Kitekintő – Köszönetnyilvánítás

Kitekintő – Köszönetnyilvánítás

Kedves Olvasó!

A most következő néhány sor a köszönetnyilvánításé, a Nekézseny bemutatkozik program a kapcsán.

Október 6-án, délután falunk bemutatkozhatott Ózdon, a Városi Könyvtár idén 5 éves Kitekintő című rendezvénysorozatában, mely azzal a céllal született, hogy felvillantsa térségünk egy-egy településének értékeit, megismertesse az érdeklődőket múltjával, jelenével, jövőbeli terveivel.

 Köszönettel tartozunk az ózdi könyvtárnak a lehetőségért, melynek kiváló szakmai munkájához könyvtárunk működése kapcsán sok szállal kötődünk.

Köszönöm mindazok munkáját, akik bármi módon hozzájárultak a rendezvény sikeréhez.

Volt , aki  már hetekkel ezelőtt azon töprengett, hogy mit és mi módon mutassunk be értékeinkből.

Mások már napokkal a program előtt a kiállítások anyagát készítették elő, majd rendezték be úgy, hogy méltóan képviseljék falunkat.

Köszönet  a műsor összeállítójának, minden megszólalójának, szereplőjének, segítőjének. Külön köszönet a legkisebbeknek, óvodásainknak.

Köszönet jár mindenkinek, aki vette a fáradtságot és egy-egy tálca süteménnyel hozzájárult ahhoz, hogy itt is öregbítsék a nekézsenyi konyha jó hírét.

Úgy hiszem, minden segítő példát mutatott tenni akarásból, összefogásból, mely remélem, a jövőben is jellemez majd bennünket.

KÖSZÖNÖM MINDENKINEK!

Uj-Tózsa Csabáné

polgármester

Beszéljenek a képek, melyeket köszönünk az ózdi Városi Könyvtárnak .

Nézzék meg az Ózdi Városi Televízió híradását is:

http://www.ovtv.eu/index.php/20-hirek/1603-kitekinto-

Az Ózd város honlapján közzétett beszámoló itt olvasható:

http://www.ozd.hu/news.php?id=4939

Hagyomány és megújulás

Hagyomány és megújulás

Hagyományőrzők I. Nekézsenyi Találkozója

2016.szeptember 3.

Önkormányzatunk nyár elején pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kulturális Alaphoz egy nyár végi, az egész faluközösséget megmozgató, egész napos program megrendezésére.

A pályázatban  a hagyományteremtő jelleggel megrendezendő programot az alábbi gondolatra építettük : Hagyomány és megújulás.

Erre építve, célunkat – több évre előrevetítve – az alábbiakban fogalmaztuk meg:

-vidékünk,  a Bükki Hegyhát és benne a több száz éves múlttal bíró falunk hagyományainak megőrzése,

-a megőrzött hagyomány újragondolása, beillesztése a mai élet hétköznapjaiba és ünnepeibe,

-a hagyományok és a rájuk épített szellemi tevékenység és tárgykultúra továbbélésének biztosítása, a gyermek-és az ifjúsági korosztály megszólításával.

A cél megvalósításának bázisai:

a Nekézsenyi Napraforgó Óvoda hagyományőrző pedagógiai programja;

-a Nekézsenyi Református Egyházközség gyermek-és ifjúsági alkalmai, programjai, a Hosanna Zenekar tevékenysége;

-a  több éve működő civil szervezetünk ,az Együtt Nekézsenyért Egyesület és a keretében működő kisközösségek- Nekézsenyi Hagyományőrző Pávakör, a Nekézsenyi Citerazenekar,  a tervezett Nekézsenyi Díszítőművész Kör stb.;

-a B-A-Z megyei könyvtári rendszerben működő Könyvtári Információs és Közösségi Hely, benne az itt született ifjúsági írónk, Balogh Béni Emlékhelyével, aki a magyar rege-és mondavilág megörökítője volt;

-a  Szeleczky Zita színművésznő alakját őrző Emlékház és Síremlék;  

-a nagy művésznő emlékére létrehozandó Nekézsenyi Szeleczky Zita Baráti Kör;

-a tavaly ünnepélyesen átadott Hagyományok Háza gyűjteményei és kiállításai;

-a felújított Közösségi-és Vendégház és Fedett Színtere,

-valamint a még tavasszal elindított pályázatok, játékok lezárása.

