyája puha, friss, fehér,
A nénje húzta rá, a tél.
Ő is tisztába öltözött,
Mert tudták mind, hogy én jövök.

Kristály szikráz a hegyeken,
Csillámmal szórták be nekem
A háztetőket angyalok,
De én csak tovább szaladok…
Látszik a kapunk ide már,
Mögötte anyám szeme vár,
Minden gyémántnál ékesebb,
Minden csillagnál fényesebb,
A menny sincs soha oly közel,
Mikor az anyám átölel.

Vác, 1954

A költőről, az Emlékházról bővebben olvashatnak, képeket láthatnak:

-https://moly.hu/konyvek/tollas-tibor-hazafele

-A Tollas Tibor Emlékház facebook oldala

-Nagybarca honlapja: http://nagybarca.hu/oldal/18/kecskesi-tollas-tibor

Bánfalvi Lászlóné

 

Egy kis történelem a szomszédból: a dédesi vár

Egy kis történelem a szomszédból: a dédesi vár

SZOMSZÉDOLÁS rovatunkban

A dédesi vár egy 13. században épült, ma erősen romos állapotú vár a Bükk-vidék északi részén

című cikket ajánljuk figyelmükbe, mely a mindenamieger.blogspot.com mai számában jelent meg.

Dédes vára a 13. században épült IV. Béla királysága idején, közvetlenül a tatárok kivonulása után. Építője Ákos nembeli Ernye bán, a király hűséges híve volt.

A vár a tatárjárás után emelt kis kővárak táborába tartozik. A mintegy háromszáz éven át álló erődítmény a kor viszonyainak megfelelően többször is gazdát cserélt. A törökvész idején védői inkább felrobbantották, minthogy a törökök kezére kerüljön.

A várrom ma feltárásra vár. Egy szakszerű ásatás tudná tisztázni a vár pontos alaprajzát, és  történetének érdekes elemeit, ez azonban még várat magára.

 

A cikkben nemcsak a vár történetéről olvashatunk, hanem elhelyezkedéséről és  megközelítéséről is.

Meglátogatását érdemes felvenni a bakancslistánkra, hiszen gyönyörű erdei környezet, csodálatos panoráma várja majd  túrázás szerelmeseit.
A cikket itt olvashatják:
Bánfalvi Lászlóné

Kézművesek Serényfalváról

Nyári dalünnepünk kedves vendégei voltak Szűcs Katalin és párja, Jens-Peter Schmidt Serényfalváról.

Katalin Aggteleken töltötte élete első 25 évét. 1990-től él Serényfalván, három gyermek édesanyja. 10 éve könyvtáros a faluban és már kezdetektől szívesen tartott kézműves foglalkozásokat kis olvasóinak. 2005-ben kezdte tanulni a népi kézművesség szakmai fortélyait a szövés-hímzéstől, a hímes tojás, a vert csipkekészítésen át, a nemezelésig és a gyöngyszövésig, mely utóbbi technikát mutatta be Nekézsenyben az érdeklődőknek.

Párjával, Jens- Peter Schmidttel – akinek felmenői magyar gyökerekkel bírnak-, 5 éve ismerkedtek meg. Ezt egy év múlva Németországból a Magyarországra, Serényfalvára költözés követte.

Peter különleges technikával, rétegelt lemezből, kézzel készít használati-és dísztárgyakat, aprólékos és precíz munkával. Első kiállítására idén tavasszal került sor az ÓMI Városi Könyvtárban.

Munkájukhoz további sikereket kívánunk.

Képeink a nekézsenyi rendezvényen készültek.                                                     

BLnéZs

Nekézsenyi siker a Lénárddaróci Főzőversenyen

Nekézsenyi siker a Lénárddaróci Főzőversenyen

Immár VII. alkalommal várta szabad tűzön, bográcsban készített ételek versenyére Lénárddaróc és a szomszédos települések lakosait, baráti társaságait a Lénárddaróciakért Egyesület.

 Július 8-án, szombaton reggel 18 benevezett csapat – melynek tagjai csapatnevet választottak maguknak- sorakozott fel a lénárddaróci focipályán, hogy összemérje egymással főzőtudományát és pontban 14 órára letegye a zsűri asztalára az általa megálmodott és elkészített finom étket.

 A zsűrinek-melynek tagjai Ózdról, Egerből és Csernelyből érkeztek- bírálási szempontja az ízek harmóniája volt. A versenyzők által főzött ételeket az érdeklődők is megkóstolhatták és az általuk legfinomabbnak tartott étel Közönségdíjat kaphatott.

Nekézsenyiek –képviselve településünket-második alkalommal indultak a főzőversenyen. A „Juszuf és társai” nevű csapatot Tózsa-Dédesi László, Tózsa-Dédesi Lászlóné, Uj-Tózsa Csaba és Uj-Tózsa Csabáné alkották.

Az általuk készített Káposztásbab csülökkel étel olyan sikert aratott, hogy a zsűri döntése alapján a Főzőverseny Különdíját is elnyerte.

Gratulálunk a csapatnak!

