PORTRÉ | Csorba Ilona

PORTRÉ | Csorba Ilona

Kedves Olvasók!

Portré rovatunk új vendége Csorba Ilona. Ismerkedjenek meg életútjával, több évtizedes gazdag művészi pályájával, szerepeivel  az ország különböző színházaiban.

Csorba Ilona

Csorba Ilona színművésznő 1938. augusztus 18-án született Nekézsenyben.

Édesapja Csorba Ferenc elkezdte a Tanítóképzőt, de tanulmányait abba kellett hagynia. Ezután kereskedőnek és hentesnek tanult Putnokon, majd Nekézsenyben telepedett le. Feleségével kereskedelemmel és vendéglátással foglalkoztak  a  „Hangya” Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet  hálózata keretében   és szódagyárat is üzemeltettek. A faluban csak Kezelő Úr és Kezelő Asszony néven illették őket. Később még egy kislányuk született, Valéria.

Ilona szép csengő énekhangját már 6. osztályos korában, a nekézsenyi elemi iskolában felfedezte Igó István igazgató, tanár- karnagy és javasolta, hogy a tehetséges kislány zenei tanulmányokat folytasson. Erre családi okok miatt nem kerülhetett sor, így középiskolába az ózdi Közgazdasági Technikumba került.

 Az 1950-es években Ózdon virágkorát élte az amatőr színjátszás, most is jól ismert Stefanek Béla színész és Zudla Pál rendező neve a városban. A középiskolás lány tehetségét a színjátszáshoz, a színpadi énekléshez ők is felismerték és szívesen felkészítették a műkedvelő előadásokon való szereplésekhez, amellett, hogy ő is állandóan képezte magát, csiszolta a hangját.

Pályáját 1963-ben kezdte az egri Gárdonyi Géza Színházban, majd 1966–67-ben a Miskolci Nemzeti Színházban szerepelt. Két évadot a kaposvári Csiky Gergely Színházban töltött, majd 1970-től ismét a Miskolci Nemzeti Színházban játszott, ahol a nézők az operett irodalom legszebb primadonnaszerepeiben láthatták és hallhatták. Ma is szívesen emlékszik Horváth Gyula színművész énektanár feleségére, Irénkére, aki miskolci évei alatt énektanára és korrepetitora volt.

Olyan bonvivánok mellett volt operettprimadonna Miskolcon, mint Poór Péter és Szabadi László. Játszotta  Helénát, Junót a Szép Helénában, a Nagyhercegnőt a Sybill,  Arzénát  A cigánybáró, Izabellát a Boccaccio című operettekben.

Ezekben az években sok templomban az ő hangján szólalt meg az Ave Maria.

Simándy József  operaénekes – aki sokat játszott Miskolcon-, többször  hívta  a fővárosba és  külföldi fellépésekre is. A családja miatt nem hagyta el Miskolcot, hiszen akkor már férjnél volt, s fiúgyermeke is megszületett. Férje Vass László (megh. 2005) prózai színész volt, szép énekhanggal, akivel sokat járták együtt a vidéket, kedvelt fellépői voltak környékünk különféle rendezvényeinek, ünnepi programjainak.

1981-ben a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház alapító tagja lett, ott dolgozott egészen 2007-ig, nyugdíjba vonulásáig, ahol zenés epizód- és karakterszerepeket játszott. Egyike a színház Örökös Tagjainak. Az új teátrum második bemutatójában ,Móricz Zsigmond:Úri murijában Trézsi szerepét alakította, de többek között játszott a Rómeó és Júliában, a La Mancha lovagjában,a Jó estét nyár, jó estét szerelem , A dzsungel könyve, a Szentivánéji álom című darabokban. Verebes István, aki az 1990-es évek közepén a színház igazgatója, rendezője volt, ha csak lehetett, minden darabba beiktattatott számára egy zenei betétet, mert a közönség nagyon szerette az énekhangját.

Hosszú pályafutása során mindig igazi művészi alázattal rendelte alá magát az  előadások  nézőkhöz szóló üzenetének.

Az utóbbi közel 10 évben a szülői házban él Nekézsenyben.

Fia, Vass Gábor feleségével Miskolcon lakik. Unokái Csenge és Csobán egyetemi tanulmányaikat végzik. Testvére, Valika , aki az ózdi Almási Balogh Pál Kórház Gyógyszertárából vonult nyugdíjba, Egerben  él.  Családtagjai gyakori látogatói a Művésznőnek, akinek szép hangját az utóbbi években nemcsak a helyi református templomban, hanem a nekézsenyi ünnepi alkalmakkor is megcsodálhattuk. Fellépett a Szeleczky Zita Centenáriumi ünnepségen éppúgy, mint a Faluköszöntő Napon 2015-ben. A Duna Televízió ismert Ízőrzők című filmjében is az ő hangja csendül fel elsőként:”A Bükk alján van egy falu, Nekézseny…”

Kedves Művésznő!

Jó erőt, egészséget kívánunk szeretettel, falunk kis közösségében.

Köszönjük  Koósné Csorba Valikának a cikk összeállításához nyújtott segítségét.

Bánfalvi Lászlóné