Mindezekre építve terveztük – a későbbiekben évente –  megrendezni egész napos programunkat.

Pályázatunkat az NKA elfogadta és támogatásban részesítette, így tudtuk megvalósítani elképzeléseinket szeptember 3-án, szombaton, ahol ki-ki korának, érdeklődési körének megfelelően megtalálhatta a számára kedves látnivalókat.

Az egész napos programot három nagy egységre osztottuk.

 A délelőtt a gyerekeké volt,zenével, kézműveskedéssel, játékkal. Közben a felnőttek sem tétlenkedtek, folytak az előkészületek és készült a finom ebéd, mellyel minden érkezőt fogadtunk.

 A délutáni program , Csorba Ilona művésznő éneke, a Polgármester Asszony köszöntője után óvodásaink kis műsorával kezdődött, majd  a Mónosbéli Őszirózsa Nyugdíjas Klub, a Bánhorváti Levendula Nyugdíjas Klub, a Sátai Asszonykórus énekelt,s  természetesen hallhattuk a mi Hagyományőrző Pávakörünket is, Citerazenekarunk kíséretében.

A sátai Eke Zoltán betyár-és pásztordalokat , Ottenberger Balázs lelkipásztorunk erdélyi népdalokat énekelt. Végül a délutáni blokkot a Nekézsenyi Hagyományőrzők katonadalok éneklésével zárták.

Ezután került sor a tavasszal meghirdetett, Szeretem Nekézsenyt fotópályázat eredményhirdetésére, valamint az interneten meghirdetett Nyári játék- Régi elfeledett tárgyaink  program lezárására. -lásd részletesen www.egyuttnekezsenyert.hu-

Az együttesek közös énekléssel zárták a  délutáni programok sorát.

Az esti programok  változatos zenei produkciókat takartak. Ládi Gabriella, az Operett Miskolcz művésznője operett-és musical betéteket énekelt. Ezután az Eldorádo Együttes, majd Sancy következett. A sort Molek Csongor élőzenéje zárta késő éjszakáig.

Közben  a Szeleczky Emlékház éppúgy fogadott látogatókat a délután folyamán, mint egészen az esti órákig a Hagyományok Háza.

Végezetül, de nem utolsósorban, jóízű beszélgetésekre, régi ismerősök találkozására, új barátságok megkötésére is sor került.

Köszönet jár minden támogatónak, segítőnek, aki valamilyen formában hozzájárult a rendezvény sikeréhez.

Reméljük, jövőre is együtt lehetünk a Hagyományőrzők II. Nekézsenyi  Találkozóján!

Most beszéljenek a délután készült képek, melyeket Bánfalvi László készített.

Kedves látogatók a “szomszédból”

Kedves látogatók a “szomszédból”

Nekézsenyben járt a Dédesi és Bántapolcsányi “Magvető” Református Gyermek és Ifjúsági Csoport.

csoport1

2016. május 28-án szeretettel köszönthettünk a Hagyományok Háza kedves látogatóit, a Dédestapolcsányból érkező református fiatalokat. Kedves vendégeink egy kerékpártúra keretén belül látogattak el hozzánk Tózsa-Bánfalvi Gábor segédlelkész szervezésében. Jó volt együtt, közösen megtapasztalni a múlt, jelen, és a jövő találkozását minden értékes beszélgetésben és a tárgyakban is. Reméljük hamarosan ismét találkozhatunk.