A jó hangulatú rendezvényen készült képeket a Lénárddaróciakért Egyesület tette közzé facebook oldalán.

BLnéZs

Én elmentem a vásárba félpénzzel…

Én elmentem a vásárba félpénzzel…

Mindenki ismeri, mindenki fülében ott cseng az ismert népdal, mellyel szűkebb hazánk, a Bükki Hegyhát híres dédesi vásárára hívjuk fel a figyelmet.

„A Dédesi Országos Állat és Kirakodóvásár Dédestapolcsányban több mint százéves múltra tekint vissza. Az ország egyik legkeresettebb vására. Évente két alkalommal tartják. Jellemzője, hogy a soron következő vásárra, már az előző vásár alatt elkel a több száz helyek mindegyike és látogatóinak száma, egyetlen nap alatt, mindenféle kulturális program nélkül is meghaladja a hatezret!” http://www.vasarokfesztivalok.eoldal.hu/cikkek/dedesi-kezmuves-vasar-2017/

A Dédesi Kézműves és Kirakodóvásár immár 5. alkalommal, az Országos Állat és Kirakodóvásár előtt egy nappal lesz, mely egy színes programokkal tarkított fesztivál, ahol kézművesek, népművészek munkáiban gyönyörködhetnek a látogatók.

Az idén igazi Pünkösdi Kavalkád lesz Dédestapolcsányban, hiszen már szombaton várják az érdeklődőket az Extrém Sportnap és Trabant Találkozóra.            

BLnéZs

Szomszédolás-Dédestapolcsány

Ünnep Sátán

Új harangláb avatása, lélekharang szentelése és turul szobor avatás tette méltó és emlékezetes eseménnyé Sáta község lakói számára az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának idei ünnepét, október 23-án. Mint Szalmás Zsoltné polgármester asszony kiemelte, régi vágya teljesült a településen élőknek, hogy a sátai temetőben emelt haranglábban elhelyezett lélekharang felekezeti hovatartozás nélkül megkondulhasson azok lelki üdvéért, akik eltávoztak közülünk.

Az ünnepségen szólt a jelenlévőkhöz Ottenberger Balázs nekézsenyi református lelkész. A harangot Szűcs Gyula római katolikus plébános szentelte fel és elsőként készítője, Borsodi Ferenc öntőmester –Hegyhát Metáll Kft. vezetője- szólaltatta meg, majd valamennyi korosztály képviselői következtek. A harang adományokból készült, a harangláb helyi szakemberek munkája.

Az ünnepség folytatásaként felavatták a sátai háborús hősi emlékművön elhelyezett bronz turulmadár szobrot. Köszöntőt mondott Riz Gábor országgyűlési képviselő, ünnepi beszédet tartott Barta Zoltán, Sáta történetének kutatója, majd a környező települések polgármesterei is megkoszorúzták az emlékművet, így Nekézseny polgármester asszonya, Uj-Tózsa Csabáné is lerótta tiszteletét.

Forrás https://www.facebook.com/S%C3%A1tai-k%C3%B6nyvt%C3%A1r-519309714877711/?fref=ts

Sáta bemutatkozott az ózdi Városi Könyvtárban

Sáta bemutatkozott az ózdi Városi Könyvtárban

Íme, az új rovat első híradása, amit azért is osztunk meg szívesen Önökkel, mert az idén  ősszel az ózdi Városi Könyvtár nagy sikerű sorozatában Nekézseny bemutatkozására kerül sor,melyre már most készülünk!

A programról a könyvtár honlapjáról idézünk: www.vkozd.hu

„Június 8-án folytatódott “Kitekintő-ablak a térségre” sorozatunk, melyben Sáta település mutatkozott be. A település könyvtárosa, Kovács Csabáné mondott köszöntőt, majd Tóth Gáborné szavalata nyitotta meg a programot, melyet a könyvtárunk által 2014-ben meghirdetett “A két jó barát: a könyvtár és én…” pályázatának nyertes, Kiss Tamás által készített Könyv-olvasás kisfilmjének lejátszása követett. A film megtekintése után az óvodások a Holle anyó című mesejátékot adták elő. Sáta múltjáról Barta Zoltán mesélt, majd a település jelenét és jövőjét Szalmás Zsoltné polgármester előadásában hallgathattuk meg. A bemutatkozáson a Nefelejcs Nótakör és Eke Zoltán gömöri és hajdúsági nótái szórakoztatták az érdeklődő közönséget. A település bemutatkozása Keresztesné Király Rózsa saját verseinek szavalatával zárult. A szépszámú közönségnek Sáta lakossága házi jellegű kóstolóval kedveskedett. A könyvtár emeleti terén a településen élők kreatív munkáiból nyílt kiállítás. Láthattuk Antal Anita selyemből készült csodaszép virágcsokrait, képeit, asztali díszeit, Csizi Viktória és a volt Sátai Általános Iskola gyermekei által készített szebbnél szebb kerámia munkákat. A kiállításon a fiatalon elhunyt Eke Zsolt képei is kiállításra kerültek, így adózva a művész emlékének.”

Köszönjük a képeket a könyvtárnak.