 


Újabb bemutató terem a Hagyományok Házában

Újabb bemutató terem a Hagyományok Házában

Külön termet kapnak a Hagyományok Házában a kenderfeldolgozás eszközei és a belőle készült durva és finom vászonneműk. Rigó Miklós, a néprajzi gyűjtemény kezelője most rendezi be a termet, melyben többek között a szövőszékek, csörlők, motollák mellett, a szőnyegektől a törlőkendőkig, a zsákoktól a törülközőkig nemcsak a régi mindennapok használati eszközeivel,az ügyes kezek alkotásaival ismerkedhetünk meg, hanem  a munkafolyamattal is, melynek során ezek a termékek létrejönnek.

hh-terem2 hh-terem1
















Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy a Hagyományok Házában májustól -októberig, minden hónap utolsó szombatján, 14.00-17.00 óráig várjuk látogatásukat, így már május 28-án is. Kérjük, minden egyéb időpontot az Önkormányzati Hivatalban egyeztetni szíveskedjenek. Köszönjük.

Üzentek a csillagok…

Üzentek a csillagok…

„… viszem a magyar verset mindenüvé, ahol a szívek kinyílnak és vágyakoznak utána…”

Szeleczky Zita

 

A Nekézsenyi Községi Önkormányzat,  a Szeleczky Zita Alapítvány és az Együtt Nekézsenyért Egyesület ismét meghirdette az

„Üzennek a csillagok” Szeleczky Zita Szavalóversenyt,

ebben az évben középiskolás diákok részére, melyre 2016. április 16-án, szombaton 14:00 órakor került sor a nekézsenyi Idősek Otthona Nagytermében.

Hagyományteremtő jelleggel, tavaly első alkalommal hirdettük meg versenyt, mellyel Szeleczky Zitának, a múlt század egyik legnagyobb színművésznőjének, az egyik legszebben verset mondó művésznek kívántunk emléket állítani, úgy, hogy a szép magyar vers előtt is tiszteleghessünk.

Szeleczky Zita anyai ágon nekézsenyi származású volt, nyári vakációit többnyire itt töltötte a rokonoknál, barátoknál. Mindig jó szívvel gondolt vissza az itteni emberekre, akiknek tulajdonságai, gesztusai visszaköszöntek egy- egy általa megformált színpadi, vagy filmszereplő alakjában.

Annyira szerette a kis települést, hogy végakarata szerint itt alussza örök álmát szerettei körében a nekézsenyi temetőben. Hagyatékának egy része is a faluban létrehozott Szeleczky Zita Emlékházban kapott helyet.

Legendás volt gyönyörű versmondása, az emigráció nehéz évtizedeiben a világ minden táján élő magyaroknak sokszor csak ő előadásai, verses-dalos estjei jelentették a kapcsolatot a szeretet hazával.

Tavaly általános iskolásokat fogadtunk, az idén az Ózdi járás középiskolásainak hirdettük meg a szavalóversenyt, melyre az Ózdi járásban lévő középiskolák tanulóinak jelentkezését vártuk két kategóriában I. kategória: 12-15 évesek, II. kategória: 16-19 évesek.

Szeleczky Zita életútját ismerve tudtuk, hogy mint középiskolás diák, a budapesti Veres Pálné Gimnáziumban és a miskolci Tóth Pál Leánygimnáziumban tanult, melynek utódintézménye a mai Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium.

Felvettük a kapcsolatot a két intézménnyel és meghívtuk őket is az idei szavalóversenyre. A Veres Pálné Gimnázium ugyan most nem képviseltette magát, de itt volt a Szent Margit Gimnázium, mely iskola diákjai már több alkalommal, vettek részt Szeleczky Zitára emlékező programon.

Az Ózdi járás szinte minden középiskolája képviseltetette magát, melyen a következő eredmények születtek:


Az első kategória nyertesei:

-I. helyezett: Vattay Angelika, Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium; felkészítő tanár Duvalovszki Éva

-II. helyezett: Tóth Norbert, Miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium, felkészítő tanár Duvalovszki Éva

-III. helyezett: Szőcs Anett, Ózd József Attila Gimnázium, felkészítő tanár Németh Anita

A második kategória nyertesei:

-I. helyezett: Szabó Blanka, Budapest Szent Margit Gimnázium; felkészítő tanár Tilles Béláné

-II. helyezett: Kolozsi Zsolt, Putnok Gomba Levente Gimnázium, felkészítő tanár: Sándorné Gyurcsik Erika

-III. helyezett: Farkas Dorottya, Budapest Szent Margit Gimnázium; felkészítő tanár: Dr. Jávor-Szelid Veronika

Különdíjasok:

Takács Péter , Ózd József Attila Gimnázium; felkészítő tanár: Németh Anita

Pethő Melinda, Budapest Szent Margit Gimnázium; felkészítő tanár: Tilles Béláné

Rátz Márk, Ózd Bródy Imre Szakképző Iskola; felkészítő tanár: Rinyu Gáborné, Kiss Éva

A versenyen értékes jutalmak kerültek kiosztásra és több különdíj is gazdára talált – lásd Bővebb információ…)


 A program zárásaként a résztvevők koszorút helyeztek el a művésznő síremlékénél, majd megtekintették a Szeleczky Zita Emlékházat, valamint megnézték a Hagyományok Háza kiállításait.

Gratulálunk a nyerteseknek.

Bővebb információ az Együtt Nekézsenyért Egyesület honlapján.



Ajánljuk magunkat: a Nekézsenyi Hagyományok Háza

Ajánljuk magunkat: a Nekézsenyi Hagyományok Háza

Honlapunk folyamatos tartalmi feltöltése újabb fontos állomásához érkezett. Elkészült a Hagyományok Házát bemutató anyagunk, mely teremről teremre haladva ad áttekintést kiállításainkról, bemutatóinkról, felidézve az épület történetét is.

Tudjon meg Ön is többet a múltunkról és látogasson el hozzánk, hogy megismerje a mának megőrzött értékeinket.

 


Az érdeklődőket az alábbiak várják:


Amennyiben felkeltettük kedves Olvasónk érdeklődését, keressen minket az alábbi linkre kattintva:

I D Ő P O N T F O G L A L Á S

 

Tóth Jánosné

Tóth Jánosné

Portré rovatunk új számában Tóth Jánosné óvodapedagógust, sokunk Erzsike óvó nénijét mutatjuk be, akinek a hozzáállása az élet nehézségeihez, örömeihez példamutató lehet mindannyiunknak.

 


 

Tóth Jánosné

 

Portré




„Hittel tedd meg az első lépést!

Nem kell hozzá látnod az egész lépcsőt,

csak az első lépcsőfokot.”

Martin Luther King

 


Tóth Jánosné, született Leviczki Erzsébet Sajószentpéteren született – apai ágon lengyel származásúként, mint harmadik gyermek a családban-, 1965. december 29-én. Gyermekkorát Becskeházán, egy abaúji kis faluban töltötte. Kazincbarcikán érettségizett a Ságvári Endre Gimnáziumban. Főiskolai tanulmányait a Budapesti Óvóképző Főiskolán kezdte, majd levelező tagozaton a szarvasi Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskolán szerzett diplomát.

1984-ben kötött házasságot a nekézsenyi Tóth Jánossal, aki szintén a szép pedagógusi hivatást választotta. Két gyermekük született, Zsófia és András. Férje szülőfalujába 1987-ben költözött a család, azóta is itt élnek.

A család konfirmációkor
A család konfirmációkor

Óvónői pályáját Dédestapolcsányban kezdte, még mint képesítés nélküli óvónő, a nekézsenyi Napközi Otthonos Óvodában – ma Nekézsenyi Napraforgó Óvoda-, éppen negyedszázada, 1991-től dolgozik. Így vall hivatásáról: „Hiszem, hogy nem véletlenül, mert az Úr vezetett erre a pályára és tudom, hogy Ő a legjobbat adja azoknak, akik Őt szeretik. A szeretet, a törődés az egész óvodapedagógusi munkámat át kell, hogy járja, mert így lehet igazán formálni a kicsiny lelkeket.” Lev Tolsztoj szavai is ezt tükrözik: „Szeretet nélkül lehet fát aprítani és szeretet nélkül lehet téglákat formálni, de szeretet nélkül nem szabad gyermekekkel bánni!”

Erzsike óvó nénit a falu közössége befogadta és a református gyülekezet lett a második családja. 15 éve a gyülekezet presbitere. A 2014. évi önkormányzati választáson harmadik alkalommal kapott bizalmat a falu lakosaitól, újra képviselő lett.

Kollégákkal és az elmaradhatatlan Pedagógusnapi virágcsokrokkal az 1990-es években
Kollégákkal és az elmaradhatatlan Pedagógusnapi virágcsokrokkal az 1990-es években
IM000497
A Nekézsenyi Református Egyházközség egykori presbitériuma















Óvónőként, presbiterként és képviselőként is fontosnak tartja az értékmegőrzést, a hagyományápolást, valamint a rábízottakért való felelősséget. 2014-ben örömmel csatlakozott az akkor újjáalakult Pávakörhöz, azóta is részt vesz a próbákon, ott van a különféle fellépéseken, rendezvényeken.

Tóth Jánosné mesébe illő babakiállítása
Tóth Jánosné mesébe illő babakiállítása

Régóta gyűjt babákat, melyek szeretete kislánykora óta elkíséri a mai napig. Gyűjteményét kiállítva 2015 tavaszán a Szeleczky Centenárumi ünnepségen láthattuk először majd örömmel mutatta be babáit a környező falvakban is. Ma már a Hagyományok Házában állandó kiállítás fogadja az érdeklődőket.





2015-ben, Pedagógusnap alkalmából nagy megtiszteltetésben részesült: óvodapedagógiai munkája elismeréseként, szakmája legmagasabb kitüntetését, a Brunszvik Teréz – díjat vehette át Balog Zoltán Miniszter Úrtól.

A kitüntetés átvétele 2015. június 4-én
A kitüntetés átvétele 2015. június 4-én

„Sokszor nem látom tisztán azt az utat, amin járnom kell, de megyek előre, tudván, hogy az akadályokat le kell küzdeni. Minden győzelem közelebb visz a célhoz, hittel kell mennem és nem egyedül.”– ez Tóth Jánosné, Erzsike óvó néni ars poétikája.

 

További munkájához minden jót kívánunk.

BLnéZs


Ha felkeltettük érdeklődését és szeretné megtekinteni Tóth Jánosné mesébe illő babakiállítását, látogasson el hozzánk. Foglaljon időpontot portálunkon keresztül, ide kattintva.


További cikkek portrénk főszereplőjének életével, munkásságával kapcsolatban:

A putnoki TV riportja Tóth Jánosnéval

Tóth Jánosné Babavilág c. kiállításának Facebook oldala

Babavilág – Tóth Jánosné kiállítása Nekézsenyben

 

Rigó Miklós

Rigó Miklós

 

Rigó Miklós

 

Rigó-MiklósRigó Miklós 1947-ben született Nekézsenyben. Rajzolni már kisgyermek korában szeretett, melyet később főként az olajjal való festés követett.

Kedvtelésének hódolva állandóan képezte magát. Az évek során festett csendéleteket, tájképeket, portrékat egyaránt.

Közben szívesen hódolt egyéb szenvedélyeinek is, melyek között a népi hagyományok ápolása éppúgy jelen van szinte minden formájában, mint a régiséggyűjtés.

Oroszlánrészt vállalt a Hagyományok Háza megálmodásában és megvalósításában, melyért valamennyien köszönettel tartozunk neki.

Kérjük Látogatóinkat, fogadják szeretettel olajfestményeit. További értékteremtő és- őrző munkájához sok sikert kívánunk.

Magyar László

Magyar László

Kedves Látogatóink!

Nekézsenyi Portré címmel induló új sorozatunk első híranyagát olvassák, melyben egyrészt a köztünk, a faluban élők, másrészt a faluból elszármazottak életútját mutatjuk be, terveink szerint negyedévente egy-egy új cikkel frissítve a rovatot.

Elsőként a sokunk által jól ismert, éppen az idén 60 éve fényképező Magyar Lászlót mutatjuk be, kinek a fotóiból az újonnan nyílt Hagyományok Házában állandó kiállítást láthatnak és időszaki jelleggel fényképezőgépeinek gyűjteménye is megtekinthető. Életrajza mellett a kiállításon lévő szép látképeiből mutatunk be néhányat.

Kedves Laci Bácsi, köszönjük, hogy megörökítette az elmúlt évtizedek eseményeit, további jó erőt, egészséget kívánunk!


Magyar László

Magyar_Laszlo

 

“A képek ott vannak, csak meg kell őket örökíteni. Legjobb kép az igazság…”

-Robert Capa-

1936. április 30-án született Nekézsenyben. Édesapja gyermekkorától a vasútnál dolgozott nyugdíjazásáig. Feleségével -szegény körülmények között-, hat gyermeket neveltek, öt fiút és egy lányt, akit sajnos fiatalon elvesztett a család.
Az általános iskola öt osztályát Nekézsenyben végezte, majd az ózdi Gyári Iskolában tanult tovább. A 8. osztályt –miután kollégiumi elhelyezést kapott-, már a putnoki Gr. Serényi Béla Általános Iskolában fejezte be.
Középiskolai tanulmányait az ózdi Közgazdasági Technikumban kezdte, bár nem oda jelentkezett, más, a művészethez kötődő pályára vágyott. A számvitel és a statisztika nem is igazán volt az ő világa, így tanulmányait 3 év után abbahagyta.
Foglalkozott szobrászattal egy ideig, majd 1954. október 25-én munkát vállalt az Ózdi Kohászati Üzemekben. Előbb az Anyagvizsgálati osztályon dolgozott, mint minta előkészítő, azután csoportvezető, majd az Idegenáru Ellenőrzési Osztály munkatársa volt nyugdíjba vonulásáig, 1991. április 30-ig.

Látkép 5.

1959-ben vette nőül régi szerelmét, Anga Katalint, házasságukból két fiú született. Szeretett feleségét 2011-ben vesztette el, aki a mai napig tartó nagy űrt hagyott maga után.
Az 1950-es évek elején az agyagszobrait megörökítendő, egyik munkatársától kérte el kis box-gépét. Ezután ő is vásárolt egyet és így kezdődött el a fényképezés, mely hamar a szívéhez nőtt. Egymás után vásárolta az egyre jobb teljesítményű fényképezőgépeket, melyeket gyűjteni is kezdett. A gépek száma hamar gyarapodott, hiszen saját vásárlásai mellett sokat kapott ajándékba is.
Az 1970-es években társaival egy fotószakkört is alakítottak, ami egy év után megfelelő helyiség hiányában megszűnt.
Az elmúlt 60 évben Magyar László tájképein megörökítette a környező hegyeket, völgyeket, a faluban történt eseményeket, az itt élő emberek mindennapjait. Képei a közelmúlt lenyomatai, a hármas célt megvalósítva: dokumentálnak, megörökítik a látványt és mindezt úgy teszik, hogy bennük van saját személyisége, látásmódja.
Köszönjük Magyar Lászlónak, hogy megőrizte nekünk a falu emlékeit és kívánjuk, hogy erőben és egészségben még sok képet készítsen a jövő nemzedékének.

Látkép a Harkáról

Fotók: Magyar László, Kerékgyártó Mihály

diszito